2009. január 18., vasárnap

Pihenő

Aki jár az én konyhám táján, biztosan észrevette, nem mutattam még semmit ebben az évben.

Az az igazság, hogy nagyon elfáradtam, borzasztóan. Nem akarok erről hosszú litániát írni, egyszerűen csak feléltem minden energiámat, mert minden éjszakára marad házimunka, mert Mátém azt a keveset is, ami alvásból jut, több részletre szabdalja fel...
Engedélyt adtam hát magamnak, hogy egy kicsit szabadságra menjek. 1-2 hónap kell, amikor nem éjfélre jutok ágyba, így az esti teendőimet minimálisra próbálom szorítani, és a blogolás bizony esti teendőm.

Feltankolok, aztán jövök!

2009. január 14., szerda

Mit olvastam az elmúlt évben?

Ottis játék-kérdésére válaszolva:

Megdöbbentően sokat olvastam az elmúlt évben. Igaz, valószínűleg ezzel meg is alapoztam, hogy valamivel hamarabb legyek szemüveges, mint ahogy azt a genetika számomra kódolta volna. Én ugyanis kizárólag félhomályban műveltem az olvasás nemes élvezetét. Mátém este 20-30 percet is szopizik, mielőtt álomba merül, ezt az időt csentem én el, hogy közben kicsit olvasgassak -máskor nem jutott volna rá. A párom be is nézett nap mint nap és morgott, hogy "hagyd már abba, tönkreteszed a szemedet", de ha így is lenne, megérte: jutott egy kevéske a lelkemnek és az agyamnak is.
Most csak egy párat mutatnék meg, csak azokat, amik nagyon betaláltak, amiket szívemből ajánlok Mindenkinek.


Az elmúlt évet egy csodálatos szakácskönyvvel kezdtem, és egy másik épp oly fantasztikussal fejezem be.
Kern Ági hangja számomra első pillanattól a legegyedibb a magyar gasztroblogger-palettán, a szakácskönyv is különleges, történetei váratlanok és magával ragadóak, egy másik világba repítenek, a receptek is nagyon jók, élvezet volt minden oldala!
Fűszeres Eszter könyve pedig év végére készült el, esténként mindig megajándékozom magam egy pár oldallal belőle, és nagyon nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy letegyem a kezemből. Valóban lélek és szív van benne, nem csak csodálatos receptek. Órákig tudnám dícsérni.



Más műfaj.
Salman Rushdie: számomra egy új szerelem ebben az évben, azt hiszem, az összes könyve ott lesz a könyvespolcomon. Bár azt hiszem, sokkal több van minden könyvében annál, amit az én kicsi agyam be tud fogadni, de így is hatalmas élvezet belépni az Ő világába.
Tolvaly Ferenc könyvei, bár regényesek, segítenek egy kicsit megállni a napi rohanásban, és elgondolkodni, lehetne-e máshogy. Legalábbis legbelül. Rengeteg mély gondolat.
F. Várkonyi Zsuzsa könyveit pedig szinte minden évben elolvasom. Populáris pszichológia, agyon sokat segít, hogy megértsem magamat és a körülöttem élőket. Minden alkalommal nyújt új felismeréseket.



És hogy hű maradjak önmagamhoz:
A gyermekeim nagy olvasók. Könyveik megtöltenek 4-5 polcot.
A Kaláka Ukulele című verseskötete olyan darab, ami 0-100 éves korig mindenkinek képes befészkelni magát a szívébe. Ezerszer elolvastuk, a Bóbita után ő a legkedvesebb.
Bartos Erika Zsákbamacskájának versei viszont inkább a gyerekeknél találnak be, szerintem óvodásoknak és kisiskolásoknak maga a tökély, sok apró szelet a gyereklélekből, az enyéimnek szintén napi olvasmánya.
Az ezüst hegedűt pedig Fanni kapta ajándékba az én legeslegjobb barátnőmtől. Igazi kislánykönyv, álomgyönyörű mesékkel. Fanni szerelmes bele.

Én pedig küldöm tovább a kérdést HJuice-nak, és nagyon kíváncsi vagyok a válaszára!