mamihami

"Majdnem-tabbouleh"

2012-01-26T14:23:00.001+01:00

Kimaradt ugyanis belőle a sok-sok petrezselyem, ami az általam ismert összes tabbouleh-recept egyik fő hozzávalója. A család nagyobbik része nyersen ezt a zöldfűszert sajnos nem szereti. Legközelebb felezem majd az adagot és a magaméba teszek.

Nagyon finom, laktató saláta, köreteknek sült húsok mellé vagy önmagában is fogyasztható.

Tabbouleh

Hozzávalók:12 dkg megfőzött, kihűtött bulgur, 1 citromsárga kaliforniai paprika, 12 szem koktélparadicsom, 1/2 kígyóuborka, 1 fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, maréknyi fekete olajbogyó, 1 csomag fetasajt, 1/2 citrom leve, olívaolaj, só

Elkészítés: A paprikát rövid csíkocskákra vágom, a paradicsomokat negyedelem, a kígyóuborkát hosszában megfelezem és feldarabolom, a vöröshagymát negyedelem és úgy szeletelem fel. A zöldségeket egy nagy tálban összekeverem a bulgurral. A fokhagymagerezdeket kés élével megroppantom és megpucolom, fokhagymanyomón átnyomom és a salátához keverem.

A citrom levében feloldok egy kávéskanálnyi sót. A salátát bőven meglocsolom olívaolajjal, lassanként, kóstolgatva hozzáadagolom a citromot -ebből csak annyi kell, hogy ne nyomja el teljesen a citromíz-, ha kell, utánasózom.

Végül óvatosan hozzáforgatom az olajbogyót és az apróra darabolt fetát.

Créme brulee

2012-01-25T10:55:00.000+01:00

Jópár éve ott van már a kívánságlistámon a karamellizáló pisztoly, de egészen mostanáig valahogy nem sikerült feltornáznia magát a sor elejére. A szülinapom óta viszont kedvemre "lövöldözhetek", és mi mással avattam volna fel, mint a francia klasszikussal, az égetett krémmel.

Kiváló receptet sikerült találnom, a krém annyira selymes, épp ahogy szerettem volna, a kontrasztja a karamellel pedig abszolút addiktív. A sikere elsöprő volt, úgyhogy az ismétlések alkalmával már a pisztolyhasználatot is tökletesítettem, a fotón szereplőhöz képest már sokkal szebb karamellréteget tudok ám csinálni!

Créme brulee

Hozzávalók 6 személyre: 600 ml habtejszín, 6 tojássárgája, 200 g cukor, 2 vaníliarúd

Elkészítés: A habtejszínt egy edényben melegíteni kezdjük, s rögtön hozzáadjuk a hosszában félbevágott vaníliarudat, kikapart magvacskáival együtt. Gyöngyözésig hevítjük, de nem forraljuk fel, majd félretesszük 10-15 percre hűlni, hogy a tejszínt teljesen átjárja a vanília illata-íze.

A 6 tojássárgáját fehéredésig keverjük 100 g cukorral, majd a kihűlőben lévő tejszínt, amelyből a vanílat héját előzőleg eltávolítottuk, állandó keverés mellett hozzáöntjük. Hagyjuk állni egy órát, majd melegítsük elő a sütőt 150 fokra. A krémet töltsük kis, 1-1,5 decis poharakba vagy porcelánedénykékbe, azokat tegyük egy mély tepsibe, és öntsük közéjük annyi forró vizet, amely a formák kétharmadáig ér. Óvatosan egyensúlyozzuk be az egészet a sütőbe -ez a művelet legizgalmasabb része-, és hagyjuk ott 40 percig. Ennyi idő alatt a folyékony krém rezgőssé változik.

Amikor kihűlt, vékony rétegben szórjuk meg cukorral és karamellizáló pisztollyal vagy grill alatt készítsünk ropogós karamellréteget a tetejére. Ha nem akarjuk azonnal fogyasztani, a krém letakarva hűtőben tárolható -sőt, jót is tesz neki, még intenzívebbé válik a vanílis íze-, de a karamellt mindig csak közvetlenül a tálalás előtt készítsük el!

(Marton Levente receptje)

Húsvéti sonka karácsonyra

2012-01-15T21:06:00.003+01:00

Ismét egy komoly szakirodalmi kutatásra alapozott műremek férfikézből, tehát a férjtől. Karácsonyra készítette nektek, de akkor én sajna blogszabin voltam. (Na, ne tessék károgni, hogy "ééés az utóbbi két hétben???"). Tehát, aki húsvéti sonkát enne karácsonyra, az talán egy hétvégi menü vagy svédasztalos vendéglátás részeként sem vetné meg ezt az élvezetet. Íme:

"Évek óta tervezem, hogy ki kellene próbálni a klasszikus angol mázas sonkát, de eddig esélyem sem volt a tervezés pontjáról előrébb mozdulni, mert év vége közeledtével általában duplázódtak, triplázódtak a munkahelyi teendők, így az adventi rákészülés, lenyugvás időszaka nekem gyakran éjszakai és hétvégi munkával telt. Az pedig alapelv nálunk, hogy december 20-tól kezdődően csak legvégső esetben megyünk a boltok közelébe, pláne egzotikus dolgok (mint a húsvéti sonka karácsonykor) után kutatni.

Idén azonban már augusztusban bejelentettem, hogy december közepétől én bizony szabadságon leszek, és úgy tűnik utólag, hogy sikeres volt az ehhez való foggal körömmel ragaszkodás, mert így is lett. Elhaladtam én tehát a Fővám térre a Vásárcsarnokba, gondolván hogy ha valahol lehet kapni ilyenkor húsvéti sonkát, akkor az itt lesz. Tegyük hozzá, hogy deklaráltan igazi sonkát akartam kapni, a szupermarketek húsipari készítményei szóba sem jöhettek ezúttal.

Nagyjából be is jött a számításom, annak ellenére is, hogy én egész sonkát akartam először venni csonttal (mert így autentikus a recept), és azt mondjuk nem találtam senkinél, viszont többen is állították, hogy "holnap jönni fog", ami engem különösebben nem boldogított, mert én ugye be nem bumlizok holnap is Vecsésről még egyszer, itt most abból fogunk főzni, ami van. Be kellett lássam viszont egy-két fél sonka megtekintése után, hogy egy egész sonkát 8-10 kg alatt nem igen úszonék meg, amiben még a kisebbik gond lett volna, hogy az már azért 15-20 ezer forint, de figyelembe véve azt, hogy alapvetően kísérleti üzemmódban működünk: ki tudja vajon jó lesz-e egyáltalán? Egyáltalán ehető lesz-e? 10 kg sonkát kukába vágni azért ... hogy is mondjam finoman ... az árnyékot vetett volna némileg az ünnepre. Másrészt ha tökéletesre sikerülne is, ennyi sonkát ki és hol enne meg, mikor ugye mindenhol beindult az ételgyár ahova csak menni fogunk (és ahova esetleg vihetnénk a maradékot)?

Kompromisszumot kötöttem tehát, és a darab sonkánál maradtam, aminek viszont megvolt az az előnye, hogy nem kellett választanom a kétféle recept között, amit kipróbálni kívántam: ha már úgyis darab, akkor vettem két kisebb darabot.

Lássuk a recepteket: az elsőt Nájcsellánál (ahogy mifelénk mondják az úri népek) lestem ki, ez volt az eredeti, amit kiszemeltem pár éve, a másik egy Jamie féle szokásos hiperborzalom. Előzőleg azért vaciláltam, mert a Nigella féle az nyilván sokkal autentikusabb, és nagyságrendekkel egyszerűbb elkészíteni, viszont minthogy alapvetően nem vagyok oda az édes, gyümölcsös ízesítésű húsokért, kicsit féltem tőle, és ha már ízleni fog valamelyik, a Jamie félét tippeltem, hogy majd az.

A Nigella féle:

A szűk 2 kg-os sonka darabot felraktam annyi Canada Dry-ban főni, amennyi ellepi. Korábban, mikor először közöltem Anyával, hogy hozzon 4 liter Canada Dry-t, teljesen lesápadt, hogy nééééégy liteeeer? Úúúúúristen, miféle szentségtörő, pazarló, Istentől elrugaszkodott recept ez? Aztán megbeszéltem vele, hogy miután megvettem az autentitás jegyében a 170 grammos angol mustárt több, mint 1000 forintért, meg a kis üveg narancslekvár se volt sokkal olcsóbb, azt a 400 forintot ne sajnáljuk már a gyömbér üdítőtől!

Na szóval a sonkát megfőzzük, ahogy azt egyébként vízben is tennénk, kiszedjük, hagyjuk hűlni kicsit, majd ezután jön az autentikus recept legeslegbarbárabb mozzanata, amitől sokáig engem is rázott a hideg. De aztán erőt vettem magamon (elmormoltam két miatyánkot bűnbocsánatért esedezve) és nekiláttam: levágtam a sonka bőrét. (Igen, megtetettem.) De a háj részre (hála érte a Magasságosnak) szükség van. Ezt bevagdostam rács mintázatban, és jöhet rá a máz.

A Nigella féle az gyömbéres verzió (emlékezetből mondom, mert most lusta vagyok visszanézni a videót, én máshogy csináltam végül):

- gyömbérlekvár, lehetőleg gyömbér darabokkal 250 gr

- 2 ek hót ángol mustár

- 100 gr barna cukor (ő ezt a nagyon sötét maszlagos cukrot használta)

- 1 ek őrölt szegfűszeg

Ezeket összezutyulta, és rákente a sonkára egyenletesen, majd 220 fokos előmelegített sütőbe dobta 20 percre. Slussz. Jól nézett ki. (Már ugye a sonka.)

Nos az enyém a következő pontokon tért el ettől:

- először is a mennyiségeket visszavettem kb. felére-harmadára, mert az én kis sonkámra ennyi is bőven elég volt

- a jó drágán megvett angol mustárt egy lendülettel felejtettem ki az egészből, úgyhogy az enyémben az nuku (bakker)

- gyömbérlekvártól féltem kissé, egy normálisabb fajta narancslekvárra neveztem be

Lássuk most a Jamie féle jerk agymenést:

A sonka ezúttal vízben fő (de trééé!), viszont hajigálunk bele mindenfélét, ami szembe jön a konyhában (ezen a ponton kerüljük a szemetessel való találkozást). Az eredeti recept szerint:

- 1 ek egész feketebors

- 1 fej vöröshagyma, negyedelve

- 6 db Scotch bonnet chili

- 2 ek egész szegfűszeg

- 1 szárzeller, durvára darabolva

- 1 póréhagyma, durvára darabolva

- 3 babérlevél

- fél csomó kakukkfű

- 1 fahéjrúd

A zöldségekhez mindhez külön odaírta azt is, hogy megmosva, de mi itt Magyarországon úgy szeretjük, ha jó vastagon földes ugyebár. Na szóval Scotch bonnetet sajnos nem kaptam, meg őszintén szólva kételkedem is abban, hogy ugyan minek az a főzővízbe, ha maga a máz sokszorosan csípősebb lesz, úgyhogy azt kihagytam. Póréhagymát sem raktam bele, szánom bánom bűnömet. A többit nagyjából betartottam, csak a mennyiségeket vágtam vissza kissé. Jelentősen.

Máz 1 (a jerk fűszerkeverék):

- 6 friss babérlevél

- 2 ek őrölt fahéj

- 2 ek allspice

- 1 ek őrölt szegfűszeg

- 2 ek őrölt szerecsendió

- 1 ek tengeri só

- 1 ek frissen őrölt feketebors

- 8 gerezd fokhagyma

- 2 fej vöröshagyma, meghámozva (lol)

- 8 db Scotch bonnet chili

- 250 ml Dark rum

- 250 ml sörecet

- kis csomó friss kakukkfű

A magyar húsvéti sonka sósságát alapul véve az 1 ek só minimum megmosolyogtató, nyugodtan el lehet hagyni. A friss babérlevélért meg az allspice-ért innen is csaukótatom Jamie bácsit. Az allspice elvileg valami jamaicai bors lenne, ilyet nem sikerült szereznem, a tévés verzióban viszont szegfűborsot használt helyette (lehet, hogy ugyanaz a kettő? mindegy, ilyenem se volt), na és jó volt nekem a szárított babérlevél is. Sörecetet tudtam szerezni, de az okosok szerint ez nem egy nagy vasziszdasz, simán helyettesíthető egyszerűbb fehérborecettel, ha valakinek nem sikerül hozzájutni. Dark rum se egy nagy különlegesség, szupermarketekben általában van. A tévés verzióban Scotch bonnet helyett egyébként habanerot használt a lelkem, 8-9 darabot(!), hát nekem most be kellett érjem saját termesztésű sima chilivel, ami miatt szégyenkeznem azért nem kell. Ja és igen, nyilván a mennyiségeket ismét visszavágtam kissé. Jelentősen.

Szóval ezt az egész miskulanciát bedobáljuk a robotgépbe, és péppé daráljuk. Olyan kinézete lesz, mint ami egyszer már körülnézett odabent, de úgy döntött mégis jobb neki kint. Viszont az illata az tényleg zseniális. Hát ezzel kell nyakon önteni az ismét lenyúzott és beirdalt hájú sonkát, és ezúttal alacsonyabb hőfokra (180-200 fok) betolni a sütőbe, kb. egy órára. Elég rendesen megég a fűszerkéreg (Jamie konkrétan szénné égette), én azért ezt nem vártam meg.

Máz 2

Ezután csepegtetünk rá még némi rumot, ami meglazítja a kiszáradt kérget, majd visszatérünk az autentikus kerékvágásba, és megkenjük narancslekvárral. Itt én visszavettem a hőfokot 220-ra, és 20 percre toltam vissza, mert Nigellánál az már egyszer bejött, nagyon szépen karamellizálódott rá a lekvár így.

Verdikt:

Kinézetre és illatra is megnyugtató lett az eredmény, gyönyörű szép lett a látvány, hihetetlenül jó illat lengte be a lakást. Az ízhatástól féltem a leginkább, de engem abszolút levett a lábamról.

Anya viszont zátonyra futott a sóssággal. És bármennyire is ízlik nekem, muszáj vagyok belátni, hogy az eredeti receptek feltételezhetően sokkal sokkal kevésbé sós sonkákra vannak értelmezve. Ez abból is lejön, hogy tulajdonképp alig érződik a kétfajta recept közötti -alapvetően nem csekély- különbség, mert a sonka masszív sóssága mindent agyonnyom. Jól látható egyébként a Nigellás videón is, hogy az a sonka amit ő rak a fazékba valószínűleg fényévekre van a mi sötétbarnára és keményre füstölt húsvéti sonkánktól.

A magyar verzió tehát főételnek -mint ahogy az angolok főételként tartják számon a mázas sonkájukat- semmiképp sem ajánlható, de egy karácsonyi értelmezésű hidegtálon, mint kísérő más egyebek mellé, így is kiváló lehet.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani az angol származású Iain barátomnak Szegedről, aki megosztotta velem tapasztalatait és hasznos tanácsokkal látott el a felkészülés időszakában.

További Kellemes Karácsonyt Mindenkibe!"

Kókuszcsók és csók Mindenkinek!

2011-12-22T07:31:00.002+01:00

A tervezett nagyszabású megakekszesdobozfeltöltőakció meghiúsult, szenya gyomorforgató vírusok kitartó támadása folytán. Sebaj, most annak is szívből tudok örülni, hogy tegnap már nyugodt szívvel és gyomorral kanalazgattuk a gyógyító leveskénket. :) Mire eljön az idő, már a kacsamellre is felkészültek leszünk!

Így a fotón a keksz körül szaladgáló Mikulást nézzétek el nekem, valóban azt jelenti, amit sejtet: ezt a sütit hetekkel ezelőtt ettük. Ha van kedvetek igazán karácsonyit olvasni tőlem, a Lexi.hu-n megjelent egy cikkem az igazán ünnepélyes Karácsonyi menü "Hogyan éljük túl a nagy zabálást" jeligére cím alatt, ajánlom szeretettel!

Én az ünnepi szabimat ezzel meg is kezdem (jelen posztolási gyakoriságomat tekintve ez senkinek nem fog súlyos hiányérzetet generálni :), és kívánok Mindannyiótoknak nagyon boldog, pihenős karácsonyt!

Kókuszcsók csokidarabkákkal

Hozzávalók: 5 tojásfehérje, 1 csésze cukor, 1 csipet só, 1 evőkanál ecet, 15 dkg kókuszreszelék, 10 dkg összeaprított csokoládé

Elkészítés: A kókuszt száraz serpenyőben megpirítottam egy picit és hagytam kihűlni.

A fehérjéket lágy habbá vertem, majd a cukorral, ecettel, sóval tovább vertem, majdnem keményre. Végül kanállal beleforgattam a kókuszt és a csokit.

Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsire evőkanállal kis halmocskákat raktam és 130 fokos sütőben 30 perc alatt készre sütöttem. Így a végeredmény nem száraz, hanem puha, ruganyos habcsók. (Aki hagyományos ropogós habcsókot szeretne, alacsonyabb hőfokon hosszabb ideig szárítsa.)

Coleslaw variációk

2011-10-28T19:38:00.002+02:00

majonézes

almás-gyömbéres

A legújabb szenvedélyem.

Minden mennyiségben el tudom ropogtatni. Még a csokimat is odaadom érte.

Nálam legutóljára ez a két változat készült: a hagyományos majonézes, ami teljesen egyszerű, de talán legeslegfinomabb, önmagában is jól lehet lakni vele, és a másik, az almás-gyömbéres, hihetetlen különleges ízkombináció -ehhez az inspirációt Martha Stuart adta. Az utóbbit feltétlenül változtatás nélkül készítsétek, garantáltan meglepetés lesz az ízlelőbimbóknak! :)

Szerintem az őszi-téli zöldségételek közül ropogós káposztasaláta az egyik legfrissebb, legszeretnivalóbb.

Amilyen egyszerű, annyit szenvedtem vele, hogy tényleg jó legyen, és végül arra jöttem rá, hogy az egyszerűségben rejlik a megoldás. Magyar szokás a káposztát kisózni, de a majonézes változatban ez szigorúan tilos, mert leveti magáról a szószt, miközben levet ereszt. Egyébként is sokat elvesz a káposzta ropogósságából az elősózás, csak rontani tud a végeredményen.

Tehát lényeg, hogy a sok összevágott zöldség csak úgy natúr menjen bele!

Majonézes coleslaw

Hozzávalók: egy kis fejeskáposzta fele, 3 szál sárgarépa, 2 fej hagyma, 400g majonéz

Szándékosan nem írtam ízesítőket, a majonézt lehet akár önmagában is használni, vagy mézzel/sóval/borssal/borecettel/mustárral pikánsabb mártássá kikeverni, lényeg, hogy a majonézen kívül csak ízesítőanyagok kerüljenek bele, tejföl, joghurt ne!

A zöldségeket vékony csíkokra vágjuk: a káposztánál és hagymánál ez gyorsan megy, a répa esetében macerás, de szerintem sokkal finomabb így, mintha reszelnénk.

Nyakon öntjük a szósszal, jól átforgatjuk, és akár azonnal fogyasztható, vagy hűtőben néhány napig tárolható.

Almás-gyömbéres coleslaw

Hozzávalók: egy apró fejeskáposzta fele, 1 nagy, savanykás alma (pl. mutsu), 1 nagy fej hagyma, 2 kk lereszelt friss gyömbér, 1/2 citrom leve, 1 púpozott kk só

Elkészítés: Először is kifacsarjuk a citromot, mert az almára azonnal rá kell majd önteni, nehogy megbarnuljon. A sót feloldjuk a citromlében.

A zöldségeket és a meghámozott almát finomra csíkozzuk, hozzákeverjük a gyömbért és a sós citromlevet, és nagyon alaposan összeforgatjuk. Frissen is finom, de pár hűtőben töltött óra még tökéletesebbé teszi. Hűtőben pár napig tárolható.

A friss gyömbér nagyon intenzív ízt ad neki, óvatosabbak felezhetik a mennyiségét!

Fehércsokival töltött túrógombóc

2011-10-17T20:15:00.001+02:00

Naivan azt gondoltam, hogy ennyi gombócból csak marad fotóznivaló. Hát nem maradt.

Annyira viszont nem vagyok naiv, hogy ne tudnám, ezentúl nálunk a túrógombócból nem maradhat ki a fehércsokoládé. Szuper együtt!

Egyébként meg -a fényképre visszatérve- úgyis kiugrott volna a szemetek, ha ki akartátok volna silabizálni a fotón, hogy a kettévágott gombócon hol végződik a fehér gombóc és hol kezdődik a fehér fehércsoki... Úgyhogy csak kíméletességből nem fotóztam. De ha legközelebb ilyet eszünk és köcsög hangulatban leszek, csakazértis lefényképelem nektek!!! :)

Fehércsokival töltött túrógombóc

Hozzávalók: 500 g tehéntúró, 2 ek zsemlemorzsa, 2 ek liszt, 2 ek búzadara, 2 tojás, 3 ek cukor, 2 nagy csipet só, 4 dl tejföl, 2 csomag vaníliás cukor, zsemlemorzsa, olaj, porcukor, 3/4 tábla fehércsokoládé

Elkészítés: A túrót villával jó alaposan áttöröm, összedolgozom a tojással, cukorral sóval, majd a liszttel, zsemlemorzsával, búzadarával is. A három utolsóból a tojás méretétől függően elképzelhető, hogy valaivel több vagy kevesebb kell, annyit tegyünk bele, hogy szépen formázható, lágy masszát kapjunk.

A fehér csokit feldaraboljuk -nekem a 6X4-es felosztású táblából 16 szelet kellett elfelezgetve, ezzel 32 diónyi gombockát töltöttem meg.

A gombócokat lobogó sós vízben több adagban megfőztem úgy, amikor a víz színére feljöttek, szűrőkanállal kiszedtem és lecsepegtettem őket.

Kevés olajonpár kanálnyi morzsát ropogós aranybarnára pirítottam.

A gombóckákat a tányéron megszórtuk morzsával, megszitáltuk porcukorral és vaníliás tejföllel meglocsolva bekebeleztük.

Brokkolis-burgonyás tál gorgonzolával és kolbászkarikákkal

2011-10-10T14:16:00.000+02:00

Nagyon finom egytálétel, amihez az inspiráció a "Poet in the pantry" blogról jött, annyi lényegi változtatással, hogy a kelt kicseréltem benne brokkolira -zöld helyett zöldet, ugyebár, hogy a szépséges színkavalkád megmaradjon. :)

Brokkolis-burgonyás tál gorgonzolával és kolbászkarikákkal

Hozzávalók: 4 közepes krumpli, só, 5 dkg vaj apróra kockázva, 500 g brokkoli, olaj, 20 dkg házi kolbász (vagy jobbféle bolti), 5 dkg gorgonzola, 15 dkg trappista sajt, 1,5 dl tejföl, 0,5 dl tejszín

Elkészítés: A krumplikat vékony cikkekre vágtam (kb. 16 cikk/krumpli) és két kis cseréptálba pakoltam őket, úgy, hogy ne fedjék egymást. Azért két tálban dolgoztam, mert az étel felét kéksajt nélkül készítettem, tudjátok, ízlések és pofonok -bár utólag kiderült, nem volt rá szükség, mindenki a kéksajtost nyomta. :)

A krumplit megsóztam, megszórtam vajkockákkal és 200 fokos sütőben 30 percig sütöttem. Eközben a brokkolit megsóztam és egy serpenyőben kevéske olajon pár percet pároltam. Félretettem, és a kitörölt, száraz serpenyőbe a félkarikákra vágott, héjatlanított kolbászt dobtam és kicsit kisütöttem belőle a zsírt.

Amikor a krumpli átsült, rápakoltam a brokkolit és a kolbászt, meglocsoltam a tejföl és tejszín keverékével, az egyik cseréptál tartalmára ráorzsoltam a gorgonzolát is és minkettőt megszórtam durvára reszelt sajttal.

További 15 perc sütés után elkészült.

Csirkedarabkák kukoricapehelybundában, mártogatós zöldségekkel

2011-09-27T19:43:00.001+02:00

Ez az legfinomabb rántott hús receptem, ráadásul sütőben sült, egészséges verzió. Martha Stewartban ezúttal sem sikerült csalódnom. :) A mártogatható zöldségcsíkok pedig végképp levették a csemetéket is a lábukról!

Küldöm Áginak szeretettel! :)

Csirkedarabok kukoricabundában, mártogatós zöldségekkel

Hozzávalók: 1 kg csirkemell, Naturella csirke fűszerkeverék, 1,5 csésze kukoricapehely, 2 nagy tojás, 1 csésze liszt, olívaolaj, 2 nagy sárgarépa, 2 fej zsenge karalábé, 2 dl tejföl, 1 púpozott tk mustár, 1 púpozott tk dijoni mustár, 1 ek folyós méz

Elkészítés: A csirkét nagyobb csíkokra vágtam. Nálam a kiló ezúttal másfél mellből jött ki, ebből kb. 15 csík lett.

A húst befűszereztem és fél órára félretettem.

A kukoricapelyhet összedaráltam. A csirkét a szokásos módon (liszt, tojás, kukoricapehelydara) paníroztam, és sütőpapírral bélelt tepsire raktam.

Megcsepegtettem kevés olívaolajjal és 200 fokos sütőben mindkét oldalán 10-15 percet sütöttem.

Amíg sült, a zöldségeket felcsíkoztam és összekevertem a szószt tejfölből, mustárokból és mézből.

Mi szeretünk mártogatni, úgyhogy amikor elkészült, a zöldséget a tejfölös szószba, a húst pedig fajitas szószba mártogattuk.

Grillezés level 2, marhahús!

2011-08-28T21:53:00.001+02:00

Épp elég hosszú volt a tél, hogy a FÉRJnek (vagy nevezzem inkább Mr. Mamihaminak? :) legyen ideje álmodozni azon, milyen lesz az ő tökéletes grillsütője, beszerezni a kellő szakirodalmat és elméletben a grillezés mesterévé kiművelni magát.

Ha tökéletes grillsütő nem is lett, lett helyette szuper grillsütővel megáldott tökéletes szomszéd (millió 1-esekkel és 0-ásokkal kódolt virtuálpuszi Rékunak és Elődnek!), aki még el is battyogott a megfelelő helyre a régóta áhított érlelt marhahúsért. Kívánom, hogy az emberem vágyai csak ennyire teljesüljenek! :)

Innentől övé a szó:

16-17 éve grillezek. Na jó, ez kissé fellengzősen hangzik, olyan mintha a szakmám is ez lenne, de még akkor is, ha ez csak évente átlag 2-3 alkalmat jelent, ez már bizonyos mértékű tapasztalatot jelent. Az az átlag évi 2-3 alkalom eleinte akár 4-5 is megvolt, ifjú titánként rendkívül fontos embernek tudtam érezni magam amikor ennek a misztikus tevékenységnek a középpontjában én álltam. Sikerélményem is volt, többször idéztem elő spontán beszékelést a tisztelt közönség körében – no nem a romlott hússal, hanem az időnként valóban porhanyós,szépen megsült húsokkal, esetleg a jól eltalált pácokkal. Persze mai szemmel már gyanúsan tekintgetek vissza, hogy esetleg nem is a csodálat vezette a közönséget abban, hogy teljes mértékben átengedjék nekem ezt a kiváltságot húselőkészítőstül, pácolásostul, parázskészítőstül, órákon át sütögetőstül, és végül grillkütyü sikálóstul, hanem a megfelelő balekot látták meg bennem. Ha a végeredmény egészségre nem ártalmas, és jobban esik, mint egy nekifutásból tökön rúgás (a szenvedő oldalon állva), akkor végülis már megéri, hogy más vesződjön vele.

A 16-17 év átlaga úgy jön ki a kezdeti 4-5 alkalomtól kezdődően, hogy mostanság már csak évi 1-2-nél járok, ugyanis már én is többre értékelem leülni egy hűvös sarokba egy hideg sörrel, és ha van rá lehetőség igyekszem hagyni az ifjú titánokat érvényesülni. Benne van ebben a rezignáltságban az is, hogy magam előtt is kezdtem belátni, hogy igazán nagy fejlődést nem sikerült felmutatni. Engem is meg megcsípett ugyan (egy picit) a Zasszony néhány éve tartó gasztronómiai ébredésének a szele (ez egy klasszikus képzavar), és nálam is megjelentek az organikus, műanyagos-ízfokozós fűszerkeverékektől mentes pácok, amik ráadásul új rituális elemet is behoztak, kőmozsárban törjük a kertben szedett oregánót tengeri sóval és fokhagymával, de szívem mélyén még mindig a sötétbarna fémtubusos flekken fűszerkeveréket kedvelem a legjobban. Talán a sok sok év beidegződése, megszokott íze, mint sokaknak a menzás/napközis teJa? És hát igen, nem sikerült kitörni a klopfolt tarjaszelet és a csirkemell nyárs, padlizsán, cukkini bűvköréből. Egészen idáig.

Kb. fél éve hoztam meg a döntést: megtanulok grillezni. Úgy igazából. És elkezdtem utánaolvasni a dolognak, kezdeti célként pedig azt tűztem ki magam elé, hogy marhahúst akarok grillezni. Úgy hogy az jó legyen, véres vagy médium, puha, porhanyós, szájban szétolvadós. Ja, és marhahús íze legyen. Ez pedig sikerült, mégpedig tökéletesen. Senki kedvét ne szegje, hogy most fél évvel később ért a siker! Ez nem jelenti azt, hogy közben egy fél marha ment a kukába. Ez az első próbálkozás volt. De fél év felkészüléssel végülis mondhatjuk: biztosra mentem.

Lássuk a sikerhez vezető utat:

Ezen a ponton először is köszönetet kell mondjak Mr. ÍB-nek, Grillbolygó miniszterelnökének, aki tudtán kívül elindított a megvilágosodás útján. Az ő blogjának első, alapvetésnek szánt posztjai rakták helyre a fejemben az alapokat, nála találkoztam először olyan fogalmakkal, hogy több zónás parázs, meg indirekt módszer (nem is értettem sokáig nála sem, hogy mik ezek, mert magyarázni különösebben nem magyarázta ?). Konkrétan EZ a posztja volt az, amelyik elindított az úton.

Aztán kerestem szakirodalmat is. Ebben nehéz volt a helyzet, mert grillezős könyvekből tulajdonképpen Dnyeprt lehet rekeszteni, én viszont sem az időm, se pénzem nem akartam kétes értékű de jó drága fotóalbumokra pazarolni. Végülis a témával mélyebben foglalkozó blogok között egyre többnél bukkant föl Steven Raiclen Nagy Kerti Grillkalauza, és sokan úgy emlegették, mint a grillezés Bibliája. Ezt a könyvet céloztam hát be én is, és jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, mert méltó a hírnevéhez. Megszerezni már nem volt könnyű, mivel már nincs forgalomban. Végül a kiadóval vettem fel a kapcsolatot, kiderült van még pár darab náluk abból kaptam tőlük. Ezzel lehet próbálkozni, de állításuk szerint hamarosan újra kiadják, azt is meg lehet várni annak, akinek nem sürgős. Avagy akinek nem okoz gondot a nyelvtudás, Amazonon is hozzáférhető nyomtatott és elektronikus formában is. (Ha rám hallgattok, a nyomtatottat választjátok, elektronikusan regényt olvassatok!)

Aztán, ott van a BBQ Pit Boys nevű csatorna a Youtube-on, jelenleg több mint 200 videónál tartanak, nyálcsorgatóbbnál gyomorKorgatóbb (Ká! nem eF!) alkotásokkal. Éhesen soha ne nézzétek!

Térjünk lassan a tárgyra:

A marhahús grillezés sikere legnagyobb részben megfelelő hús kiválasztásán, vagy inkább megtalálásán alapszik. Mr.ÍB föntebb linkelt posztja hivatkozik hús témában az azbeszt blog idevágó posztjára, ezt is ajánlom olvasásra.

Magyarországon kiskereskedelmi forgalomban leginkább a levágott tejelő marhák húsához juthatunk. Sajnos nálunk nincs meg a megfelelő kereslet a direkt hús célból tenyésztett marhákra. Nyugaton és az USÁ-ban igen komoly szabványok szerint osztályozzák a fogyasztásra szánt marhahúst minőségileg, ezen a listán a tejelő marha nem szerepel . A nálunk agyonsztárolt szürke marha sem biztos, hogy felférne a listára, annak ugye abban rejlik az előnye, hogy a rideg tartás miatt egészségesebb lehet a húsa, mint a nagyüzemi takarmányozással hízlalt tejelő marháké. De hogy finomabb-e, felér-e a húscélból tenyésztett marhákéhoz, az kétséges. Senki ne értsen félre, egyetlen szóval sem állítom, hogy a nálunk általában kapható marhahús fogyasztásra nem alkalmas, nincs azzal gond, csak arra próbálom ráirányítani a figyelmet, hogy léteznek a világban sokkal jobb minőségű, finomabb alternatívák.

Akárhogy is, a sütésre, s főleg grillezésre szánt marhának egy nagyon fontos tulajdonsággal bírni kell. Nem szabad frissnek lennie. Már abban az értelemben, hogy nem származhat frissen vágott marhából. Pihentetni, érlelni kell, akár heteket, nyilván megfelelő körülmények között.

Na ilyen marhahúshoz sikerült hozzájutnunk az azbeszt posztjában is említett Roberto-hús Kft.-nél a Vásárcsarnokban. Konkrétan pedig –természetesen Mr. ÍB nyomdokain- két szép szelet rib eye steakre esett a választásunk. Nagy izgalmunkban nyersen elmulasztottuk lefényképezni. Kész állapotban meg már ránk sötétedett, így csak vakus verzióval tudunk szolgálni. Ez engem nem zavar különösebben, de a Zasszonyt nagyon, ha nem az én posztom lenne ki se tenné ezeket a fotókat. De sajna ez az én posztom, úgyhogy bocs Anya ?)

Az egyik szeletet a sütés napjának reggelén vékonyan bekentem mustárral, és pici borsot őröltem rá, a másikkal semmit nem csináltam, azt hagytam úgy, ahogy van.

Maga a sütés izgalmi állapotunknak megfelelő odafigyeléssel és tudományossággal történt, stopper órával mértük az időket:

1. a húst kb. 1 órával a sütés előtt kivettem a hűtőből, hagytam akklimatizálódni.

2. 105 másodperc az egyik oldalán a forró parázs fölött (direkt)

3. 105 másodperc a másik oldalán a forró parázs fölött (direkt), fordításnál a sült felét a húsnak sózzuk, borsozzuk, és megkenjük olvasztott vajjal

4. lehúzzuk a parázs fölül, és arra a részre tesszük a rácson, ahol nincs parázs (indirekt), só, bors, vaj a még nem kezelt oldalnak, és a tetőt lecsukjuk -> a mi kb. 3 cm vastagságú húsunknál 5 percet hagytuk így

5. megfordítjuk a húst (vajazás), tető lecsuk és még kb. 2 perc (vastagabb húsoknál 15-20 akár 30 perc is lehet az indirekt sütési idő)

6. a húst tányérra tesszük, és fóliával letakarva 15 percet pihentetjük

Az eredmény egy tökéletes medium / medium rare marhaszelet lett. Omlós, olvadós, remek ízű. Az ínak azok rágósak voltak picit, de a színhús részekre nincs jobb szó, tökéletes lett. Ez a mustáros verzió volt, nagyon kis halvány mustár íz érződött a háttérben, a marhahús ízt abszolút nem nyomta agyon. Bár Kinga szerint az ilyen ízű húsnál ez is felesleges volt. Na hát ott volt neki akkor a másik, pácolatlan szelet.

Mivel kísérleti üzemmódban működtünk, először megsütöttük az első szeletet, kivártuk míg megpihen, majd az elfogyasztás egyben értékelés is volt, és tapasztaltak alapján akartuk korrigálni a következő szeletet, ha szükséges.

Korrigálni nem volt szükséges, így maradtunk másodpercre pontosan az előző, tökéletességet eredményező algoritmusnál, ami viszont nagyon tanulságos lett, mert az időközben eltelt időben a parázs nagyrészt leégett, így másodjára meg egy tökéletes rare, tehát véres állapotot kaptunk. A tökéletes jelző azért helyénvaló, mert bár én véresen is szeretem, és nekem így is nagyon ízlett, a szomszédasszonyt, aki viszont eddig a mediumnál messzebb nem merészkedett, és nem is érzett korábban semmiféle késztetést ilyesmire én igyekeztem óvni attól, hogy ezt megkóstolja és esetleges rossz élményt jelentsen számára, de ő ragaszkodott hozzá, hogy meg akarja kóstolni, és állítása szerint nagyon is ízlett neki. Konkrétan az első falat leküldése után kért még belőle, úgyhogy hihetünk abban, hogy nem csak udvariasságból dicsérte.

Latkesz zsenge kukoricával

2011-08-26T08:46:00.001+02:00

A zsenge kukoricának is lejár a szezonja lassan, de azért az ügyesek -vagy szerencsések?- még levadászhatnak a piacon néhány csövet!

Tegnap este óta bizton állítom, hogy csöves kukoricával jobb nem történhet, mint hogy csak úgy nyersen a grillrácsra dobják, kicsit megsózzák és vajjal időnként megkenegetik.

Persze szuper felhasználási lehetőség ez a latkesz is, gyerekeknél nagyon be lehet vágódni vele! Különlegességét nem csak a nyers kukoricaszemek adják, hanem hogy sűrítőanyagként is kukoricaliszt kerül bele.

Latkesz friss kukoricával

Hozzávalók: 4 közepes krumpli, 1 fej hagyma, 3 nagy fokhagymagerezd, só, frissen őrölt bors, 2 kis tojás, 1/2 csésze kukoricaliszt (de ha csak dara van otthon, azzal is finom lesz), búzaliszt, 3 cső zsenge kukorica, olaj

A krumplit, hagymát és fokhagymát megpucoltam és finomra aprítottam. Ezután a multimixerben pépesítettem őket.

Sóztam, borsoztam, beletörtem a 2 tojást és átkevertem. Hozzáadtam a kukoricalisztet és újra átkevertem.

A masszát egy magas keverőtálba öntöttem és annyi búzalisztet öntöttem hozzá, hogy galuska sűrűségű tésztát kapjak -bő 1/2 csészényi fog kelleni, de ez függ a tojások méretétől és hogy mennyi levet ereszt a krumpli.

A kukoricacsövekről levágtam a szemeket, elmorzsolva a tésztához adtam és jól összekevertem.

Két palacsintasütőben kevés olajat hevítettem. A masszából kanállal halmokat raktam az olajba, ellapogattam és közepes lángon mindkét oldalán aranybarnára sütöttem a lepénykéket.

Fokhagymás tejföllel és salátával tálaltam.

Az ötlet INNEN származik.

Halgombóckák citromszószos tésztán

2011-08-25T17:24:00.002+02:00

Eddigi legfinomabb halfasírtomat sikerült összehozni hétfőn, teljesen felvillanyozott, rövidesen halbulger formában is elkészítem majd.

Merthogy mostantól minden héten egyszer halnap, szilárd és megrendíthetetlen elhatározásom szerint. Nálunk ez nem olyan könnyű feladvány, mert a család nagy része a "nem túl halízű" halételeket akceptálja csak -ez a fasírt teljesen megfelelt ennek a kritériumnak.

Halgombóckák citromszószos tésztán

Hozzávalók: 80 dkg hal (nálam afrikai harcsa filé), 2 púpozott tk Naturella görög fűszer, 1 púpozott kk só, 1 kk oregánó, 2 nagy gerezd fokhagyma, 1 tojás, 1/2 szikkadt zsömle, 1 ek zsemlemorzsa, 1 ek liszt, olaj, 250g durum tészta 1,5 dl tejszín, 1/2 citrom leve, 1 citrom gerezdekre vágva

Elkészítés: Ha fagyasztott halból dolgozunk, kiolvasztás után nagyon alaposan nyomkodjuk ki belőle a vizet!

A halgombócokhoz a halat apró darabokra vágtam -közben áttapogattam, nem bújik-e meg benne pár apró szálka. Multimixerben pépesre daráltam.

Hozzáadtam a fűszereket és a tojást és átkavartam a mixerrel. Egy nagy tálba kiöntöttem, beleszórtam a morzsát, a lisztet és a beáztatott, kinyomkodott, nagyon apróra tépkedett zsömlét, és jól összedolgoztam a masszát. Nekem gyúrhatóvá állt össze, ha nálad nem így történne, kevés morzsával és liszttel sűríthető még.

A halas masszából diónyi gombóckákat gyúrtam és sütőpapírral bélelt tepsire pakoltam őket, szorosan egymás mellé. Kenőecset segítségével átkentem őket vékonyan olajjal.

200 fokon 40-45 perc alatt szép aranybarnára sütöttem a gombóckákat.

Amikor már majdnem elkészültek, roppanósra főztem a tésztát, a tejszínt pedig elkavartam 2 csipet sóval és a citrom levével.

A tányérokra tésztát halmoztam, meglocsoltam citromos szósszal és rápotyogtattam pár gombócot. (A tészta persze nem szentírás, apa, aki nem tésztás, görög salátát kapott mellé.) Citromgerezdekkel tálaltam.

Egészséges hétköznapi apróságok

2011-08-14T23:03:00.000+02:00

Ha főzök, fontos, de nem elsődleges szempont, hogy egészséges legyen. Inkább valami jóféle egyensúlyt keresek, bevállalható kompromisszumokat.

Hogy példa is legyen: bőrös császárhúsból aligha fogok fitness-ebédet varázsolni, de ahogy ez a zsírral vastagon erezett hús beveszi az ízeket, arra néhanapján szükségünk van testileg-lelkileg.

Szkeptikusan álltam neki ennek a zsírszegény fasírt-verziónak is, főleg hogy korábban próbáltam már a tepsin sült rántott húst, ahol azért nagyon különbözik a végeredmény textúrája a hagyományostól. Ezek a fasírtgolyók viszont szerintem még finomabbak is lettek, nálam kiszorították olajban sült elődjeiket az étlapról.

A brokkoliról meg az ember hajlamos elfeledkezni, pedig az én asztmás kis családomnak heti rendszerességgel jól jönne a tüdőre kifejtett élettani hatása miatt, de a szív- és érrendszer egészségének is fontos támogatója és hatékony savkötő. Csak egy-két szerethető elkészítési módot kell hozzá találni!

Fasírtgolyók tepsiben

Hozzávalók: 50 dkg sovány darált sertéshús, 2 fej vöröshagyma lereszelve, 3 gerezd kinyomott fokhagyma, 2 tojás, 1 beáztatott, kinyomkodott zsemle, só, frissen őrölt bors, 1 kk római kömény, 1 tk pirospaprika, 1 tk Naturella görög fűszerkeverék (elhagyható), zsemlemorzsa, 2 ek olaj

Elkészítés: A hozzávalókat alaposan összedolgoztam, zsemlemorzsából annyit adtam hozzá, hogy jól formázható massza legyen.

Sütőpapírral bélelt tepsire diónyi golyócskákat raktam -nem fog nőni, úgyhogy mehet szorosan egymás mellé. Olajjal megkentem a tetejüket és 200 fokos sütőben pirosra sütöttem a golyócskákat.

Sajtos sült brokkoli

Hozzávalók: 600 g friss vagy fagyasztott brokkoli (jó minőségű!), 2 dl tejföl, 15 dkg trappista sajt

Elkészítés: A brokkolit lobogó, enyhén túlsózott vízbe dobtam és újraforrásig főztem. Leszűrtem és egy kis cseréptálban szétterítettem. Finoman megsóztam, rákentem a tejfölt, megszórtam sajttal és 20 percre a 200 fokos sütőbe toltam.

Kistücsök, Auguszt...

2011-08-07T01:23:00.001+02:00

Néhány jól kiérdemelt pihenős napot töltünk épp a Balatonon. Tegnap a strandon az Auguszt pavilon tulajdonosnője röplabdázott mellettünk a családjával, és felelevenedett bennem a levendulás sütijük zsenialitása és a lelkesedés, amit kiváltott belőlem anno. Ma pedig a Kistücsökben ebédeltünk: ez a hely másodszorra is lenyűgözött, az ízlelőbimbóknak egyik meglepetés a másik után, hogy mit képesek kihozni ugyanazokból a zöldségekből és húsokból, amik nap mint nap a saját konyhámban is előfordulnak.

Számomra az utóbbi évek leginspiratívabb helyszínei, ráadásul a kettőt most egymás mellé tette a véletlen... Akaratlanul is újra meg újra ezen őrölnek az agykerekeim: hogy valami hasonló kellene a mindennapokban is. Barackos sültpapriakrémmel körített pisztáciás nyúlpástétommal libegni az étkezőasztal felé -nem egészen erre gondolok. :) Hanem megtanulni úgy bánni az alapanyagokkal, hogy a legtöbbet hozuk ki belőlük.

Hogy mérheti-e magát egy egyszerű konyhatündér (házisárkány) ezekhez a nagy tudású séfekhez és cukrászokhoz, arra nyilvánvalóan nem a válasz, de az általuk szerzett élményeknek felhívó erejük van. Az első Kistücsöben tett látogatás után sikerült otthon is tökéletes rózsaszín kacsamellet sütni, és ez sokkal izgalmasabb volt az elmúlt években kipróbált sok-sok receptnél.

Több, mint négy év telt el az első blogbejegyzés óta, és annyi minden változott, napról napra formálódik minden. Szeretünk főzni és szeretünk enni, a konyha egy lehetőségekkel teli izgalmas terep -mint annyi minden az életben.

Nem is tudom, mért írtam le ezeket. Erőteljes benyomások, jó egy kicsit szabadon engedni őket a fejemből. Ha jól sejtem, a 2011-es évben ez az első blabla, amit engedélyeztem magamnak itt a blogban -jár a szám úgyis épp eleget az életben, ide holnaptól már ismét csak ételekkel jövök. :)

Mentafagyi csokidarabkákkal

2011-08-02T13:40:00.002+02:00

Kézenfekvő lenne, hogy egy mentás-keserűcsokis fagyit "After Eight" fagyinak tituláljak, mégsem teszem, mert nagyon más hangsúlyt kapnak benne az ízek: hiába hasonló a kombináció, a végeredmény picit sem hasonlít. A fagylalt alapvetően lágy, tejszínes jellegű, nem harsog benne a mentaíz. Nálam abszolút dobogós lett.

Az a gyanúm, hogy nem mindegy viszont, milyen mentából készül: az én kertemben kétféle nő, az egyik hegyes levelű, bokrosodó, lila virágú, édeskés, enyhébben mentolos ízű -ha jól sejtem, ő a borsmenta-, a másik kerek levelű, nem bokrosodik, a virága jellegtelenebb fehér, az íze pedig nagyon erős, ha pár percnél tovább ázik a teában, megkeseredik. Az én fagyim az elsőből készült -odafotóztam nektek a fagyi mellé-, ha nektek erősebb ízű mentátok van, annak az áztatási idejét le kell csökkenteni. Legegyszerűbb, ha kóstolgat az ember. :)

Mentafagyi csokidarabkákkal

Hozzávalók: 4 dl tejszín, egy tubus sűrített tej, 4 ágacska menta, fél tábla 86%-os csokoládé

Elkészítés: A tejszínt forráspontig hevítettem, majd elzártam alatta a gázt és beledobtam a megmosott mentaágakat. 10 percig áztattam, majd a mentát kivettem és miután langyosra hűlt, pár órára hűtőbe tettem.

A lehűlt tejszínt lágy habbá vertem, belekavartam a sűrítette tejet, zöldséghámozóval belegyalultam a csokit és fagyigépben megfagyasztottam.

Meggle joghurtos vaj

2011-07-20T21:17:00.003+02:00

A véletlen sodorta a bevásárlókosaramba ezt a vajat, pontosabban a szerencsés véletlen.

Nagy vajfogyasztók vagyunk, mindenekfeletti kedvencem a Kerrygold ír vaj, amely hihetetlen krémes és nagyon aromás, szobahőmérsékleten pillanatok alatt kenhető, és nem hajlamos annyira könnyen bevenni a különböző ételszagokat, mint például a szintén jó minőségű francia vajak. Szerintem a szupermarketben beszerezhető -tehát szinte bárki számára elérhető- vajak között egyértelműen övé a korona!

Igyekszem magyar termékeket vásárolni, amiből csak lehet, de sajnos vajban túl nagy lenne a kompromisszum -szinte mindet végigkóstoltam és mérföldekkel van a minősége a Kerrygold mögött, úgyhogy kenyérre nem kenek magyar vajat, csak sütéshez használom.

Történt viszont, hogy figyelmetlenségből kifogytunk a vajból és mivel anélkül nincs élet, főleg meg nincs reggeli, átszaladtam a kisboltba. 3 versenyző közül választhattam, CBA márkájú és 2 Meggle volt a polcon, így jött haza velem ez a joghurtos verzió.

Első kóstolásra kicsit megdöbbentő volt: jó texturájú vaj, erőteljes savanykás, joghurtos ízzel. Második kóstolásra pedig nagyon nyári és frissítő, hihetetlen könnyű -kiskanállal is szívesen nekiláttam volna, de ez az én perverzióm, senki ne kövessen benne. :) Újabb plusz pontot kapott azért, mert szobahőmérsékleten nagyon hamar kenhető lesz, és még egyet amiatt, hogy dobozba zárva semmilyen szagot nem vett be a hűtőből.

Nagyon érdekes -és valószínűleg megosztó- ízű vaj, nálunk nyáron most váltásban van a Kerrygolddal, télen azt hiszem, maradok majd a nehezebb, tejszínes vajnál, ez pedig marad a nyári favorit.

Citromos-kakukkfüves capellini sült paradicsommal

2011-07-18T17:54:00.000+02:00

Apukámnak köszönhetem, hogy genetikusan tésztaevésre vagyok programozva. :) De míg ő "szaftos nokedliben" nyomul, én minimál stílusban szeretem.

Épp ezért nagyon régen egyes számú kedvencem a Panzani cég capellinije: spagetti jellegű, de annál vékonyabb durumtészta, ami vékonyságánál és igen jó kidolgozásánál (azaz nem túl sima felületénél) fogva nagyon jól felveszi az ízeket, kifejezetten nem szószban tocsogásra találták ki.

Ez a recept pedig a számomra legkedvesebb ízkombinációnak -citrom+olívaolaj+chili- a nyári felturbózott változata, mivel a kert épp tele van zöldfűszerekkel és roskadoznak a paradicsomtövek.

Citromos-kakukkfüves capellini sült paradicsommal

Hozzávalók 1 személyre: 125 g capellini, 12 db koktélparadicsom, 1/2 nagy puha citrom leve, 1 kis csokor (kb. 15 szál) kakukkfű, 1 nagy csipet kristályos tengeri só, 1 teáskanál shambal oelek (chilipaszta), olívaolaj

Elkészítés: A megmosott paradicsomokat elfelezgetjük, egy cseréptálra vagy tepsire rendezzük a vágott felükkel felfelé, picit megsózzuk, meglocsoljuk kevés olívaolajjal és 190 fokon 50 percig sütjük.

A kakukkfűről lehúzgáljuk a leveleket, mozsárban kristályos sóval zöld péppé törjük. Hozzákeverjük a citromlevet, sambal oeleket és 3 evőkanál olívaolajat.

A tésztát kifőzzük "al dente" állígúra, tehát félkeményre -a capellinivel nagyon kell vigyázni, mert pillanatok alatt megfő, és ha szétfőtt, töredékére csökken az élvezeti értéke!

A kifőtt tésztát összeforgatjuk a szósszal és a sült paradicsommal, és azonnal tálaljuk.

Lepénykenyér serpenyőben

2011-07-14T21:31:00.006+02:00

Ma kínomban a nap összes szabad percében a blogsablonom HTML-kódjával babráltam. Napok óta ez volt az első tevékenység, ami valami csoda folytán (mosolygós anyukának álcázott) gyomorgörcs zombiból rövid időre emberré varázsolt és el tudta terelni a figyelmemet a pallosról a fejünk felett: Máté holnapra tervezett mandula műtétjéről.
Az végeredmény, a blog új gúnyája még kicsit szedett-vedett, de jó volt csinálni.
Mielőtt beágyazom magam, agykapacitásom lefoglalás érdekében (jobb nem gondolkodni) még megemlékezem mindenki örömére Limara kenyérlángosáról, ami csodás, mint minden, amit a házi péksütemények koronázatlan királynője alkot. Ilyen meleg nyári napokon már csak azért is tökéletes vacsora, mert nem kell sütőt gyújtani hozzá, percek alatt elkészül serpenyőben.

Lepénykenyér serpenyőben

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1,5 tk só, 3 ek olaj, 3 dl víz, 2 dkg élesztő, a tetejére tejföl és sajt

Elkészítés: A hozzávalókból a robotgéppel kenyértésztát dagasztottam és letakarva 30 percig pihentettem.

8 kis gömbölyű cipót formáztam a tésztából, és letakarva újabb 10 percig magára hagytam. Ezalatt egy jó minőségű, vastag falú serpenyőt szárazon jól felforrósítottam.

Az első gömböcskét kinyújtottam, picit nagyobbra, mint a serpenyő, úgyis összeugrik, és sütni kezdtem. 2 perc múlva felhólyagosodik, ekkor lehet is megfordítani. Amikor megfordítottam, a felső felét megkentem tejföllel és megszórtam sajttal -mire az alja megsül, ez picit rá is olvad. Ugyanígy jártam el a többi gombóccal is,

(Valójában én dupla adaggal dolgoztam, és a tészta harmada megmaradt. Betettem a hűtőbe és másnap fantasztikusan finom kenyérke sült belőle!)

Bundázott omlós csirkefalatkák

2011-07-13T13:54:00.007+02:00

Nagyon egyszerű és gyors ebéd, pár perc alatt megsül, így a kánikulában legalább nem fűtjük be hosszas főzőcskézéssel a konyhát.

Bundázott omlós csirkefalatkák

Hozzávalók: 1 csirkemell, 1/4 csésze szójaszósz, 4 evőkanál borecet, 1 evőkanál reszelt gyömbér, 2 nagy csipet só, 1/2 csésze keményítő, olaj

Elkészítés: A csirkehúst kifiléztem és kétfalatnyi kockákra daraboltam.

Egy erős műanyag zacskóba pakoltam, és ráöntöttem a szójaszószt, ecetet, sót és gyömbért. Lezártam a zacskó száját és a pácot jól belemasszíroztam a húsba, majd egy órát szobahőmérsékleten állni hagytam.

Ezután a húsdarabkákat kiszedtem a pácból és papírtörlőn hagytam alaposan lecsepegni. Keményítőben megforgattam és kétujjnyi forró olajban közepes lángon aranybarnára sütöttem a falatkákat.

Salátával tálaltam.

Citromfagylalt

2011-07-10T17:49:00.002+02:00

Túlélési kísérlet a kánikulában. :) Jóféle.

Citromfagylalt

Hozzávalók: 6 dl hideg tejszín, 20 dkg porcukor, 2 nagy citrom leve és reszelt héja

Elkészítés: A citromok héját (fehér rész ne kerüljön bele!) lereszeltem, a levüket kifacsartam, és a lében simára kevertem a cukrot, hagytam pár percig, hogy tökéletesen feloldódjon.

A tejszínt lágy habbá vertem (nem szabad túl keményre verni!), és hozzákavartam a cukros citromlevet és a héjat.

A fagyigépre bíztam a többi munkát.

A tökéletes karamellfagyi

2011-07-08T18:32:00.003+02:00

...vagyis égetett cukor.

A Candy's blogról mentettem a receptet pár napja, pedig nem is volt fagyigépem, csak vágytam rá és gyúrtam egy jó akcióra.

Tegnap óta viszont van! :) És ennél tökéletesebb felavatóreceptet nem is találhattam volna, mind az 50 ujjunkat megnyaltuk utána! Csodálatos, krémes fagyi, ennyire finomat ebben a kategóriában még nem ettem.

(Egyben szolgálati közlemény: tegnap óta az Euronics-ban 5999 Ft-ra le van akciózva a Hauser fagyigép, én azonnal elhussantam egyért és a mai teljesítménye alapján azt mondom, jó vásár volt.)

Égetett cukor fagylalt

Hozzávalók: 20 dkg cukor, 3,5 dl tej, 3 dl tejszín, 4 tojássárgája, 1 nagy csipet só, az öntethez és a ropogós karamellához 15 dkg cukor és 2 dl tejszín

Elkészítés: A cukrot kavarás nélkül nagyon kis lángon felolvasztottam, majd kavargatva hagytam sötétre karamellizálódni. Ekkor felöntöttem a szobahőmérsékletű tejjel és tejszínnel -vigyázat, nagyon bugyborékolni fog, érdemes előtte kicsit meglangyosítani a folyadékokat! Pár perc alatt kis lángon kevergetve beleolvasztottam a karamellt a szószba. Félretettem, amíg kézmelegre hűlt (ez épp elég idő volt arra, hogy megfürdessem a három törpét).

Ezután a tojássárgákat habosra kikevertem a sóval, és lassanként hozzákutyultam a karamellás tejszínt. Kis lángon folyamatos kavarás közben pár perc alatt hagytam besűrűsödni -főzni nem szabad, nehogy összeugorjon a tojás.

A fagyialapot másnapig hűtőszekrénybe raktam, majd fagyigépben kifagyasztottam és műanyag dobozban további 1,5-2 órára a fagyasztóba tettem.

A tálaláshoz 3-4 órával az elkészítés előtt én készítettem egy sűrű karamellszószt és ropogós karamellt is. Ehhez 15 dkg cukrot megolvasztottam. A karamellből 4 evőkanálnyit szilikonlapra kentem, hagytam megszilárdulni, majd zacskóba téve húskloffolóval apróra törtem. A maradék folyékony karamellt felöntöttem 2 dl langyos tejszínnel -kihűlés után sűrű szósz lett belőle.

A fagyit tálkákba adagoltam, meglocsoltam öntettel és megszórtam karamelldarabkákkal. A gyerekek a díszítésnek persze nagyon örültek, de a fagyi ezzel vagy enélkül is tökéletes.

Snickerdoodles

2011-07-02T22:54:00.003+02:00

Már csak a neve miatt is muszáj volt megcsinálni. :)

Nyáron valahogy kevesebb aprósüti sül, kelleti magát helyette a sokféle gyümölcs. Ez a "sznikerdudli" viszont abszolút telitalálat, a borkősavnak köszönhető citromos íz és a ropogós fahéjkéreg frissítő és kellemes ízpárosítás.

(A borkősav egyébként nem túl szimpatikus neve ellenére egy természetes szerves kristály, mely a boroshordókon válik ki.)

Persze, ha nem feltételeztem volna magamról, hogy tudok angolul -a reality, hogy inkább csak gagyogok-, biztosan bevetem a SZTAKI szótárat receptolvasás közben. Akkor talán feltűnt volna, hogy bár a minden harmadik megértett szó alapján egyértelműnek tűnt a recept, volt a megnemértettek közt is létfontosságú: a "nedves kézzel". Akkor a sütink ILYEN szép lett volna.

Valójában a sütit a gyerkőcök készítették, én csak asszisztáltam, úgyhogy ezúttal még nehezebb volt nekik kivárni azt a 3 percet, míg ehetővé hűlt. Az első falat után kiviruló három gyerekarc azonban megnyugtatott: most sem nyúltam mellé!

Snickerdoodles

Hozzávalók: 2 3/4 cup liszt, 2 tk borkősav, 1 tk szódabikarbóna, 1/4 tk só, 230 g vaj vagy margarin, 2 nagy tojás, 1 3/4 cup cukor, 2 ek fahéj

Elkészítés: A cukorból negyed csészényit félreteszünk, a többit a szobahőmérsékletű vajjal habosra keverjük. Beledolgozzuk a tojásokat, majd az előzőleg összekevert lisztet, borkősavat, szódabikarbónát és sót is. A tésztát legalább 1 órára, de jobb esetben egy éjszakára hűtőbe tesszük.

A fahéjat összekeverjük a maradék cukorral. A tésztából diónyi gömböcskéket formálunk nedves kézzel, majd a fahéjas cukorba hengergetjük őket.

190 fokos sütőben 10 perc alatt megsütjük őket, 5 percet hagyjuk hűlni a sütőpapíron, majd tálcára szedhetjük az elkészült süteményt.

Meggyes-mákos potyogtatós

2011-06-24T19:12:00.003+02:00

Ne higgyetek a szemeteknek, ez a sütemény sokkal finomabb, mint ahogy kinéz, sőt, valójában jobban is néz ki. :) Ezúttal tényleg csak egy kattintásra futotta -majd a legközelebbi sütéskor kicserélem a fotót.

A süti, -amit a Puffin-konyhából hoztam, kis változtatással a mák javára- viszont finom és gyors, külön erénye, hogy ismét pipálhattam egy adag meggyet, hiszen a fám roskadozik, és nem bírok már ezzel a mennyiséggel... :)

Meggyes-mákos potyogtatós

Hozzávalók: 2 tojás, 20 dkg cukor, 1/2 kk só, fél citrom reszelt héja, 1 doboz (175 g) joghurt, 1 dl olaj, 120 g mák, 100 g liszt, 1/2 csomag sütőpor, 4 marék magozott meggy

Elkészítés: A kimért cukorból kiveszek 2 púpozott evőkanálnyit és a magozott meggyre szórom.

Amíg a gyümölcs kiereszti a levét, a tojásokat a maradék cukorral a robotgépben jó habosra verem, majd hozzáadom a sót, citromhéjat, joghurtot és olajat, végül pedig az előzőleg összekevert lisztet, mákot és sütőport is.

A lecsöpögtetett meggyel megszórom -a levéből pedig épp lesz egy pohár finom meggyital, míg a süti sül.

A tésztát kiolajozott cseréptálban vagy tepsiben (20X30-as méret) 180 fokon 35 percig sütöm.

Tejbekuszkusz meggyszósszal

2011-06-15T14:05:00.002+02:00

Itthon vannak a gyerekek, éljen a vakáció, csak főzne rájuk valaki más... :) 5 ember kedvére tenni egyszerre: lehetetlen.

Ez a tejbekuszkusz Máté és Fanni kedvence, Poci semmilyen tejbepampit nem kedvel bébikora óta. Hasonló a tejbegrízhez, csak a szemecskék jobban elkülönülnek -épp mint a sósan elkészített kuszkusznál-, az elkészítése pedig veszélyesen gyors.

Tejbekuszkusz meggyszósszal

Hozzávalók: 1/2 kg magozott meggy, 2 ek cukor, 1 kk fahéj, 1 1/2 csésze kuszkusz, 1 l tej, 4 ek cukor, 1 csomag vaníliás cukor, fahéj

Elkészítése: A meggyet megszórjuk a 2 ek cukorral és kicsit állni hagyjuk. Ha kiengedte a levét, a lével együtt egy serpenyőbe tesszük, megszórjuk fahéjjal és pár percig közepes lángon főzzük. Félretesszük hűlni.

A kuszkuszt egy hőálló tálban összekeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. Felforraljuk a tejet és ráöntjük, letakarva pár percig állni hagyjuk. Ha nagyon magába szívná, még egy kevés meleg tejjel pótolhatjuk a beszívott folyadékot.

A kuszkuszt hozzám hasonló fahéjimádók megszórhatják extra fahéjjal és meggyszósszal a tetején tálaljuk.

Csicseriborsó saláta

2011-06-14T13:00:00.003+02:00

Finom, tápláló saláta minimál stílusban. :)
Pillanatok alatt elkészíthető.

Csicseriborsó saláta

Hozzávalók: 1 csicseriborsó konzerv, fél konzerv zsenge kukorica, 3 nagy paradicsom, 1 doboz feta, fél citrom leve, fél kk só

Elkészítés: A citrom levét kifacsarjuk és oldódni hagyjuk benne a sót.

A konzerveket lecsöpögtetjük, a paradicsomot megmossuk és felkockázzuk. Összekeverjük a zöldségeket és a citromlével összeforgatjuk és hagyjuk picit összeérni.

A felkockázott fetát belekeverhetjük, bár sokkal csinosabb lesz a végeredmény, ha a tálkákba porciózott salátára szórjuk.

Pizzavariációk

2011-06-10T19:14:00.006+02:00

Ismét egy recept azoknak, akikben nagy elhatározás születik és félretéve minden előítéletet belevágnak egy új kapcsolatba a spenóttal. Pizzára pakolva (is) nagyon szeretnivaló tud lenni.

És bocs, de egy kis durrogást is engedélyezek magamnak -a pizzához semmi köze- csak hátha esetleg megkímélek valakit egy konyhai csalódástól, hiszen biztosan sokan vadásztok jó meggyes sütikre most, hogy szezonja van. No, én már régen kinéztem EZT a Kaldeneker-féle sütit, ma el is készült, és hát ehhez nem adnám a nevemet! Meglepő volt, hogy a gyümölcs pezsgett, amikor beleharaptunk, aztán hamar kiderült a baki: a tésztában levő szódabikarbóna találkozott a meggyben levő savakkal: az iparban épp így készítik a pezsgőtablettát. Úgyhogy szódabikarbóna nélkül, és feleennyi cukorral a süti talán jó is lehetett volna.
Szegény Bence épp kifogta nálunk ezt a félresikerült desszertet, hősiesen meg is dícsérte, de a recept kreátora ettől ne bízza el magát, ez bizony csak a vendégünk gentlemanusságát bizonyította, semmi egyebet.

Na de jöjjön inkább a pizza, abból nem maradt egy morzsa sem:

Pizzavariációk

Hozzávalók: 50 dkg liszt, fél kocka élesztő, kb. 3 dl langyos víz, 2 ek olívaolaj, 1 kk cukor, 1 tk só, 3 marék spenót, 20 dkg szárított sonka, 10 dkg mozzarella, 2 nagy paradicsom, 1 doboz sűrített paradicsom, kakukkfű, oregánó, 2 dl tejföl, 1 gerezd fokhagyma, 40 dkg trappista sajt, 15 dkg kolbász

Elkészítés: A dagasztótálba öntöm a víz 2/3-át, az olajat, rászórom a lisztet, sót, cukrot, a liszt közepébe mélyedést nyomok és abban az elmorzsolt élesztőt pici cukros langyos vízben felfuttatom. A géppel pár percig dagasztom, majd langyos helyen egy órát kelesztem. Ha kell, adok még vizet hozzá -a különböző lisztek más-más mennyiséget vesznek fel-, cél, hogy lágy, rugalmas tésztát kapjak.

Amikor megkelt, átgyúrom, 3 gömböt formázok belőle és további 10 percet kelesztem. Ezalatt a sajtot lereszelem, a paradicsomot, mozzarellát, kolbászt felszeletelem, a tejfölbe belenyomom a fokhagymát, a paradicsomszószt pedig sóval és zöldfűszerekkel ízesítem. A spenótot pici olívaolajon 1 nagy csipet sóval megfonnyasztom -ez körülbelül 1 perc.

A tésztagolyókat vékonyra nyújtom és kiolajozott lapra teszem őket -én kapcsos kerek tortaforma alját szoktam használni-, a felületüket az ujjammal hullámosra nyomkodom. Kettőt megkenek paradicsomszósszal, a harmadikat tejföllel, elosztom rajtuk a reszelt sajt harmadát.

Az egyik paradicsomosra rátépkedem a sonka harmadát, elosztom rajta a spenótot, a mozzarella- és a paradicsomkarikákat.

A másik kettőt megszórom kolbászkarikákkal és a széttépkedett sonkával, majd a maradék sajttal.

Sütőben 200 fokon addig sütöm őket, míg szép színt kapnak.

"Negyedkilós" süti

2011-06-08T15:41:00.002+02:00

Becsületesebb nevén túrós rudacska, de nekem már csak negyedkilós marad, mert neki köszönhetem, hogy megtörtént a lehetetlen.

Amikor ugyanis az ovis évzáró bulin Ancsi anyukáját nyaggattam a receptért, ő közölte, nem írja le, csak elmondja, mert meg tudom jegyezni. Rávágtam, hogy LEHETETLEN!

És mégsem volt az, ha elolvassátok a hozzávalókat, rájöttök, miért. :)

"Negyedkilós" süti

Hozzávalók: 25 dkg túró, 25 dkg margarin, 25 dkg liszt, 1 tk só, 25 dkg sajt, 1 kis tojás a kenéshez

Elkészítés: A margarint elmorzsolom a sóval elkevert liszttel, majd hozzágyúrom a túrót, és a tésztát 1 órára hűtőbe teszem.

Fél centisre nyújtom, lekenem az elhabart tojással, csíkokra, vagy bármilyen amorf alakzatra kaszabolom, megszórom reszelt sajttal és 180 fokon aranyszínűre sütöm.

Lehet szorosan pakolni a tepsire, nem nagyon nő meg.

És olyan finom, hogy a félkilós süti név jobban illene rá!

Spenótos-krémsajtos gnocchi

2011-05-30T19:52:00.002+02:00

Csütörtökön délelőtt megtámadtak minket a seregélyek.

Hatalmas vijjogásra mentem ki a kertbe, és a cseresznyefánkon vagy tizenöt madár garázdálkodott, percek alatt kilókat vertek le a fáról a gyönyörű cseresznyéből, aminek kellett volna még néhány nap, hogy feketére érjen.

Így viszont rohantam a létráért és a napot lényegében a fán töltöttem, hogy mentsem, ami menthető. Ebédelni csak úgy volt esélyem, ha kiötlök valami percek alatt elkészülőt. Sikerült és csodás lett.

Spenótos-krémsajtos gnocchi

Hozzávalók 1 személyre: fél csomag gnocchi, 3 csokor spenót, 1 ek olívaolaj, 1 ek tokaji borecet, 2 nagy csipet só, 70 g natúr krémsajt

Elkészítés: Amíg a gnocchi kifő, olívaolajon kis lángon megfonnyasztjuk a megmosott, lecentrifugázott spenótot. meghintjük sóval, hozzáöntjük az ecetet, majd felolvasztjuk benne a sajtot.

A leszűrt gnocchihoz öntjük. Jó étvágyat!

Csirkés fajitas

2011-05-25T23:03:00.005+02:00

Végre rászántam magam, hogy emberes adag tortillát süssek -és hiába raktam tele a fagyasztót is, rövidesen süthetem a következő adagot.

Fanni közölte ugyanis, hogy ez a kedvencek listáján beelőzte a palacsintát és a második helyre tört fel, közvetlenül a túrós csusza mögé. Poci pedig elropogtat minden belecsomagolt zöldséget, amikre benemcsavart állapotukban rá nem nézne. Mi többiek csak szimplán imádjuk. :)

Csirkés fajitas

Tortilla hozzávalói: 1 kg liszt, 1 tk sütőpor, 2 tk só, 130 ml olaj, víz (amennyit felvesz, kb. szűk 6 dl)

Elkészítés: A hozzávalókat robotgépben nagyon lágy, ruganyos tésztává dagasztom (min. 5 perc), a vizet csak fokozatosan adagolva hozzá. 16 gömböcskét gyúrok belőle és vizes konyharuhával letakarva fél órát pihentetem. Ezután hajszálvékonyra nyújtom őket és száraz serpenyőben mindkét oldalukon megsütöm. Minden tortilla után kitörlöm a lepergett lisztet a serpenyőből, különben rövidesen égni kezd.

Töltelék hozzávalói: 1 nagy csirkemell, madras curry, só, római kömény, 16 szem koktélparadicsom, fél fej jégsaláta, 2 fej lilahagyma, 8 ek taco szósz, 2 dl tejföl, 2 nagy gerezd fokhagyma, csilipehely

Elkészítés: A csirkét vékony csíkokra vágom és sóval, curryvel, köménnyel fűszerezem. Vastag falú serpenyőben pici olajon 2 adagban megsütöm, oldalanként 2-2 perc alatt.

A zöldségeket megmosom, a hagymát felcsíkozom, a parikat negyedelem, a salátát centrifugázom és feldarabolom.

A tejfölt elkeverem a szétnyomott fokhagymákkal.

A tortillákat megkenem taco szósszal, szórok rájuk húst és zöldségeket, meglocsolom tejföllel, megszórom csilipehellyel és feltekerem.

Spenótos tészta

2011-05-20T14:45:00.002+02:00

Poci hazaér az oviból -ebéd után hozom őket haza-, rögtön beindulnak a kötelező programpontok:

"Anya, éhes vagyok!!!!"

"Ott a grillcsirke az asztalon, szolgáld ki magad!"

"Jaj, ne, én inkább abból a finom tésztából kérek, tudod, amelyikben bébispenót van!"

(Némi plusz információ: Poci jóformán fényevő, semmilyen zöldséget nem nagyon szeret, gyümölcsöt is elvétve eszik, és úgy általában csak csipeget. Ebből a tésztából épp most tolja a második tányérral.)

Ez az étel jó eszköz arra, hogy megszeressük és megszerettessük a spenótot, nagyon finom, még másnaposan is. Az már csak a hab a tortán, hogy egy nagyon szuper embertől tanultam a receptet, amit ITT megtaláltok. :)

A recepthez még annyit, hogy mivel most tavasszal elérhető a friss bébispenót, feltétlenül abból készítsétek! És nyugodtan nyomjatok a tejszínbe két gerezd fokhagymát is, még finomabb lesz tőle. A szerecsendió is szereti, ha frissen reszelik, sonkából pedig érdemes nem valami csomagolt-szeleteltet, hanem füstöltáru boltban dekára kapható combsonkát vagy füstölt tarját venni, abban elég a füst ahhoz, hogy a tejszínt is megízesítse.

Illatos pörkölt spenóttal és tojással

2011-05-18T21:56:00.001+02:00

No, erre büszke vagyok! :) Nincs forrásmegjelölés, mert teljes egészében a saját fejemből pattant ki, és nagyon finom lett. (Egyébként meg nyilván csupa spenótos cucc ugrál ki a fejemből, mert egyenlőre ezt termi buzgón a kertem.)

Éheseknek ropogós barna bucival vagy durumtésztára pakolva, fitteknek (mi ilyenek vagyunk :) joghurtos zöldsalátával!

És ha bizarrnak tűnnek a fűszerek, akkor se változtassatok, mert így jó!

Illatos pörkölt spenóttal és tojással

Hozzávalók: 70 dkg darált sertés- vagy marhahús, 1 doboz darabolt paradicsomkonzerv (nálam ma a Cirio márkájú szuperül vizsgázott), 1 tk fahéj, 1 tk római kömény, 4 szegfűszeg, 1 kk ánizsmag, só, 2 nagy gerezd fokhagyma, 3 marék bébispenót, 4 tojás

Elkészítés: A húst sóztam és nagyon forró vastagfalú serpenyőben pici olajon nagy lángon fehéredésig pirítottam. Hozzáadtam a paradicsomot és 1 dl vizet. A szegfűszeget és az ánizst mozsárban porrá törtem, majd az összes fűszert a húshoz kevertem. A megpucolt fokhagymagerezdeket péppé törtem a mozsárban és azokat is a húshoz adtam. Lefedve kis lángon fél órát sütöttem.

A húst cseréptálba öntöttem és a serpenyőjébe beledobtam a megmosott, lecentrifugázott spenótot, picit sóztam és 1 perc alatt megfonnyasztottam. Elrendeztem a hús tetején.

4 mélyedést nyomtam kanállal a húsmasszába és beleütöttem a tojásokat. 180 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütöttem.

(sütés előtt -látható, hogy a tojás a hús forróságától már kezd mekötni)

Epermisu

2011-05-15T13:39:00.001+02:00

A paradigma: "Apát nem lehet édességgel levenni a lábáról."

A kivétel, ami a szabályt erősíti:

"Bocs, de ez túlságosan finom" -mondja apa, azzal kiveszi a hűtőből a második tálka epermisut. Az első elfogyasztása után 5 másodperccel.

Epermisu

Hozzávalók: 75 dkg eper (ebből az az 50 dekányi, amit turmixolni fogunk, lehet akár fagyasztott is), 50 dkg mascarpone, 1 dl hideg habtejszín, 3 ek hársméz, 1 ek átszitált porcukor, 2 csomag olasz babapiskóta, 2 citrom leve, 10 dkg kristálycukor, 2 dl víz, 10 dkg fehér csokoládé

Elkészítés: A vízből, kristálycukorból és citromléből szirupot főzünk és hagyjuk kihűlni.

Az eperből 50 dekányit pürésítünk, a többit vékonyan felszeleteljük.

A mascarponet, habtejszín, mézet és porcukrot simára keverjük, belekeverjük az eperpürét.

Készíthetjük nagy üvegtálban vagy apró tálkákban, lényeg, hogy a rétegzésnél alulra kerüljön szirupba áztatott babapiskóta, rá eper, majd krém. Ezután még egyszer megismételjük ugyanezt. A tetejére sajtszeletelővel csokiforgácsot gyalulunk.

Camembert tésztabatyuban borecetes spenóttal és spárgával

2011-05-11T21:57:00.000+02:00

A camembert sajt nem állt közel a szívemhez. Egészen mostanáig.

Így tésztabatyuban átsütve abbahagyhatatlan volt, nálam felkerült a kedvencek listájára.

A gazdag, fűszeres tokaji borecet -amelyet a Tokaji Borecet Manufaktúra jóvoltából volt lehetőségem nekem is kipróbálni és rendesen bele is szeretni -pedig felteszi a koronát a spárgára és a spenótra.

Camembert tésztabatyuban borecetes spenóttal és spárgával

Hozzávalók 2 személyre: 250 g leveles tészta, 2 db 125 grammos camembert, 1 csomag zöldspárga, 1 nagy csokor spenót, fél dl száraz fehérbor, 3 ek tokaji tárkonyos borecet

Elkészítés: A tésztát kettévágjuk és akkorára nyújtjuk a darabokat, hogy a sajtok kényelmesen beleférjenek. A tészta szélét vízzel lekenjük és batyuvá csípjük össze.

A két kis batyut sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és 220 fokos sütőben 15 perc alatt megsütjük.

Amíg sül, letörögetjük a spárgák végeit és jó alaposan átmossuk őket. A spenótot is jól megmossuk és salátacentrifugában kiszárítjuk.

A spárgát alacsony hőfokon kevés olívaolajon pár percig sütjük, amíg szép fényt kap, majd megsózzuk és felöntjük fél deci bor, fél deci víz és 2 evőkanál borecet keverékével. Fedő alatt még néhány percig lassan pároljuk, majd félretesszük. A spárga levére rádobjuk a spenótot, picit sózzuk és hozzáöntjük a maradék ecetet, és 1 perc alatt megfonnyasztjuk.

A batyukat a zöldségekkel körítve tálaljuk.

Marokkói tejszínes dagadótekercsek spárgával és spenótos kuszkusszal

2011-05-07T13:40:00.000+02:00

Olyan dolgok kerültek ma össze a cseréptálban, amiben a húst sütöttem, amelyek egyébként nem gyakran találkoznak: marokkói fűszerek, fehérbor, tejszín, sajt. Valójában a Fűszeráruháztól kapott marokkói fűszert akartam kipróbálni, de az is eszembe jutott, hogy milyen lenne, ha a bevált tekercselt dagadót mini változatban készíteném -a gyerekek ugyanis valamiért inkább a törpeméretű tekercsekkel szimpatizálnak (-néha vicc, min múlik az, hogy a kisnövésűek megeszik-e az ebédet vagy nyafognak).

Két legyet egy csapásra változatom végül elég jól fogyott. :)

Marokkói tejszínes dagadótekercsek spárgával és spenótos kuszkusszal

Hozzávalók: 1 kg dagadó (a hosszú, háromszögletű része, amit fel szoktak szúrni töltéshez), marokkói fűszerkeverék, 2 dl száraz fehérbor, 1 dl tejszín, 20 dkg sajt, 1 nagy csokor spenót, 1 csomag zöldspárga, citromlé, olívaolaj, fél csomag kuszkusz, curry, fahéj

Elkészítés: A húst 8 szeletre szétügyeskedtem és filézőkéssel szétnyitottam, amilyen nagyra csak bírtam. (Ne szép geometriai formákra hajtsatok, csak a túlélésre!) A zsírcafatokat levágtam róla, de a szép vékony zsírréteget a felszínén meghagytam.

Alaposan befűszereztem mindkét oldalán a marokkói fűszerkeverékkel, a lereszelt sajt felével felgöngyöltem a tekercskéket és egy akkora cserép sütőtálba pakoltam őket, amit éppen megtöltöttek. Rálocsoltam a bort és a tejszínt, majd 170 fokos sütőben 1 órát sütöttem fólia alatt, további 1 órát pedig anélkül. A sütésidő vége előtt pár perccel rászórtam a maradék sajtot.

A kuszkuszt összekevertem 1 púpozott teáskanál curryval (én felesben használok madras és sima curryt), 1 kávéskanál fahéjjal és 1 kávéskanál sóval. Lobogó forró vízzel felöntöttem úgy, hogy ujjnyira ellepje, és hagytam dagadni. Ha nagyon beszívná a vizet és még nem puhult meg, alá lehet pótolgatni.

A spárgát megmostam, a szárvégeit letörtem (pontosan ott roppan el, ameddig alkalmas a fogyasztásra), pici olívaolajban 3 nagy csipet sóval és egy csipet cukorral kicsit átsütöttem, majd kevés vizet öntve alá fedő alatt puhára pároltam.

A megmosott spenótot a spárga maradék főzőlevére dobtam, sóztam, fél perc alatt megfonnyasztottam, majd pár csepp citromlevet rálöttyintve átkavartam és kiszedtem a serpenyőből.

Tálalásnál a kuszkuszt meglocsoltam a hús alatt felgyűlt pecsenyelével, megszórtam spenótlevelekkel és mellé pakoltam a húst, a spárgát.

Cincinnati chili -a nem hétköznapi

2011-05-05T14:14:00.000+02:00

Gyorsan felejts el mindent, ami eddig a chilis bab fogalmához tartozott számodra! Gyűjts egy kis bátorságot és szórd bátran a fahéjat, nehéz holland kakaóport és törd a szegfűszeget. A végeredmény izgalmas ízvilág lesz, érdemes kipróbálni.

Cincinnati chili

Hozzávalók: 4 ek olaj, 4 nagy fej hagyma felaprítva, 6 nagy gerezd fokhagyma felaprítva, 1 kg darált marhahús, 2 ek holland kakaópor (szerencsivel nem lesz az igazi!), 1,5 tk fahéj, 1 tk római kömény, 1 kk cayenne bors, 5-6 szem szegfűszeg mozsárban porrá törve, 1 kis konzerv sűrített paradicsom, 3 ek almaecet, 3 ek Worcestershire szósz, 1 liter húsleves, 1,5 ek chilipor, 1 ek barna cukor, 2 doboz vörösbab konzerv, 1 doboz csemege kukorica konzerv, 10 dkg érettebb ízű sajt lereszelve

Elkészítés: Az olajon lassú tűzön kb. 10 perc alatt aranybarnára sütjük a hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát, és további 1 percig pirítjuk. Magasabbra vesszük a lángot és hozzáadjuk a húst is, picit sózzuk és fehéredésig pirítjuk. Rászórjuk a kakaóport, a cukrot és a fűszereket, 1-2 percig együtt pirítjuk.

Hozzákeverjük a paradicsomszószt, az ecetet, a Worcestershire szószt és felöntjük húslevessel. 15 percig kis lángon főzzük.

Hozzáadjuk a babot, további 10 percet főzzük, végül a kukoricát, és még 5 percig hagyjuk gyöngyözni.

Sajttal megszórva tálaljuk. (Mi a gyerekek miatt a cayenne bors és chili mennyiségét nagyon visszafogtuk és utólag a saját tányérunkban ízesítettük Sambal Oelek-kel, ez a kedvenc chiliszószunk)

Forrás: Epicureous

Ica-süti

2011-04-19T13:13:00.000+02:00

Ica néni volt az a szomszédból, aki kóstolót hozott nekünk ebből a sütiből. Leginkább Máté nehezményezte nagyon, amikor elfogyott. "Kérek még Ica-sütit!"-morogta, a sütin pedig rajta is maradt ez a név, Ica néni nem kis büszkeségére.

Amikor reprodukáltam, és a kész kiflicskék már a tálcán hűltek, Máté kihasználta, hogy a család a kertben van és ő a "mennyországban" maradt: a konyhában, két nagy tálcányi Ica-süti társaságában. Amiből maradt is másfél tálcányi. :) "Csak egy kicsit csócsáltam!"-mondta apának, amikor az leleplezte.

Ica süti

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 20 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg porcukor, 10 dkg darált dió (vagy mandula, mogyoró), 1/2 csomag sütőpor, a forgatáshoz porcukor és vaníliás cukor

Elkészítés: A hozzávalókból tésztát gyúrunk.

Ujjnyi vastag, 5 cm hosszú rudakat sodrunk belőle, kifli alakúra hajlítjuk.

180 fokon 10-12 perc alatt világosbarnára sütjük.

Még forrón vaníliás cukorral elkevert, átszitált porcukorba forgatjuk.

Két legyet egy csapásra: gnocchi+nudli

2011-04-05T22:57:00.003+02:00

Pár napos rota-vírus általi böjtölés után mindenki ismét élvezni szeretné, hogy végre újra ehet, plusz az én extra vágyam, hogy emiatt ne kelljen egész délelőtt a konyhában dekkolnom.

Máté természetesen pontokra lebontva tudja, mit szeretne: golyólevest (=krémleves), mákos nudlit, na meg ha lehet, utána palacsintát (na ennél a pontnál már nemet mondok).

Apa nyilván húst. Nudlit semmi esetre sem.

Szereti viszont a gnocchit. Arra meg szerencsére már korábban ráeszméltem, hogy Locatelli főszakács úr autentikus gnocchi receptje épp csak egy szikrányit különbözik attól, ahogy én a nudlit készítem. Hogy az én nudlim autentikus-e vagy nem, azon persze lehet vitatkozni. :)

Én időt spóroltam, a család elégedett volt, lett egy adag tökéletes állagú, puha és ruganyos gnocchink és egy adag ugyanilyen nudlink. Locatellit megtartjuk.

Gnocchi és nudli

Hozzávalók: 1 kg lisztes burgonya, 2 kis tojás, 320 g sima liszt, egy csipetnyi só

Elkészítés: Hivatalosan a krumplit sós vízben héjában megfőzzük, én azonban annyira nem szeretem a héjában főtt krumpli szagát -nagyon kevés konyhai averzióm egyike-, hogy meghámoztam, lemértem, majd így főztem meg.(Én hatvan deka krumplival fogtam hozzá, így előszöris matekoztam egy kicsit.)

A krumplit -ha héjában főtt, természetesen meghámozzuk, majd- azon melegében jó alaposan öszetörjük.

A munkafelületre halmozzuk, sózzuk (érdemes megkóstolni, elég-e a csipet, vagy kell-e kicsit több), közepébe törjük a tojást és hozzáöntjük a liszt 3/4-ét, majd puha, ruganyos tésztává gyúrjuk össze. A többi lisztet csak akkor adjuk hozzá, ha túl lágynak érezzük, olyannak, amivel nem lehetne tovább dolgozni.

A gnocchihoz jól beliszetezett felületen a tésztából darabokat vágunk, 1,5 cm vastag rudakat sodrunk, 3-4 rudat egymás mellé teszünk és késsel 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk -az a lényeg, hogy a darabok egyformák legyenek, így főnek meg egyszerre. A darabkákat villán átgörgetjük, kicsit rányomva, hogy becsíkozódjanak.

A nudlihoz szintén alaposan belisztezett deszkán 1 cm vastag rudakat sodrunk, 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk és mindegyiket egy kicsit megsodorjuk a tenyerünkben, hogy a vége elvéknyodjon.

A tésztákat nagyon jól belisztezett tálcára pakoljuk és azonnal kifőzzük. Ehhez bő, sós vizet forralunk, amikor már bugyog, belepotyogtatunk egy kisebb adagot a gnocchiból/nudliból, nem kell kavargatni, csak megvárni, míg feljön és a víz újra felzubban: ez 3-4 percet vesz igénybe. Ekkor szűrókanállal kiszedjük és rakhatjuk a vízbe a következő adagot.

És hogy mi készült belőle?

Photoshoppal segíthettem volna a színen, de szándékosan nem tettem: ez az étel nem szép, ne is várjátok tőle, ellenben annál finomabb. Máskor fehérborral készítem, épp a vizuális élmény miatt, de most vörösbor volt nyitva -egyébként ezzel gazdagabb az íz.

Tehát: 4 ujjnyi szelet karajt sóztam, borsoztam (közben morogtam a hentesre, hogy 4 szelet karajt sikerült 4 különböző vastagságra vágnia, úgyhogy én logisztikázhattam, melyiket meddig sütöm, reménykedem, hogy a ti hentesetek ügyesebb). Nagyon forró serpenyőben 2 evőkanál olajon 20-30 mp alatt mindkét oldalát aranybarnáta pirítottam, majd kis lángon további 1,5-2 percet sütöttem oldalanként (megyomkodva még legyen kicsit ruganyos a hús). Kivettem a húsokat és a fennmaradó szaftba 1 púpozott teáskanál magos dijoni mustárt dobtam, majd felöntöttem 1,5 dl vörösborral. Pár percig kis lángon gyöngyöztettem, majd 1 dl tejszínnel felengedtem és a húshoz, gnocchihoz tálaltam.

Na és persze a mákos nudli: 15 dkg mák és pár evőkanál (ízlés szerint) porcukor keverékével forgattam össze a leszűrt nudlit. A tányérokon mézet csorgattam rá.

Zöldséges bulgur kacsamellel és tarjával

2011-03-29T22:47:00.001+02:00

Nagyon finom, fűszeres étel, a zöldségek és a húsfajták akár variálhatók is.

Zöldséges bulgur kacsamellel és tarjával

Hozzávalók: 1 kacsamell, 2 szelet sertéstarja, 180 g bulgur, 1 közepes cukkíni, 2 hagyma, 1 szál sárgarépa, 2 gerezd fokhagyma, 1 darab (kb. két dió nagyságú) gyömbér, só, curry, madras curry, római kömény

Elkészítés: A kacsamellet kifilézem, a bőrét leválasztom és félreteszem. A tarját leválasztom a csontról, és mindkét húst falatnyi csíkokra darabolom.

A kacsa bőréről levágom a nagyobb hájakat, apróra kockázom és lassú tűzön száraz serpenyőben ropogósra pirítom.

A répát meghámozom és vékony hasábokra vágom, a cukkínit héjastul negyed körcikkekre darabolom, a hagymát meghámozom és szintén negyed körcikkekbe vágom, nem túl finomra.

A fokhagymákat megpucolom és kinyomom, a gyömbért meghámozom és lereszelem, majd a kettőt együtt mozsárban krémesre eldolgozom.

A bulgurt 1,5 l sóval és curryvel ízesített vízben megfőzöm.

A répát, hagymát, cukkínit wokban nagy lángon egyenként ropogósra sütöm (zöldségenként 3-4 perc), kevés sóval, római köménnyel.

Ezután a wokban összepirítok 1 teáskanál curryt, 1 kávéskanál madras curryt, a fokhagymás-gyömbéres massza 1/3-át, amikor már intenzíven illatozik, rádobom a zöldségeket és a leszűrt bulgurt és összeforgatom, átpirítom. Félreteszem.

Egy lapos, jó minőségű serpenyőt a kacsa bőréből kisült zsírból 1 evőkanálnyival jól felforrósítok. Rádobom a kacsamellet, sózom, megszórom kevés curryvel és köménnyel, és másfél percig nagy, majd további 2 és fél percig alacsonyabb lángon sütöm, időről időre átforgatva.

Kiveszem a húst, és ugyanezzel a módszerrel megsütöm a tarját is.

A tányérokra bulgurt szedek, a húsokat a tetejébe halmozom. Aki könnyebben szereti, rálocsolhat kevés fokhagymás joghurtot is. Megszórom a kacsabőrből kisült pörccel.

Tekercselt dagadó

2011-03-17T21:19:00.002+01:00

Apa gyarapítja a Malackaraj lelkes olvasótáborát, hol nagyokat röhög, hol megvilágosodik, de mindenképp jól szórakozik ott.

Dagadót pedig addig egyáltalán nem is ettünk, amíg ezt a receptet ott meg nem találta, mert kis hazánkban a dagadót mindig töltik, a töltött dagadó meg számomra inkább dagadógyilkosság, a hús kiszárad, a töltelékeket meg annyira nem szeretem. Most viszont minden második-harmadik hétvégére dagadót sütünk ezzel a feltekerős módszerrel, a hús nagyon finom puha marad így, az ízeket csodásan beveszi, a fűszerezéssel pedig nyugodtan lehet játszogatni.

(A hentes meg már megszokta, hogy jobb, ha nekem nem teszi fel a "mit fog belőle csinálni?" kérdést, mert sosem neveztem még meg olyan ételt, amit ismer. :)

Úgyhogy higgyetek malackarajéknak és esetleg nekem is, aztán tessen tekerni azt a dagadót!!!

Tekercselt dagadó

Hozzávalók: 1 kg dagadó, 1 nagy fej foghagyma, 10-15 dkg házi füstölt szalonna, só, bors

A dagadót megtisztítom és hosszában kettényitom, hogy egy szép nagy hajszálvékony szeletet kapjak. Ehhez nagyon éles kés kell és türelem (fotók a Malackarajon). Persze ha itt-ott picit kilyukad, egyáltalán nem tragédia, a tekercselésnél orvosolni lehet a kis hibákat.

Ezután a húst mindkét oldalán sózzuk (óvatosan, mert a szalonna is sós!), tekerünk rá borsot. Rászórjuk az apróra kockázott szalonnát és a megtisztított, finomra aprított fokhagymát.

A tekerés a szálirányra merőlegesen kell hogy történjen. A hús alakjától függően lehet, hogy érdemes elfelezni és egymásra fektetve tekerni, cél, hogy a végén szép vastag (minimum 10-12 cm átmérőjű) legyen.

A feltekert húst átkötözöm vagy hústűkkel rögzítem, majd cseréptálba rakom, löttyintek alá kevéske vizet és lefedés nélkül a 150 fokos sütőbe tolom 2 órácskára. Kb. másfél óra múlva, amikor a teteje szépen megpirult, érdemes megfordítani, hogy minden oldala szép színű legyen.

Ha van húshőmérő, ellenőrizhető, hogy a hús közepe a sütési idő végére olyan 80 fok körül, vagy kicsit alatta leledzik.

Nagyon laktató étel, mi leginkább salátát adunk mellé.

Mézes-mustáros csirkecombfilé fűszeres kuszkusszal

2011-02-12T15:00:00.000+01:00

Hirtelen felindulásból elkövetett párosítás, ami annyira harmonikus ízkombinációt adott, hogy gyorsan lejegyzem, mielőtt még elfelejteném. Visszatérő lesz nálunk, nem kétséges.

Mézes-mustáros csirkecombfilé fűszeres kuszkusszal

Hozzávalók: 6 kisebb csirkecomb, 3-3 ek sima és dijoni mustár, 3 tk méz, diónyi gyömbér, 3-4 nagy fokhagymagerezd, só, bors, 2 dl tejszín, 1 csésze kuszkusz, 1 púpozott kk só, 1/2 kk fahéj, 1/3 kk római kömény, 1/2 kk shawerna, 1 kk curry, fél doboz lecsöpögtetett csemege kukorica

A csirkecombokat éles késsel lefiléztem a csontról úgy, hogy combonként 4 húsdarabot kapjak -kettőt az alsó- és kettőt a felsőcombról. A felesleges zsiradékot is letisztogattam a húsról.

A szószhoz összekevertem a mustárokat, mézet, 1/2 kávéskanál sót, 3-4 tekerésnyi borsot. Belereszeltem a gyömbért és belenyomtam fokhagymapréssel a fokhagymákat. Legvégül hozzákevertem a tejszínt is.

A szósz harmadát elkentem egy cseréptál alján. A csirkedarabokat kicsit besóztam és leraktam a tálba, a maradék szószt a tetejére öntöttem és szétkentem rajta.

190 fokon letakarva 45 percet sütöttem, majd a fóliát eltávolítva mégegyszer ennyit.

Amikor a sütés a végéhez közeledett, a kuszkuszt összekevertem a fűszerekkel és a kukoricával, majd a vízforralóban vizet forraltam és annyit öntöttem bele a kuszkuszra, hogy ujjnyi magasan ellepje. Átkavartam és lefedve pár percig állni hagytam, majd ellenőriztem, hogy kíván-e még folyadékot.

Amikor a csirke elkészült, pár percig állni hagytam, majd kuszkusszal tálaltam.

Párolt vöröskáposzta nem hagyományos fűszerezéssel

2011-02-03T15:19:00.001+01:00

A balatonszemesi Kistücsökben ettem nyáron a kacsamell köreteként párolt vöröskáposztát, aminek igen domináns fűszere volt a fahéj. Szerelem volt első kóstolásra, azóta én is hasonlóan készítem.

Ezúttal viszont egy kicsit még téliesebbre hangolódott az ízvilága. Nagyon harmónikus lett, úgyhogy amíg újra el nem fog a kísérletező kedv, biztosan így kerül az asztalunkra.

Párolt vöröskáposzta nem hagyományos fűszerezéssel

Hozzávalók: 1 kis fej vöröskáposzta, 1 hagyma, olaj, cukor, só, almaecet, 1 babérlevél, 1 kk garam masala, 1 púpozott kk fahéj, 1 csapott kk római kömény

Elkészítés: A káposztát négyfelé hasítottam, majd felcsíkoztam.

A hagymával ugyanezt tettem, majd egy evőkanálnyi olajon megfuttattam, épp csak amíg üvegessé nem vált. Ekkor rádobtam a káposztát, sóztam, cukroztam (1-1 púpozott teáskanállal) és pár percig pirítottam, gyakran átforgatva.

Amikor a káposzta is szép fényes, üveges színt kapott, rászórtam a fűszereket (kivéve a babért) és 1 percig együtt pirítottam. Ezután aláöntöttem 3 evőkanál ecetet és kevéske vizet, hozzádobtam a babért és legkisebb lángon fedő alatt párolni kezdtem.

Időről időre ránéztem, megkavartam és pótoltam alatta a folyadékot. Fél óra után érdemes először megkóstolni és sóval, cukorral, ecettel utánafűszerezni, ha kell. Az igazi, összeérett ízt csak akkor nyeri el, amikor megpuhult (kb. 1 óra után), ekkor még egyszer meg kell kóstolni és szükség esetén fűszerezni -ecetet a legvégén már ne rakjunk bele.

Ha megpuhult, vegyük le a fedőt és párologtassuk el alóla a folyadékot -és készen van!

French toast nutellával töltve, gofrialakban

2011-01-31T21:47:00.000+01:00

Sejtettem, hogy finom lesz, de hogy ennyire! Teljesen lenyűgözött, nem tudom elképzelni a francia pirítósnak ennél jobb változatát.

Belül folyós csokikrém, kívül ropogós a karamellizálódott cukortól. Aligha van ennél jobb eszköz arra, hogy egy édesszájút reggelivel vegyen le az ember a lábáról, ráadásképp alig negyedórát kell elvesztegetnünk az elkészítésére.

French toast nutellával töltve, gofrialakban

Hozzávalók: 12 szelet toast kenyér, 2 tojás, 2 dl tej, 3 púpozott evőkanál cukor, 1 kávéskanál fahéj, 6 evőkanál nutella, olaj

Elkészítés: Beindítottam a gofrisütőt. Amíg melegedett, 2-2 pirítóst nutellával megkenve összeragasztottam. A tojásokat simára habartam a fahéjjal és a cukorral, majd elkevertem benne a tejet.

Amikor a sütő bemelegedett, vékonyan megkentem olajjal. A pirítósokat megmártogattam a tojásos keverékben -hagytam, hogy jó szottyosra szívják magukat-, majd a gofrisütőben pár perc alatt barnára sütöttem őket. Nem kell megállni aranybarnánál, lehet sötétebb, annál finomabb, minél jobban ropog.

Nálam külön plusz pontot ért, hogy ezzel a módszerrel sokkal kevesebb olajat szív magába, mint a hagyományos serpenyőben sütésnél.

A recept ezúttal nem csak saját örömünkre született, hanem a Nutella világnapjának alkalmából, Eszter játékára.

Mióta megvannak a gyerkőcök, Nutellából ki nem fogyhatunk, és persze a kenegetés után sutyiban mindig én nyalom le a kést. :) Amikor én voltam akkora, mint most ők, egyszer-egyszer landolt nálunk is egy üveggel a keresztanyukám jóvoltából -a férje hotelportás volt és a német vendégek ajándékoztak anno sokmindent, amiről kis hazánkban csak álmodhattunk. Na, ilyen becsben se tartottunk szinte semmit: napi egy kiskanállal járt az öcsémnek is, nekem is, és hosszú percekig tartott, mire az a kanál újra csillogó tiszta lett.

Úgyhogy a Nutella legyen velünk!

Túrófánk juharsziruppal

2011-01-28T19:55:00.001+01:00

A recept Strawberry blogjáról származik, nem véletlen, hogy hamar kipróbálásra került, az egyszerűsége éppen passzol állandó harcomhoz az idővel.

A tészta lényegében majdnem amerikai palacsinta, de így bő olajban sütve pufibb lesz és picit más állagot kap. Egyszerű, gyors, finom, az ebédre sült adag nem érte meg a vacsorát.

Túrófánk

Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 9 ek liszt, 9 dkg túró

Elkészítés: A tojások fehérjét félig felvertem, majd hozzáadtam a cukrokat és keményre vertem.

A sárgáját elkevertem a túróval, hozzáforgattam a habot, végül óvatosan a lisztet is.

Bő forró olajba adagoltam evőkanállal, mire belekanalaztam egy adagot, már lehet is megforgatni.

Fahéjas porcukorral és juharsziruppal tálaltam.

Western saláta

2011-01-25T21:27:00.000+01:00

Nem kellett hozzá sok, hogy az egyik kedvenc salátámmá léptessem elő: ez az első kanál után eldőlt.

Meg hogy jövő héten is csinálok egy adaggal. Vagy inkább egy duplával. :)

Western saláta

Hozzávalók: 1 doboz csemege kukorica, 6-8 koktélparadicsom, fél kígyóuborka, 1 piros kaliforniai paprika, 2-3 szál újhagyma, 1 nagy citrom leve, pár csepp worchester szósz, 1 csapott tk só, 3 ek extraszűz olívaolaj, 100 g feta sajt

Elkészítés: A zöldségeket megmostam, a paradicsomot, paprikát és uborkát felkockáztam, a hagymát a zöldjével együtt finomra aprítottam. A kukoricát alaposan lecsorgattam, és hozzákevertem az összes zöldséget.

A citromlében feloldottam a sót, majd hozzákevertem a worchester szószt és a salátára öntöttem. Meglocsoltam olívaolajjal, alaposan összeforgattam és egy órát hagytam érni.

Tálalásnál fetakockákkal szórtam meg.

Javaslom, hogy nagyon lágy ízű fetát válasszunk hozzá, különben elnyomja a saláta finom ízeit -egyébként sajt nélkül is tökéletes.

S'more szelet

2011-01-23T21:12:00.000+01:00

A S'more egy amerikai édesség, amit tábortűznél szokás készíteni, lényegében keksz-szendvics: egy nagy darab grillezett marshallow és egy szelet csoki két graham keksz között.

A hozzávalók ugyanazok, az elkészítés egészen más, a végeredmény egy brutálisan amerikai süti: minden jó belepakolva félelmetes töménységben.

S'more szelet

Hozzávalók (22X32 cm-es tepsihez): 1/2 csésze cukor, 225 g vaj, 1 tojás, 2 ek vanília kivonat vagy aroma, 150 g teljes kiőrlésű keksz ledarálva, 190 g liszt, 1/2 tk só, 2 tk sütőpor, 24 dkg tejcsoki, 32 db marshallow (ha nincs fehér, szerintem simán megteszi a színes is, ígyis-úgyis csúnya lesz :)

Elkészítés: A puha vajat a cukorral habosra kevertem, majd tovább keverem a tojással és vaníliával, míg szép sima nem lesz.

Egy másik tálban összekavartam a kekszet, lisztet, sót, sütőport, majd az egészet a vajas-tojásos masszához kevertem.

A massza 2/3-át a tepsibe nyomkodtam hideg vízzel benedvesített kézzel. Erre rászórtam a durvára darabolt csokit, majd a konyhai ollóval szétvagdosott marshallow-t. Kiskanállal rászórtam a tészta maradékát és nedves kézzel amennyire csak tudtam, szétnyomkodtam a tetején.

180 fokra előmelegített sütőben az alsó sínen 30 percig sütöttem. Jót tesz neki 1-2 óra állás tálalás előtt, de szerintem másnap volt a legfinomabb.

(A recept INNEN származik)

Narancsos tiramisu

2011-01-15T18:15:00.000+01:00

Ottisnál kaptam kedvet ehhez a variációhoz, de nyers naranccsal nem volt merszem megcsinálni, ismerve a család érzékeny ízlelőbimbóit. A végeredménynek így nem sok köze lett az inspirálóhoz, főleg hogy abban gesztenye is van -de erre később még visszatérek, az bizonyos.

Viszont ami elkészült, az izgalmas lett, nekem nagyon ízlett.

Ezúttal nem is valódi tiramisut, hanem "hamisut" csináltam, mascarpone helyett vajkrémmel. Sok családban jöhet jól ez a büdzsékímélő változat, de egyébként is érdemes kipróbálni, sajátos, kicsit karakteresebb íze van így.

Narancsos tiramisu

Hozzávalók: 250 g babapiskóta, 2 csomag natúr vajkrém, 3 dl tejszín, porcukor, vanília kivonat, 5 dl langyosra hűtött feketekávé, 1 ek rum (ha gyerekek is esznek belőle, aroma), 3 ek narancslekvár, 1 hatalmas vagy 2 kisebb narancs, 2 ek kristálycukor, 1 tábla tejcsokoládé

Elkészítés: A narancsot megpucolom, amennyire tudom, lehártyázom, és apró darabokra vágom. Felforrósított serpenyőbe dobom nagy lángon, rászórom a cukrot, és 1 percig nem kavarom meg, hanem hagyom kicsit karamellizálódni. Még egy percig sütöm -nem fog levet ereszteni, ha elég nagy a láng-, majd elzárom alatta a tüzet és hagyom kihűlni.

A vajkrémet kikeverem ízlés szerinti mennyiségű átszitált porcukorral és a vanília kivonattal (vagy 1 evőkanál vaníliás cukorral). Az előzőleg alaposan lehűtött tejszínt habbá verem, majd óvatosan a vajkrémhez kavarom. Ilyenkor érdemes még megkóstolni, hogy elég édes-e.

A kávéhoz adom a rumot, majd a piskóták felét megáztatom benne és egy nagy tálba lerakom. Rákenem a krém felét. A narancsot összekeverem a narancslekvárral, és rákanalazom erre a rétegre. Erre jön a második adag beáztatott piskóta, majd a maradék krém. Végül pedig sajtszeletelővel csokiforgácsokat göndörítek a tetejére.

Frissen a legfinomabb!

Ananász zöld cukorral

2011-01-11T21:49:00.001+01:00

Bár a fotó nyáron készült, amikor a kertben boldogan virágzott a menta, ez a finomság télen is reprodukálható, hiszen ananász ilyenkor szinte minden héten akciósan kelleti magát valahol, menta is folyamatosan kapható kis pohárkákban.

Mozsárhoz nyúlni számomra mindig élmény, de télen mentát törni az orrunk alá, az maga a tökéletesség, nem is tehetne az ember jobbat magával ilyen nyúlós-nyálkás időben. Abszolút terápiás hatású!

Akkor hát mozsárra fel, csempésszünk egy csipet napsugarat a szürkeségbe! :)

Ananász mentás cukorral

Hozzávalók: 1 ananász, 1 csokor menta, 4 evőkanál kristálycukor

Elkészítés: Az ananászt meghámozzuk, hosszában negyedeljük, a kemény közepét kivágjuk, majd a húsát felkockázzuk.

A mentát megmossuk, megszárítjuk konyhakendőn, felaprítjuk és a mozsárba szórjuk. Hozzáadjuk a cukrot és addig törjük-dörzsöljük, amíg a menta eltűnik és a cukor zöld lesz. Ha a menta túl sok levet engedne, és a cukor nagyon átnedvesedne, bártan adjunk hozzá több cukrot, garantáltan nem fog ránk romlani! :)

Az ananászt tányérokra adagoljuk és megszórjuk a zöld cukorral.

Jó étvágyat!

(Jamie Oliver)

Nem könnyű kiválasztani, hogy melyik ananász nem okoz majd csalódást. A mi családunkban a Mama a nagy ananászfogyasztó, már úgy pakolja a kosarába a boltban a tökéletes példányokat, mint amilyen élettapasztalattal a hagyományos konyhát vezető nagymamák a töltött káposztához való kápikat kongatják. Tőle tudom, hogy a szín egyáltalán nem mérvadó, sokszor épp a szemnek kellemes narancssárgák a rossz ízűek, túlérettek. A választásnál az illat a fő vezérelv: mindenképpen legyen illata, de friss, intenzív, nem pedig kicsit erjedt, túlérett. Érdemes megnézni az alját, amelyik penészes, azt jobb otthagyni.

Bundás kalács

2011-01-08T21:29:00.002+01:00

Új kedvenc reggelink van, ráérős hétvégéken tökéletes indítása a napnak.

Kalácsból mindig van pár szeletnyi maradék, ami aztán szépen gyülekezik a fagyasztóban. Sajnos azonban a kalácspuding nagyon, de nagyon nem jött be, így új mentőötlet kellett. Erre a gyöngyszemre aztán hol máshol akadhattunk volna rá, mintsem a Hercegnők szakácskönyvében, ami természetesen családunk egyetlen hercegnőjének becses tulajdona.

Félve kezdtem hozzá, mert a bundás kenyér rokona, és azt igen nehéz volt édesen elképzelni. Az eredmény viszont felülmúlt minden várakozást: belül olvadós, kívül ropogós a kicsit rákaramellizálódott cukortól, melegen-hidegen tökéletes.

És persze legalább olyan szépséges, mint a bundáskenyér, úgyhogy fénytelen téli reggel lévén, egy telibe fotóval senkit nem akartam tőle elrémíteni -érjétek hát be azzal, ami Fanni szájából kilóg! :)

Bundás kalács

Hozzávalók: másnapos kalácsból 4-6 (ujjnyi vastag) szeletenként: 1 tojás, 1 púpozott tk cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1/2 kk fahéj, 1 dl tej, 3-4 dkg vaj

Elkészítés: A tojást simára habarom a cukorral, vaníliás cukorral, fahéjjal, majd a tejjel is.

A vajat felforrósított serpenyőben megolvasztom. A kalácsszeleteket párszor megforgatom a tojásos tejben, majd a serpenyőben mindkét oldalukon aranybarnára sütöm őket lassú tűzön.

Fanni szerint egy pohár tejjel az igazi, én tejes kávéra szavazok.

Lencsesaláta

2011-01-06T18:24:00.002+01:00

Szilveszterkor szent kötelességemnek éreztem, hogy a családi költségvetéshez a GYES-emen kívül egy lencsesalátával is hozzájáruljak.

Mivel Flat Cat ilyen ígéretet nem mellékelt a recepthez, perelni biztosan nem fogom, ha mégsem megfelelően alakul a büdzsé. :) Viszont amit az ízéről írt, az teljesen fedi a valóságot.

Én nem rajongok a száraz hüvelyeskért, de így még nekem is ízlett, apa meg egyenesen odavolt érte.

(Az eredeti recepthez képest történt pár apró változtatás, petrezselyem-nemszeretem okán.)

Lencsesaláta

Hozzávalók: 500 g lencse, 1 babérlevél, 2 kis fej lilahagyma, 2 szál sárgarépa, 3 gerezd fokhagyma, 5 ek extraszűz olívaolaj, 4-5 ek fehérborecet, 3 ek balzsamecet, 1/2 kk római kömény, 4-5 tekerésnyi bors, 1 tk nádcukor

Elkészítés: A lencsét éjszakára beáztatom, majd másnap sós vízben a babérlevéllel együtt puhára -de nem szét -főzöm.

A zöldségeket megpucolom, a hagymát és a répát finomra szeletelem, a fokhagymát a kés élével megroppantom, és egy nagy salátástálba teszem őket.

A lencsét leszűröm, a babért kidobom belőle és forrón a zöldségekre öntöm. Hozzáöntöm az olajat, eceteket, fűszereket, cukrot - valószínűleg utánasózásra is szükség lesz-, majd jól összeforgatom.

Pár órát álljon a hűtőben fogyasztás előtt, hogy az ízek összeérjenek.

Mi úgy tapasztaltuk, az első 24 órában a legfinomabb, érdemes frissen elkészíteni!

Chilis-mézes-mustáros padlizsán grillen

2010-12-14T21:39:00.000+01:00

Két dolgot is előbányásztam ezen a hétvégén a spájzból, és azt hiszem, egyiket sem fogom egyhamar elpakolni.

Az egyik a tésztanyújtó gépem -ha apának lesz majd kedve összevágni egy rövid videót, megmutatom, milyen szorgosan kurblizták a törpék a lasagne-nak valót.

A másik pedig az asztali grill, ezen sült legutóbb a husi mellett egy adag nagyon finom padlizsán is, teljesen beleszerelmesedtem ebbe az ízkombinációba, íme:

Chilis-mézes-mustáros padlizsán grillen

Hozzávalók: 1 padlizsán, 2 tk dijoni mustár, 1 púpozott kk Sambal Oelek, 1 tk folyós méz, 4 ek olívaolaj, só

Elkészítés: A padlizsánt meghámoztam és ujjnyinál véknyabb karikákra vágtam.

Összekevertem a mustárt, Sambal Oeleket, mézet, olajat és 4 nagy csipet sót.

A padlizsánszeleteket lehelletnyit megsóztam, lekentem a szósszal és már pakoltam is fel a magas fokozatra vett asztali grillre. A karikákat mindkét oldalukon puhára sütöttem.

Ez a mennyiség 1 főnek elegendő, köretként kettőnek.

Az íz a Sambal Oelek minőségén áll vagy bukik, nálunk a Shan Shi márkájú vált be (a T betűs szupermarketben is kapható).

Christmas pudding

2010-12-10T20:44:00.000+01:00

A Kifőztük karácsonyi akció a végéhez közeledik.

Aki még szeretné letölteni ezt a csodaszép receptkönyvet és támogatni ezáltal rászoruló gyermekeket és családjaikat, az akció weboldalán megteheti.

A következő recept a kiadványnak az a pici része, amit én tettem hozzá -ha már tiétek az újság, abban sokkal több képpel részletezve láthatjátok viszont.

A karácsonyi puding -Christmas pudding- az angolok tradícionális karácsonyi desszertje, melyet igen régen szerettem volna már kipróbálni. Ám mivel nálunk az a szokás, hogy karácsonykor mi, "gyerekek" látogatjuk végig távol lakó szüleinket, így saját otthoni szentesténket, amikoris egyetlen rövidke napba 3 gyerkőcünk mindennemű boldoggátételét kell beleszorítanunk, gasztronómiailag visszafogottság, azaz egy gyors frissensült és pillanatok alatt elkészíthető desszert jellemzi.

Hála viszont ennek a csodás karácsonyi újságnak, augusztus kellős közepén -bizony, ilyen hamar kotyvasztgatni kellett ahhoz, hogy mostanra minden elkészüljön- karácsonyi illatok terjengtek a lakásban, és amikor a hét éves lányom az első falatot a szájába vette, felkiáltott: "Hú, ez tényleg egy igazi karácsonyi étel!".

Csak bólogatni tudok: szinte bizarr volt nyáron, amikor az ember könnyű, gyümölcsös édességeket és fagyit kíván, ezt a sűrű, fantasztikusan csokoládés süteményt eszegetni, érezni lehetett rajta, hogy a hideg téli napokhoz tartozik, egy forró kávé vagy gőzölgő fűszeres tea tökéletes társa adventvasárnapi ebéd után. Nem is lehet egyszerre sokat enni belőle, annyira gazdag, laktató, de állandóan rájártunk és osztozkodtunk még az utolsó falatokon is.

Erről a desszertről feltétlenül tudni kell, hogy semmi köze a mi puding-fogalmunkhoz -nem tejes krém, hanem egy aszalt gyümölcsökben és csonthéjasokban gazdag, gőzben párolt, állagra leginkább süteményhez hasonlítható étel, mely jellegzetes sötét színét általában a barna cukortól és melasztól nyeri, érdekessége, hogy az eredeti christmas pudding marhafaggyút is tartalmaz. Sok angol családnak megvan a saját receptje, de napjainkban egyre többen elhagyják a karácsonyi menüből épp emiatt a tömény édessége miatt.

Sokáig kutakodtam, míg a Good Food magazinnál egy legkevésbé sem hagyományos, de annál többek által dícsért receptre bukkantam, mely visszafogottan bánt az aszalványokkal -aki nem szereti, akár ki is hagyhatja belőle-, és kis országunkban is egyszerűen beszerezhető és megfizethető alapanyagokat tartalmaz. A csokoládés öntetet fehércsokisra cseréltem, szívből ajánlom így, kellemes kontrasztot ad puding sűrű étcsokisságával. Pudingforma híján "miniben", szuffléformában készítettem.

Karácsonyi puding (Christmas pudding)

Hozzávalók: (4 szuffléformához vagy egy 1,2 literes pudingformához): 200 g aszalt sárgabarack, 4 evőkanál brandy, 100 g darált mandula, 25 g holland kakaópor, 2,5 teáskanál sütőpor, 100 g szobahőmérsékletű vaj, 100 g melaszos barna cukor, 40 g kristálycukor, 2 nagy tojás, 4 evőkanál tej, 100 g jó minőségű étcsokoládé durvára darabolva, 4 evőkanál méz, 100 g liszt, 1/4 teáskanál só, 100 g fehércsoki, 2,5 dl tejszín

Elkészítés: A formákat kivajazzuk. Sütőpapírból a formák aljának megfelelő méretű köröket vágunk ki és minden formába egyet teszünk.

A sárgabarackot a brandy és 4 evőkanál víz keverékében, legkisebb lángon, fedő alatt puhára pároljuk -egészen addig, míg szinte az összes folyadékot magába szívja.

Ha a barack kihűlt, a felét apróra daraboljuk, a többivel pedig kibéleljük a formák alját és 1-1 kanál mézet locsolunk rá.

Egy tálban összekeverjük a mandulát, a lisztet, a kakaóport, a sütőport, a feldarabolt barackot és az étcsokoládét.

Egy másik tálban a vajat a kétféle cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat is és alaposan kikeverjük, legvégül pedig a tejet. A lisztes keveréket is hozzáöntjük és alaposan összekeverjük.

A masszát elosztjuk a 4 formácskában, a tetejét elsimítjuk.

Sütőpapírból a forma körfogatánál 5-6 cm-el szélesebb körfogatú köröket vágunk ki, minden formára rásimítunk egyet-egyet és gumigyűrűvel rögzítjük, majd körbevágjuk, hogy körülbelül 1 cm-es szél lógjon csak ki a gumi alól. Ezután alufóliából is hasonló méretű köröket vágunk ki és úgy simítjuk rá a formákra, hogy a felső 1/3-ukig érjenek -ez a művelet egy kicsit pepecselősebb, de fontos, hogy amikor majd a fazékba kerülnek, úgy legyenek becsomagolva, hogy a fólia ne érjen bele a vízbe, így a formák belsejébe se kerülhessen víz.

A tálkákat egy nagy fazékba helyezzük és annyi forró vízzel töltjük fel, hogy a formák oldalának feléig érjen. Legkisebb lángon 1 óra 45 percig gőzöljük a pudingokat.

A gőzölési idő végére a massza megemelkedik és tapintással érezni lehet, hogy megszilárdult. Óvatosan emeljük ki a tálkákat a vízből, szedjük le a papírt és a fóliát, 10 percet hagyjuk hűlni, majd borítsuk tányérra az édességet. Távolítsuk el a tetejéről a sütőpapírt.

A gőzölés alatt elkészíthetjük a fehércsokis öntetet. Ehhez langyosítsuk meg a tejszínt és keverjük el benne olvadásig az összetördelt csokoládét -mire a desszert elkészül, a szósz is meghűl és szépen besűrűsödik.

A tálalásban nem tudtunk megegyezni: a férjemnek langyosan, nekem kihűlve ízlett leginkább.

Sörös marharagu velefőtt krumpligombóccal

2010-12-05T14:41:00.000+01:00

Piszke blogját eddig is nagyon szerettem, de ezzel a recepttel soha el nem évülő érdemeket szerzett nálunk. Ebben a nagyon lassú tűzön összesütött raguban olyan hihetetlenül finoman érnek össze az ízek, hogy egyszerűen nem lehet abbahagyni! Ha sorrendet kellene állítanom, az utóbbi hónapokban kipróbált összes új recept közül biztosan ez vinné a prímet.

Az már csak hab a tortán, hogy viszonylag rövid előkészítés után még a délelőttünk is szabad marad!

Sörös marharagu

Hozzávalók: 1 kg szürkemarha apróhús (nálam a 30%-a belsőség volt), olaj, 3 nagy fej hagyma, 350 g gomba, 3 nagy sárgarépa, só, bors, 3 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 1 púpozott kk őrölt rozmaring, 1 púpozott kk shawerna, 1 kk római kömény, 0,5 l világos sör, 50 dkg krumpli sós vízben megfőzve, 12 dkg liszt

Elkészítés: Előkészítettem egy nagy, nem műanyag fogantyús (sütőbe is betehető) lábast.

A húst felkockáztam, a zöldségeket megtisztítottím, a gombát negyedekbe, a répát nagyobb darabokra vagdaltam, a hagymát pedig négyfelé csaptam és durvára szeleteltem.

A wokot felhevítettem kevés olajjal és a felkockázott húst rádobtam, sóztam, borsot tekertem rá és fehéredésig pirítottam, majd átöntöttem a várakozó lábasba.

Papírtörlővel kitöröltem a wokot, ismét picit megolajoztam és rádobtam az összes zöldséget. Picit megsóztam és addig pirítottam, míg minden üveges lett. Felöntöttem a sörrel, hagytam átlangyosodni, majd az egészet a hús után küldtem a lábasba. Hozzákevertem a fokhagymát és az összes fűszert, majd alufóliával jól lezártam.

170 fokos sütőbe tettem és 3 órácskára magára hagytam. (A folyadékot nálam nem kellett pótolni, gondolom, mivel jó alaposan lefóliáztam, nem tudott megszökni.)

A főtt krumplit krumplinyomóval finomra törtem, utánasóztam és amikor langyosra hűlt, belegyúrtam a lisztet. Kis gombócokat formáztam belőle.

A sütési idő leteltével a gombócokat a ragu tetejére pakoltam és letakarva további 20 percre visszaraktam 200 fokos sütőbe.

Puha csokidarabos keksz

2010-11-29T21:48:00.000+01:00

Puha csokidarabos keksz Martha Stuart-tól, egyszerű, jó recept, úgy tűnik, mind az, amihez a hölgyemény a nevét adja. Hogy tárolni mennyire hagyja magát, arról nem tudok nyilatkozni, elfogyott még aznap, amikor készült.

Puha csokidarabos keksz

Hozzávalók: 1 1/4 csésze liszt, 1/2 kk só, 1/4 tk szódabikarbóna, 7 ek (125g) vaj, 1/4 csésze cukor, 1/4 csésze barna cukor, 1 tojás, 1 vaníliarúd kikapart belseje, 3 ek tejföl, 3/4-3/4 csésze tej- és étcsokoládé csepp vagy durvára darabolt táblás csokoládé (összesen kb. 270g)

Késes robotgépben a csoki kivételével összeállítom a hozzávalókat tésztává. A csokoládét kézzel gyúrom bele, hogy ne törjön túl apróra.

10 percre beteszem a tésztát a fagyasztóba, majd sütőpapírral bélelt pepsire evőkanál segítségével halmokat rakok és kicsit ellapogatom. 180 fokra előmelegített sütőben 12-14 perc alatt sülnek meg a kekszek.

Cukkinis-gombás máj juhtúrós zöldbabbal

2010-11-26T21:34:00.000+01:00

Apa egészségügyi és karcsúsodási megfontolásból száműzi a cukor- és keményítőtartalmú ételek jelentős részét az étkezéséből, és mivel nincs se időm, se kedvem kétfelé főzni, eléggé beragadtam a "zöldség hússal, hús zöldséggel" bűvös körébe, nem ritkán megszorulva is érzem magam benne. Komolyan mondom, Szendi Gábor vállon veregetne az ebédeink nagy részéért. Persze mi azért reggeli és vacsora alkalmával bőszen ellene dolgozunk a gyerekekkel minden paleolit ideának, finom tésztával, kenyérrel, joghurttal és egyebekkel. :) Gyanítom, nem vagyok az az ősasszony típus.

Én már csak úgy működöm, ha ki kell ötölnöm, mi legyen az ebéd, elsőként mindig tészta jut eszembe, jelenleg kilőve, másodjára leves valami édességgel, mondjuk császármorzsával, ez is marad a hétvégi tobzódásra. Húsétel kell, csak sajnos ha húsétel kell, csikorognak odabenn a kis fogaskerekek.

Húst sütök és zöldséget párolok, de lasagne-ról, quiche-ről meg gnocchi-ról álmodozom. Na meg olyan derelyéről és gombócról, amit öcsém és Mariann tudnak csinálni...

Ezen a héten a szememre hagyatkoztam: amelyik zöldség szimpi lett neki, azt vittem haza. Egyik nap például nagy bátran zöldbabot, nincs ugyanis túl nagy rajongói tábora odahaza. Juhtúróval, ennek a májas ételnek a köreteként viszont még kevésnek is bizonyult.

Cukkinis-gombás máj juhtúrós zöldbabbal

Hozzávalók: 1 közepes cukkini, 35 dkg gomba, 50 dkg pulykamáj, só, bors, római kömény, shawerna, 40 dkg zsenge sárga hüvelyű zöldbab (fagyasztott), 7 dkg juhtúró

Elkészítés: A zöldségeket megmosom és leszárítom. A cukkinit hosszában 4felé hasítom, majd vastagon felszeletelem: így negyed körcikkeket kapok. A gombát is vastagon szeletelem (nem hámozom meg, mert a héjában van a legtöbb ízanyag, csak jól lesuvickolom).

A megmosott májat megtisztítom az inaktól, hártyáktól, és falatnyi darabokra vágom.

Wokban vagy jó minőségű serpenyőben pici olajat forrósítok és pirítani kezdem rajta a zöldségeket, nagy lángon. Sóval, köménnyel, shawernával fűszerezem. Előbb levet engednek majd a zöldségek, majd ha ez elpárolgott, még pirítom őket egy kicsit, hogy a külsejük kapjon egy kis ropogós barna kérget, majd tányérra szedem.

Papírtörlővel kitörlöm a serpenyőt és ismét pici olajat teszek bele, nagy lángon fehéredésig pirítom benne a májat, majd a lángot mérsékelve addig sütöm, amíg puha marad, de már nem véres belül.

Ekkor hozzákeverem a zöldségeket, pár pillanatig együtt pirítom, majd tálalom.

Mialatt a máj sül, egy másik serpenyőben olajon megfuttatom a zöldbabot, míg kicsit üveges színt kap, majd sózom és időnként pici vizet löttyintve alá, fedő alatt, kis lángon megpárolom -szerintem akkor jó, ha még ropogós. Szűrőn lecsöpögtetem, ha kell, majd hozzákeverem a juhtúrót -eredetileg rá akartam morzsolni, de aznap nagyon krémes állagú bryndzát árultak, mínusz pont a látvány szempontjából, de az íznek mindenképp ez kedvezett. A máj köreteként tálalom.

Sok kicsi - a nyomorban élő kisművészekért

2010-11-20T23:11:00.002+01:00

A Sok kicsi adománygyűjtő akció a Segítsüti karácsonyi testvére: weboldalán már napok óta kettesével kerülnek föl a jobbnál jobb gasztronómiai jellegű nyeremények, melyekre 1000 forintért lehet sorsjegyeket vásárolni.

Ebben az évben az adományokat az Igazgyöngy Alapítvány kapja majd.

Ha elolvassátok a Sok kicsi oldalán a róluk szóló néhány sort, benéztek az alapítvány életre hívója, L. Ritók Nóra grafikus-tanárnő Nyomor széle című blogjába vagy csak végigpörgetitek a gyermekek festményeit és fotóit a Bezzeganya blogon, biztosan ugyanúgy meg fogja facsarni a szíveteket, mint az enyémet. Minden támogatást megérdemelnek, akik a legfojtogatóbb nyomorban képesek előcsalni ezt a csodát.

Túró guru kehely

2010-11-14T22:28:00.000+01:00

A Túró Guru-val - túlspirázott cukortartalmán kívül -épp csak egy bajom van, ugyanaz, mint a többi hasonló tejszelettel: kicsi. Lehetne mondjuk háromszor ekkora, egy menetre úgy már talán elég is lenne.

Első pillanattól felmerült már a gondolat, hogy egy home made verzióban ki lehetne küszöbölni ezeket a hátrányokat. Még mielőtt a tettek mezejére léptem volna, Flat Cat bizonyította, hogy nem elveszett ötlet ez, kehelybe álmodott Guruja csodás lett.

Én egy picit másképpen képzeltem el, és a múlt hétvégén eljött végre a tesztelés pillanata: a házi Guru jött, látott, győzött, még az -újabban iszonyú válogatós -kiskorúak is lelkesen kanalazták és repetáztak, és hiába lett egy kehely legalább háromszor akkora, mint egy bolti Guru, így is meggyászoltuk, amikor elfogyott!

Túró Guru kehely

Hozzávalók: 400 g krémes túró, 2 dl tejszín, 1 rúd vanília, porcukor, 15 dkg kristálycukor, 2 dl tejszín, 100 g tejcsoki, 50 g étcsoki, 1 marék durvára darált földimogyoró

Elkészítés: A csokikat összetördelem, vízgőz felett felolvasztom és belekeverem a mogyorót. Szilikon lapra vagy sütőpapírra egész vékony rétegben elsimítom.

A kristálycukrot kis lángon kavargatás nélkül felolvasztom. Amikor világosbarna karamellé vált, belecsorgatok 2 dl tejszínt és lassan kavargatva hagyom felolvadni benne a karamellt -ez eltarthat néhány percig. Hagyom kihűlni -ezalatt szépen besűrűsödik majd.

2 dl tejszínt lágy habbá verek. A túrót kikeverem ízlés szerinti mennyiségű átszitált porcukorral, a vanília kikapart belsejével és a tejszínhabbal.

Kis formákba (én szufflés tálkákat használtam) rétegzem: előbb 2 púpozott evőkanál túrókrémet, 1-2 evőkanál karamellt, majd tördelek rá mogyorós csokit, és ugyanezt mégegyszer.

Kész! :)

Fűszeres kacsamell-saláta

2010-11-10T22:22:00.001+01:00

Mamink és papink csodálatos utazást tett Jordániában és Izráelben.

Amellett, hogy az ő örömük a mi örömünk, az esemény egyéb hatásokkal is van az életünkre:

-Megtudtuk, hogy apa külcsínyét -ha lehet, az eddiginél is -tovább emeli a muszlim fejkendő.

-És Fannika egyéniségéhez kiválóan passzol a gyöngyökből szőtt kis sapka, de az arab nők igazán növeszthetnének nagyobb fejet, hogy a körméretéhez is passzoljon.

-Azóta Máté állandóan a "Táteve továt" (=Tétova teve by Alma zenekar) óhajtja hallgatni, hárommilliószor zsinórban, és fogadok, lelki szemei előtt papit látja a tevén lovagolva.

Én meg próbálok rájönni, mire valók a csodás fűszerek, amiket hoztak nekünk.

Az egyik úgy néz ki, mint a curry, mami szerint shawerna. Amennyire sikerült utánajárnom, shawarma lenne a helyes kifejezés, ami valójában nem is a fűszert jelenti, hanem az ételt, ami belőle készül. Ez a Közel-Kelet legkedveltebb gyorsétele, melynek egyik változata az általunk is ismert török gyros. Maga a fűszer legkevésbé sem hasonlít a Magyarországon kapható gyros fűszerkeverékre (Lehetek gonosz? Ezek a szépen csomagolt hazai fűszerkeverékek nem sokmindenre valók, kár kidobálni rájuk a pénzt.), az alapját biztosan a kurkuma adja és hogy mi minden van még benne, megfejteni nem tudom. Mindenesetre meglepően lágy az íze, lehet bőkezűen szórni.

A másik egy nagyon izgalmas, gyönyörű sötétbordó színben pompázó fűszer, a sumac. Ezt a sumac cserje megszárított vörös bogyóinak őrlésével állítják elő, az íze intenzíven citromos, használják salátához, húshoz, rizshez, kebabhoz, sőt Amerikában italt, "indián limonádé"-t is készítenek belőle.

Ahogy egyre zordabbra vált a helyzet odakinn, annál inkább kívánnám a belülről melegítő, gazdagon fűszeres ételeket.

A shawrama és a sumac ennek az egyébként könnyű salátának adott ezúttal valamivel mélyebb ízt, testességet.

Fűszeres kacsamell-saláta

Hozzávalók: 2 adag vegyes salátalevél, 1 piros kaliforniai paprika, citrom, nagyszemű só, olívaolaj, 1 kacsamell, napraforgóolaj, shawarma, sumac

Elkészítés: A kacsamellet lefejtettem a csontról. A bőrét lehúztam, felcsíkoztam, és lassú tűzön finom pörcögőt sütöttem belőle -ez rászórható a salátára is, persze csak ha el nem fogy, mire odáig jutnánk. :)

A húst felcsíkoztam, bőven megszórtam shawarma fűszerrel és fél órát állni hagytam.

Ezután jó minőségű serpenyőben napraforgóolajat melegítettem nagy lángon, beledobta a húst és minden oldalán fehéredésig pirítottam, majd kis lángon nagyából 2 percig sütöttem, néha átmozgatva -érdemes egy vaskosabb csíkon ellenőrizni az állagot.

Tányérokon elterítettem a salátát, rászórtam a felcsíkozott paprikát, meglocsoltam olívaolajjal és kevéske citromlében feloldott tengeri sóval, bőven megszórtam sumac-kal.

Rápakoltam a húst a szaftjával együtt és tálaltam.

Mogyorós csók

2010-11-07T09:57:00.002+01:00

Ugye, inkább fasírtnak néz ki a dolog, mint sütinek?

Pedig nagyon klassz kis recept, az íze leginkább azokhoz a -nagyon intenzív mogyoróízű- apró mogyorós csókokhoz hasonlít, amit gyermekkoromban lehetett kapni, mostanság meg néha egy-egy piaci árusnál tűnik fel kuriózumként.

Elég szkeptikus voltam ezzel az 5 hozzávalóval, biztosra vettem, hogy változtatni kell majd a recepten, mert ha nem teszek bele lisztet, folyni fog az egész. Ehhez képest, ki tudja, milyen fizikai-kémiai törvényszerűség folytán, de ahogy a mogyoróvaj a tojással összekeveredett, felhígulás helyett sűrű, formázható masszává változott.

Tessék kipróbálni, nálunk a 3 gyerek plusz egy kisvendég 5 perc alatt tüntetett el egy tepsinyit belőle!

Mogyorós csók

Hozzávalók: 1 csésze mogyoróvaj, 1 csésze barna cukor, 1 nagy tojás, 1/2 csésze apróra vágott fehér csokoládé, 1 tk szódabikarbóna

Elkészítés: A hozzávalókat a csoki kivételével dolgozzuk össze késes robotgépben, majd a csokit kézzel gyúrjuk hozzá.

Kézzel formázzunk a masszából apró golyócskákat, és pakoljuk őket sütőpapírral bélelt tepsire, ne túl közel egymáshoz, mert jól meg fognak nőni.

180 fokon 9 perc alatt süssük meg, majd hagyjuk 1 percet hűlni a tepsin, mielőtt tálcára szednénk.

Tipp: Olcsóbb és adalékanyagmentes mogyoróvaj készíthető házilag sótlan pörkölt földimogyoróból. A mogyorót késés robotgépben magas fokozaton pár percig daráljuk, 1-2 csepp olajat hozzáadva krémmé áll össze, ezután daráljuk tovább annyi ideig, amíg eléri a kívánt -darabosabb vagy krémes- állagot.

Na és még egy tipp: A golyócskák meggyúrása után ne mossunk szappannal kezet, csak tiszta vízzel. A mogyoróolaj és a tojás jobban hidratálja a bőrt, mint egy átlagos kézkrém. :)

(Forrás:The Girl Who Ate Everything)

Máté szülinapja mégegyszer

2010-11-02T14:10:00.001+01:00

(az ünnepelt a pékségben szerzett "teknősbékahúst" csócsálja)

Mutattam már a tortát és a boszisisakokat, amikkel a kicsi embert boldogítottam a szülinapján.

Aki ráadásképp nem csak 3 éves lett, hanem ovis is! Igaz, valójában kapott pici engedményt és elkezdhette a beszokást pár héttel korábban, hogy egyszerre szokhasson a többi picivel, így már törzsgárdatagnak számít odabenn, egész lelkesen megy és időnként szívesen hazahozná magával az óvónénijét. :)

Eddig szigorú Köjál szabályokra hivatkozva tilos volt -embernek való alapanyagokból készülő- házi sütiket bevinni, kizárólag -sokkal műanyagabb- boltit, ebben az évben azonban öko-ovivá változott az óvodánk, így végre bedobhatja magát minden sütögetni szerető szülő. Láttátok volna az Őszünnep alkalmából rendezett ovis utcabálon micsoda lakmározás folyt, betegre ettük magunkat jobbnál jobb házi sütikkel!

Nem volt időm tortával bűvészkedni, ezért lett végül csokis muffin, egész kevéske tésztával, brutális mennyiségű tejszínes csokikrémmel és rengeteg csicsával a tetején.

Annak ellenére, hogy épp Máté szülinapján ment pékséglátogatásra a csoport, ahol emberesen megtömték őket mindenféle földi jóval és félő volt, több édesség már nem fér beléjük, az ünneplés után minden gyerek impozáns csokibajuszokkal indult a mosdóba!

Csupa csoki muffin

Hozzávalók (kb. 30 db-hoz): 25 dkg felolvasztott vaj, 25 dkg cukor, 20 dkg liszt, 5 dkg holland kakaópor, 4 tojás, 2 tk sütőpor, 2 ek szobahőmérsékletű tej, 20 dkg aszalt sárgabarack, 2 tábla tejcsokoládé, 3 dl tejszín, Smarties és egyéb díszek

Elkészítés: A barackot kevés vízben pár percig fedő alatt pároljuk, hogy megpuhuljon, majd leszűrjük és hagyjuk kihűlni.

A tésztához alaposan kikeverjük a tojásokat a cukorral, majd a vajjal és tejjel, egy másik tálban pedig a lisztet a kakaóval és sütőporral. A száraz és nedves hozzávalókat már csak úgy tessék-lássék kell összekavarni és jöhet az adagolás: minden papírkapszliba csak egy evőkanálnyi kell, így a megsült muffin a forma feléig sem fog érni.

Minden kapszli közepébe nyomunk egy szem sárgabarackot, amjd a muffinokat 200 fokos sütőben 12 perc alatt megsütjük.

A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, majd apránként belekeverjük a megmelegített tejszínt. Hagyjuk kicsit hűlni.

Ha besűrűsödött, a muffinok tetejére kanalazzuk és megszórjuk mindenféle csicsával.

(megmutatom a kalácsbékát is, ügyes kispékek biztosan meg tudják csinálni otthon is)

Cukkinis frittata-falatkák zöldsalátával

2010-10-31T13:46:00.001+01:00

Lehet egy könnyű ebéd, vagy akár kiadós reggeli, vacsora.

Nagyon kellemes a kívül ropogós, belül lágy, krémes állag, nálunk egyértelműen befutó lett a recept.

Sosem főzök újságból, ez kivételes alkalom volt: az Éva magazin ehavi száma bujtott fel erre a hirtelen felindulásból elkövetett főzésre. Én meg tovább bujtalak titeket! :)

Cukkinis frittata-falatkák zöldsalátával

Hozzávalók: 2 kis cukkini (50-60 dkg együtt), 4 M-es méretű tojás, 12 dkg liszt, 1 csapott tk só, frissen őrölt bors, 15 dkg reszelhető sajt (trappista, eidami...), olívaolaj, 1 citrom, nagyszemű tengeri só, 4 adag saláta (ízlés szerint összeválogatott salátalevelekből és zöldségekből), 1 csomag mini mozzarella

Elkészítés: A cukkinit megmossuk, héjastul finomra reszeljük és papírtörlőn leszárítjuk.

A tojásokat kikeverjük a sóval, ízlés szerinti mennyiségű borssal, liszttel. Hozzákavarjuk a cukkinit és reszelt sajtot.

2 nagy serpenyőben kevés olajat forrósítok, evőkanálnyi adagokat teszek bele a masszából és kis lángon mindkét oldalukon aranybarnára sütöm a falatkákat. Papírtörlőre kiszedem őket.

4 tányérra szétosztom a salátát. A megmosott citromot hosszában elfelezem. Az egyik felét négy gerezdre vágom és a tányérokra helyezem -érdemes ezekből facsarni egy kevés citromlevet a tojásra, nagyon finom lesz vele. A másik fél citromot kifacsarom és 2 nagy csipet tengeri sót feloldok benne. Ezzel és olívaolajjal öntözöm meg a salátát és rászórom a mozzarellát.

Végül a frittata-falatkákat is a tányérra teszem és kezdődhet a lakoma!

Boszikalap

2010-10-30T14:13:00.001+02:00

Amikor Martha Stuartnál megláttam ezeket a boszisisakokat, még ugra-bugráltam is kicsit örömömben. Épp valami nagyon tutit kerestem Máté szülinapjára, olyasmit, ami a gyerekboldogítás totális felsőfokán leledzik.

A gyerekek persze már reggeltől tűkön ültek, hogy kideríthessék, mi lehet ez a furcsa édesség. Már a gumicukorból készült masni is szimpatikus volt, amivel a kalapok át voltak kötve, de amikor beleharaptak, akkor jött csak a boldog megvilágosodás! :)

Az enyémek éjszakai műszakban készültek és kutyafuttában fotózódtak, érdemes megnézni az eredetit Martha Stuartnál!

Boszikalapok

Hozzávalók, 10 csúcsos végű ostyatölcsér, 10 méretes kerek keksz, 2 tábla csokoládé, gumicukorszalagok (Lidl-ben, Tesco-ban kapható), mindenféle finomság a belsejébe, pl. Smarties, csokis mazsola, gumicukor, habcukor, PEZ....

Elkészítés: A csokit felolvasztjuk.

A tölcséreket konyhai ollóval óvatosan visszavágjuk akkorára, hogy a kekszre illesztve a kalapoknak elegendő karimája maradjon.

Fogunk egy tölcsért, megtöltjük finomságokkal, szilikon ecsettel a karimájára olvasztott csokoládét kenünk és egy kekszet ragasztunk rá. Tálcára rakjuk, és így járunk el a maradék tölcsérekkel, kekszekkel is.

Ezután szépen körbekenjük az összes kalapot csokoládéval. Ha van időnk, érdemes megvárni, míg a csoki megszilárdul, akkor nem kell annyira óvatoskodni a bevonásnál.

Amikor teljesen megszáradtak, egy-egy cumicukorszalaggal körbekötjük őket.

És íme a szülinaposom, akire láthatóan hatással volt a tortája, természetesen autómániás gyerkőcre szabva. :)

Kifőztük Karácsony

2010-10-26T20:55:00.001+02:00

Drágáim, ugye nem untátok még meg az adományozást? :)

A csodálatos Segítsüti után ismét egy lehetőség:

115 gasztroblogger közös munkájának gyümölcse egy gyönyörű karácsonyi receptgyűjtemény, mely elektronikus formában készült és letöltéséért cserébe annyit kérünk, adományozzatok egy általatok jónak látott összeget a Magyar Élelmiszerbanknak.

A felajánlott összegből olyan, nagyon rászoruló családok asztalára kerül majd ennivaló, akiknek ez nem mindennapi evidencia.

ITT olvashattok akció részleteiről és miniatűr méretben átlapozhatjátok a recepteket is.

Boldogok lennénk, ha velünk adnátok most és velünk sütnétek-főznétek majd karácsonykor!

Banános-zabpelyhes keksz

2010-10-24T21:00:00.000+02:00

Ha valamivel ki szeretnétek zavarni engem a világból, a túlérett banán kézenfekvő választás. Brrrrr!

Bármilyen kecsegtető leárazásba futok is bele, banánból sosem veszek túl sokat, azt is minél zöldebben -így sem kell neki pár napnál több az első barna pöttyök megjelenéséig.

Ha mégis ránkpunnyadt egy-kettő, próbáltam én menteni sokféleképpen, de végül rájöttem, még mindig kevésbé demoralizáló kidobni egy banánt, mint egy tepsi banánkenyeret vagy egy kübli banánturmixot.

Hogy miféle irracionális pillanatomban sütöttem most meg ezt a kekszet ahelyett, hogy laza mozdulattal a komposztra röppentettem volna a gyümölcsöstálon árválkodó, kicsit pöttyösödő banánt, nem tudom megmondani.

És hogy még finom is lett, az aztán végképp meglepett. Nem hivalkodó benne a banán íze, viszont csodás puha állagot ad neki. Poci azóta is lesi, mikor szomorodik ránk egy banán megint. :)

Banános-zabpelyhes keksz

Hozzávalók: 1 banán, 3/4 cup barna cukor (vagy akár fehér), 1/4 cup vaj, 1 tojás, 1 tasak vaníliás cukor, 1 1/4 cup liszt, 2 cup zabpehely (apróbb fajta, ilyen pl. a Lidl-ben kapható), 1 tk szódabikarbóna, 1/2 tk só, 100 g tejcsokoládé durvára aprítva

Elkészítés: Késes robotgépen pürésítem a banánt, majd összedolgozom a cukorral, nagyon puha vajjal, vaníliás cukorral és tojással. Ezután mehet bele az előre elkevert liszt, zabpehely, só és szódabikarbóna.

A tésztát kifordítom a gépből és kézzel gyúrom bele a csokit.

Sütőpapírra két teáskanál segítségével kis halmokat rakok, 180 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütöm a kekszeket.

(Forrás: For the Love of Cooking)

Hogy éljük túl tudományosan, ha nagyon csíp?

2010-10-19T21:11:00.001+02:00

Apa tovább nyomozott, és sikerült tudományos alapokra helyezett tanácsokkal gazdagodnia abban a témában, hogyan csillapítható az élmény/kín (mindenki válassza az átélésének megfelelőt) intenzitása egy habanero, jalapeno, vagy 'neadjisten' egy Dorset Naga elfogyasztásakor.

Egy kis kémia – kazein kontra kapszaicin

Nem véletlenül kerültem a korábbi paprikás posztban óvatosan a pontos meghatározást abban a tekintetben, hogy pontosan mit is csinál a kazein a kapszaicinnel, mivel számomra sem volt világos. Az alkohol oldja a kapszaicint, ez ok, de a kazein az valahogy gyanús volt nekem.
Megkérdeztem hát egy kedves barátom, aki vegyészként éli mindennapjait. Csípőből tüzelve a következő választ adta:

„A kazein ugyan fehérje, de nem enzim, így nem bont semmit, viszont még mindig fehérje, azaz nem oldószer, tehát nem is old semmit.”

Tehát bölcs voltam, hogy óvatosan fogalmaztam. Megígérte, hogy utánanéz kicsit pontosabban nekem. Másnap jött is az eredmény:

„A kazeint emlegetik tényleg, mint a kapszaicin detergensét, ami igaz lehet, lévén mindkettő hidrofób karakterű (is), így szeretik egymást, és a tejben már úgy-ahogy oldott kazein besegít a kapszicinnek az oldódásban. Így - ha úgy tetszik - oldja mégis, ahogy írtad, de valójában egyik sem oldódik rendesen (a vízben). (ha emlékeznél olyan defínciókra, hogy mi a valódi oldat, mik a diszperz rendszerek...).
Szóval vannak kazein micellák, kis gömböcskék, akik kifelé hidrofilek, azaz szeretik a vizet, ezek a részek biztosítják a vízoldékonyságot, de belül meg hidrofób, vizet nem szerető részek, üregek vannak (rémlik vmi arról hogy tisztítanak a szappanok?-ugyanez a téma), Ehhez a részhez tud kötni a kapszaicined. és ha már ott van, nem ingerli a nyálkahártyádat (szádban, gyomrodban). de szerintem a tejben levő zsírok is segítenek hasonlóképpen. és igen, próbálkozhatsz alkohollal is :) (ami tényleg oldja, és fentiek értelmében persze folyékony szappannal , ill. bármilyen háztartási tisztítószerrel is).”

Nos hát ezek mennek, kapszaicin kontra kazein témában. Ha tehát se alkohol, se tejtermék nincs a közelben, az is segít, ha meghúzzátok a mosogatószeres flakont, vagy haraptok egyet a szappanból :)

(Szakértőnk neve elhallgatását kérve nyilatkozott. :)

Saját nyomozásom eredményét is közreadnám: akinek a Dorset Nagában fellelhető kapszaicin-mennyiség még mindig kevésnek tűnne, a bevethető következő fokozat, mely 2millió-5millió közötti értékekkel nyomul a Scoville-skálán a könnygáz!!!

(A kép a hotdog.hu-ról származik.)

A világ legcsípősebb paprikája? Megkóstoltuk!

2010-10-16T18:50:00.005+02:00

Update 2011.08.22 by Apa

1. A szomszéd vásárolt a Tescoban olyan Habanerot, amely nem piros, hanem narancssárga, viszont szinte teljes mértékben hiányzik belőle az az általam kifogásolt vegyszeres illat és íz. Teljesen oké. És nagyon csíp, ahogy kell.
2. Doki kiváló hozzászólását, miszerint a kétszer csípést az okozza, hogy a magokat is elfogyasztjuk, és azt nem emészti meg a rendszerünk, egyelőre csak alátámasztani tudom, cáfolni nem. Ezeket a paprikákat eddig valóban csak mag nélkül fogyasztottam, és azokat amelyek kétszer csíptek -amennyire vissza tudok emlékezni- valóban magostól (Pista, cseresznyepaprika-befőtt, stb.)

------------------------------------

Alább az eredeti bejegyzés:

------------------------------------

Nekem a kipárolgása is épp elég volt...

Ám ha apa valamibe belefog, azt alaposan csinálja.

Most éppen nyakig vagyunk a paprika-projektben, abból is a csípősben. Szemeim előtt lebeg, ahogy jövőre kis lakóparki kertünk minden fűmentes négyzetcentiméterét a világ különböző tájairól származó csípős paprikákkal veti be....

De mivel a tavasz még messze, addigis esszük és szárítjuk a magokat. Sőt, ő írt is róla nektek:

A csípős paprikákról (Habanero, Dorset Naga)


Történt pedig, hogy egy nem gasztro témájú blogban a lecsóról értekeztünk, valaki pedig bedobta, hogy ő bizony a kollégái által termesztett mexikói paprikát szokott belerakni, amitől még a haja is leég.

Most tekintsünk el attól, hogy értem és megértem azon hangokat, amelyek szerint mi értelme tűzvihart kelteni a szánkban, amely minden más ízélményt elsöpör, és semmi mást nem érezni. Magam is úgy vélem, bizonyos fokú mértékletesség azért helyénvaló, pl. elég csak minden második ételt megmérgezni. Talán ez is olyan, mint a pacal evés, egyesek sose fogják megérteni, miért jó az. De nekünk pacalt és csípőset  evőknek nem is célunk, hogy megtérítsük a barrikád túlsó oldalán levőket.
Aztán az igazsághoz hozzátartozik, hogy mióta gyerkőcök vannak, lényegében soha nem csipősözzük az ételt, legfeljebb utólag Pistázunk, de az meg olyan ... olyan izé. Ráadásul mostanra magában tudom enni a Pistát kiskanállal, annyira nem tud már megrázni. Az nekem már nem csípős.



Elkapott tehát a gépszíj, én bizony szerezni akarok valami igazán erős paprikát. Az igazán erősnek pedig hadd írjam le a definícióját röviden, bár biztos legtöbben ismeritek már, nekem viszont új volt nemrég még, és hátha vannak, akik hasonló cipőben járnak.
A paprika csípősségét egy úgynevezett Scoville-skála szerinti értékkel adják meg. Ezt úgy határozzák meg, hogy a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígítják mindaddig, amíg az oldaton már nem lehet csípősséget érezni. Az érték azt adja meg, hányszorosra kellett hígítani az adott paprikatípus oldatát.Ez az átlagos magyar csípős paprikák esetében 500 körül van, míg egyes speciális magyar csípős paprikák elérhetik a 2000 körüli értéket is. (Részletesebben: a Wiki-n)

Megjegyzendő, hogy a paprikák csípőssége messze nem egyenletes azonos fajtán belül sem, erősen szórnak az értékek, ezért igazából intervallummal jelöli a Scoville skála a csípősséget. Az általam kiszemelt habanero paprikánál például 100.000 - 350.000 közötti értékeket mértek. 

Ilyet akartam én kóstolni mindenképpen. Végülis egy hét múltán az asztalomon hevert kb 10-12 darab habanero, és 1 (azaz egy) darab Dorset Naga. Álmodni se mertem volna egy héttel korábban, hogy ilyet sikerül szerezni. A világon eddig mért legcsípősebb paprika egy Dorset Naga volt, 1.598.000 értékkel, jelenleg tehát ő a csúcstartó. Átlagos értéke 1 millió körüli.Még mielőtt az értékelésbe belefognék, ideöntöm azokat az általam hasznosnak vélt infókat, amiket a témában olvasgatva csipegettem föl innen-onnan. (Disclaimer: mivel tényleg innen-onnan csipegettem őket föl, nem tekintendők minden szempontból hitelesített és ellenőrzött információnak, főleg hogy forrásmegjelölés nélkül, emlékezetből próbálom összeszedni őket):

A paprika csípősségét a kapszaicin nevezetű alkaloida okozza (a tiszta kapszaicin Scoville értéke kb. 15-16 millió). Hideg vízben egyáltalán nem oldódik, így vizet inni a csípősség enyhítésére tökéletesen felesleges. Alkoholban viszont oldódik! (SÖR!! - bár a szénsavassága miatt rövid távon inkább az is fájdalmas lehet).

A tejtermékekben lévő kazein is csinál vele  valamit, ezért a tej és joghurt lehet még hatásos csillapító anyag. Maga a kapszaicin konkrétan nem az ízérzékelésre hat (bár serkenti a nyáltermelődést, ami viszont az ízérzékelést segíti elő), hanem a hőérzetért felelős idegvégződéseket ingerli közvetlenül, és egy időre "kiüti” őket. Ezért érezzük égni a bőrfelületet, amit megfogunk, megvakarunk a paprikás kézzel. Érdekesség viszont, hogy többszöri "kezelés" hatására érzésteleníti az adott felületet (használják is a gyógyászatban fájdalomcsillapításra).

Izzasztó hatása fokozott hőleadást eredményez, ezért (is) fogyasztanak előszeretettel nagyon csípős ételeket a melegebb éghajlatú vidékek népei. Továbbá serkenti a nyugtató neuropeptidek (enkefalin, endorfin) termelődését.



Na. Lássuk a medvét!

Egy habanero felvágása és némi fülvakarás után úgy döntöttem, hogy a Dorset Nagát Kinga fogja földolgozni, mivel csak az ő méretében van gumikesztyű itthon. (Igazából, amióta a disznóólból a trágyát gumikesztyűben takarítjuk ki, gondosan ügyelek arra, hogy ne legyen itthon az én méretemben.)

Kb. fél perc elteltével kezdett krákogni és köhögni a művelet közben.



A módszertan: mind az első habanerot, mind a Dorset Nagát nyersen ettem meg. Először megérintettem csak a nyelvem hegyével, majd a maradékot apróra vágva, kenyérrel. Először sok kenyér kevés paprika, majd kisebb kenyerek, több paprika, legvégül kenyér nélkül a paprika.



Csípősség: rettenetesen nagyot csalódtam. "Többet vártam, Batman" effektus, mindkét (!) esetben.Nyilván (sajnos) ez nem arról szól, hogy én milyen tökös legény vagyok, hanem ezek a paprikák a Scoville szórás gyengébbik végén tanyázhatnak, de a Dorset Naga tuti. Félreértés ne essék, csípnek ezek elég rendesen, nagyon is, de mégis, én valami olyasmire voltam felkészülve, hogy az első falat után vérben forgó szemekkel fogok levegő után kapkodva fetrengeni az asztal alatt. Semmi ilyesmi nem történt, a legvégére a Dorset Nagából is simán berágcsáltam egy ujjnyi darabot kenyér nélkül. Valószínűleg túlmisztikfikáltam én ezt a Scoville skála dolgot, hiszen élt bennem azért egy-két tökösebb magyar csípős fajtának az élménye, és én arányosítani próbáltam azok 1-2000-es értékéből kiindulva a habanero 2-300.000-éhez meg a Naga 1 milliójához. Hát nincs ilyen arányosság. Simán megehetőek. Nagyon csípnek, lehet izzadni, könnyezni tőlük, de egyébként lazán fogyaszthatók.



Középtávú hatás: már elnézést, de ez meg annyira meglepett, hogy nem hagyhatom ki. Nem csípnek kétszer! A Pista igen. Az nagyon. Aztán Kinga hozott valahonnan itt a nagy felbuzdulásomat látva jalapeno-t (scoville: 2500-8000), sós lében. Ezt pl. simán tudtam magában enni. Ez is kétszer csíp. Ha valakinek van válasza arra, hogy mikor és mitől csíp kétszer egy paprika, azt szívesen venném, ha elmagyarázná. Tegnap belefőztem én is egy adag lecsóba egy fél habanerot, és így sem csípett kétszer, úgyhogy az se biztos, hogy a feldolgozottság kontra nyersen fogyasztás lenne az indok.

Végül az íz: katasztrófa. A végére hagytam a csattanót. Ami miatt alig bírom megenni mindkettőt, az nem a csípősség, hanem az a fura, rendkívül intenzív illat, ami ízben is átüt (bár mint tudjuk a szaglás, és az ízlelés nem független egymástól, sőt, konkrétan az ízérzékelésben nagyobb szerepe van a szaglásnak). Azt hiszem Malackarajnál olvastam a megfelelő jelzőt ennek érzékeltetésére: vegyszeres. Egy hihetetlenül masszív vegyszeres illata van neki, és a lecsóba belefőzve sem vesztette ezt el teljesen. Engem kimondottan taszít ez az "aroma", teljesen ki vagyok ábrándulva belőle.
Beszéltem többekkel, meg olvasgattam többfelé, és úgy tűnik, ez valóban ezen fajták saját és természetes velejárója. 

Próbálok még esélyt adni nekik, de pillanatnyilag kénytelen vagyok új fajták kipróbálását is napirendre tűzni, mert csekély esélyt látok arra, hogy ezek megszerettessék magukat.

Levezetésnek pedig egy kicsit szuicid felhangú paprikakóstolás. (A kolléga az összes nevesebb csípős fajtát kipróbálta :))

A képek a Sea Spring seeds-ről, a Wikipédiáról és a Growachiliről származnak.

Segítsüti átadás

2010-10-13T10:16:00.001+02:00

Én azt gyanítom, a segítsütinek mindenki győztese, aki kicsit is beleszagol ebbe a süteményillatú eseménybe.

Mi sütők izgalommal tervezgetjük, sok-sok fejtöréssel választjuk ki, mit készítsünk, a licit napjai alatt nem sokat alszunk, és majd' kipukkanunk a hálától és örömtől, ahogy érkeznek a felajánlások. De azért a fénypont mégiscsak a sütik átadása!

Én is majd kiugrottam a bőrömből, amikor az első e-mail befutott Maczytól, aki az én kekszeimet megnyerte. Ki ne vágyna arra, hogy egy igazi mackócsaládnak süthessen, akik két kis bocsukkal egy hegytetőn laknak kecskék, birkák társaságában! :)

Nagyon szomorú lettem volna, ha nem ismerhetem meg őket személyesen, de szerencsére az élet (na meg Michael Jackson feje) úgy hozta, hogy épp a közelünkben jártak múlt hétvégén, így nálunk tölthettek néhány órát. Viki ugyanis hobbiból formatortákat készít, nem is akármilyeneket! Ezen a hétvégén épp a már említett popsztár sziluettjét formázó tortát szállítottak egy mázlista szülinaposnak.

Hogy mennyire volt faramuci érzés megsütni pár adag kekszet olyasvalakinek, akinek a tortáihoz képest az én eddigi legsikeresebb szülinapi próbálkozásom legfeljebb lepénynek minősíthető? Nagyon. Átadni viszont már kicsit sem, mivel Viki megnyugtatott, hogy ennyi torta mellett kekszekre már nem futja az idejéből.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a párjával mindketten licitáltak és mindketten nyertek is, sőt már a legutóbbi segítsütiben is vigaszágasok voltak.

A meósaim korán reggel már ellenőrizták, hogy a sütik minősége megfelel-e a jelenlegi ISO-szabványoknak, és nem panaszkodtak. :) Reménykedem, hogy a macicsaládban is talált mindenki kedvére valót a csomagban.

A dobozt természetesen Fanni készítette, aki nagyon meg volt hatódva attól, hogy akik kapják, kisbabákat támogatnak az árából. A búcsúzásnál meg annál bánatosabb volt, mert a kis Boritól nem volt könnyű megválnia.

Családom minden tagja nevében mondhatom: nagyon reméljük, hogy látjuk még őket!

(Én ráadásképpen még abban is reménykedem, hogy Viki meggondolja magát és megmutatja a nagyvilágnak is a tortáit -gyanítom, a tortasütő csapat tárt karokkal fogadná.)

Végezetül egy újabb felhívás: a vörösiszap sújtotta területeket akkora a baj, hogy nem könnyű megfejteni, hogyan is tud az ember a távolból igazán és hathatósan segíteni. Péter Annáék bogrács-akciója azt hiszem, tökéletes lehetőség: olvassatok utána a Malackaraj-blogon!

Az én Segítsütim: Csokis-mentás és zöld teás vajas keksz

2010-09-17T09:30:00.001+02:00

Elsőre jót derültem, amikor dr. Szondy Máté pszichológus a Mesterkurzus boldogságról szóló előadásában praktikus tevékenységeket nevezett meg, melyekkel bárki könnyedén növelheti a boldogságszintjét. A "Hogyan legyünk boldogok/sikeresek/gazdagok..." típusú kis könyvecskéket messze elkerülöm a könyvesboltban, a nevesebb pszichológusok viszont ritkán szállnak le az elmélet magaslataiból.

Aztán jobban végiggondolva rájöttem, hogy a teória szintjén számtalanszor felmerül bennem, hogyan lehetnénk boldogabbak, de ennél tovább általában én sem jutok, olyan nehéz a mindennapi élet szintjére lehozni ezeket a szép elméleteket.

És mivel senkit nem akarok megfosztani a lehetőségtől, hogy boldogabb legyen, megosztom veletek ezeket a mindennapi kis praktikákat:

1. Rendszeres testmozgás. Lányok, nektek feltétlenül a hastáncot javaslom! :) Fiúk szabadon választhatnak.

2. Legyenek megvalósítható, nem túl távoli céljaink. Hmmm, ez se nagy ördöngősség... Olaszul még nem tanultam meg -ez legyen mondjuk távoli cél-, de három törpe mellett már egy szépen kivikszolt kádért is büszkén veregetem meg a saját vállamat. Ti azért biztosan kitaláltok jobb célokat is!

3. Ápoljuk szociális kapcsolatainkat. Ehhez mit tehetnék hozzá? Mondjuk ápoljuk szociális kapcsolatainkat sütizés közben? :)

4. Apró jócselekedetek, amikről más nem tud.

Na erre az utolsóra szeretnénk most ötletet adni nektek a Segítsüti adománygyűjtő akcióval. :) Sőt, mindjárt meglátjátok, hogy a boldogságreceptek felsorolását megspékeljük egy 5. ponttal, amit a pszichológus kifelejtett, de ti biztosan nem vitatjátok: ez pedig a sütievés. Bennem csak úgy rohangásznak a boldogsághormonok egy jó sütitől!

Íme hát a nagy lehetőség:

Immáron harmadjára indul útjára a Segítsüti névre hallgató jótékonysági akció, amely egy évvel ezelőtt egy anyaotthon kis lakóit, ez év tavaszán pedig két hazai koraszülött osztály még apróbb manóit támogatta. Rengeteg lelkes támogatónak köszönhetően ebben a két intézményben nem rideg kórházi körülmények között, hanem barátságos babaszobában vészelhetik át a családok ezt a nagyon nehéz időszakot.

A koraszülött osztályok helyzete sehol sem rózsás, segítenivaló akad bőven, ezért a mai napon kezdődő 3. Segítsüti ismét a legapróbbakról szól: ezúttal a budapesti I. sz Gyermekgyógyászati Klinika és a szegedi kórház koraszülött osztályainak helyzetét hivatott javítani minden beérkező adomány.

Hogyan segíthetsz?

27 gasztroblogger -köztük én is- felajánlunk egy-egy sütit, melyre 4 napon át -szept. 17. és 20. között- lehet licitálni. Természetesen a fotókon látható sütiktől már mi kerekedünk vígan, de a friss sütés a licitek győzteseié lesz! :)

Készülnek csodaszép sütifüzetek is, bennük a receptekkel, az ezek megvásárlásából befolyó összeg is a kórházakat támogatja majd.

És ez még nem minden!

A naponta frissülő Segítsüti honlapon mindenről tájékozódhattok, ott látható az összes felajánlott sütemény és ott lehet licitálni is.

Most pedig jöjjön az én sütim.

Sokmindenről le tudnék mondani az életben, de a csokiról, a teáról és a kávéról semmiképpen sem. Ezek az én apró kis boldogságaim. Az első kettőt alakítottam nektek keksz formájúvá, nagyon-nagyon finom kekszekké. És hogy mi lesz a harmadikból? Az maradjon meglepetés.

Csokis-mentás és zöldteás vajas keksz

Hozzávalók a csokis-mentáshoz: 1 csésze liszt, 1/2 csésze vaj, 2 tk holland kakaópor, 1/4 csésze porcukor, 1 nagy csipet só, 1/2 tábla jó minőségű étcsokoládé, 1 kis csokor menta, 1 ek kristálycukor

Elkészítés: A mentaleveleket összeaprítom, majd mozsárban a kristálycukorral együtt péppé töröm. Az csoki kivételével az összes hozzávalót késes robotgépben tésztává állítom össze, a durvára darabolt csokit kézzel gyúrom bele. Hengerré formázom, fóliába tekerem és 1 órára hűtőbe teszem.

Ezután ujjnyi karikákra vágom és 180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsütöm.

Hozzávalók a zöld teáshoz: 1 ek jó minőségű zöld tealevél, 1 csésze liszt, 1/2 csésze vaj, 1/4 csésze porcukor, 1 nagy csipet só

Elkészítés: A zöld teát mozsárban porrá töröm. Késes robotgépben az összes hozzávalót tésztává állítom össze. Hengerré formázom, fóliába tekerem és 1 órára hűtőbe teszem.

Ezután ujjnyi karikákra vágom, a karikákból vékony pengéjű késsel leveleket vágok, vízbe mártogatott fogpiszkálóval megmintázom a levél erezetét.

180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsütöm.

A végeredmény mindkét esetben illatos, omlós, csodafinom.

Kukorica-curry tarhonyával

2010-09-13T22:19:00.000+02:00

Apa ma nem otthon dolgozott, hanem konferencián volt. Az ilyen alkalmakat ki szoktam használni arra, hogy olyasmit főzzek, ami egyébként őellene elkövetett merényletnek minősülne. Nem mintha nem enne meg hősiesen szinte mindent, amit elétálalok, de a tarhonyát szívből úúúútálja, nekem meg nagy kedvencem. Úttörőgombóc ügyben a gyerekek az én oldalamon állnak, így az iskolában és oviban levőkre is gondoltam a mennyiségnél, hiszen annyira jó sosem lehet a menzakoszt, hogy hazaérve ne az legyen az első érdés: "ti mit ebédeltetek itthon?"

Mégis vacsorára már csak kóstolóba maradt a curryből a törpéknek, mert apa gyorsabb volt és bekanalazta -megbocsátották persze, nekik úgyis a tarhonya volt a lényeg.

Az ételről még annyit, hogy kukoricából érdemes biztos minőséget választani (nálam ez mondjuk a Bonduelle), mert a névtelenek néha ehetetlen kemények tudnak lenni. A főzési időkre érdemes odafigyelni, a kukorica a túlfőzéstől is megkeményedhet.

Curryporból én csak a gyerekek miatt használom a Kotányit -ami egyébként szerintem nagyon sok jóindulattal nevezhető csak curry-nek-, mivel a rendes becsületes madras curry számukra még nagyon erős. A kettőből keverem ki a gyerekbarát verziót.

Kukorica-curry tarhonyával

Hozzávalók: 40 dkg mirelit csemege kukorica, só, 1 púpozott tk Kotányi curry, 1 púpozott kk madras curry, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 kk római kömény, szerecsendió, 1 tk keményítő, 2 dl tejszín, 30 dkg tarhonya, olaj

Elkészítés: A tarhonyát olajon világosbarnára pirítjuk, majd felöntjük forró vízzel, sózzuk, és megfőzzük.

Amíg fő, elkészülünk a curry-vel is.

Ehhez a kukoricát wok-ban vagy serpenyőben, kevéske olajon, a tűzhely legméretesebb gázrózsáján közepes lángon hagyjuk felengedni. Amikor már nem fagyos és a kiengedett nedvesség is elpárolgott alóla, rászórjuk a fűszereket a szerecsendió kivételével és rányomjuk a fokhagymát, megsózzuk és nagy lángon 1 percig összepirítjuk. Ezután alacsonyra vesszük a lángot és pici vizet aláadagolgatva a kukoricát puhára főzzük -ha jó minőségű kukoricát kaptunk, ez nem fog tovább tartani 2-3 percnél.

Rászórjuk a keményítőt és összekeverjük, majd felöntjük tejszínnel. Ráreszelünk egy kevés szerecsendiót. Ezután már csak összeforraljuk, kb. 1 perc alatt szépen besűrűsödik majd.

Lehet tálalni!