2011. december 22., csütörtök

Kókuszcsók és csók Mindenkinek!


A tervezett nagyszabású megakekszesdobozfeltöltőakció meghiúsult, szenya gyomorforgató vírusok kitartó támadása folytán. Sebaj, most annak is szívből tudok örülni, hogy tegnap már nyugodt szívvel és gyomorral kanalazgattuk a gyógyító leveskénket. :) Mire eljön az idő, már a kacsamellre is felkészültek leszünk!

Így a fotón a keksz körül szaladgáló Mikulást nézzétek el nekem, valóban azt jelenti, amit sejtet: ezt a sütit hetekkel ezelőtt ettük. Ha van kedvetek igazán karácsonyit olvasni tőlem, a Lexi.hu-n megjelent egy cikkem az igazán ünnepélyes Karácsonyi menü "Hogyan éljük túl a nagy zabálást" jeligére cím alatt, ajánlom szeretettel!

Én az ünnepi szabimat ezzel meg is kezdem (jelen posztolási gyakoriságomat tekintve ez senkinek nem fog súlyos hiányérzetet generálni :), és kívánok Mindannyiótoknak nagyon boldog, pihenős karácsonyt!

2011. október 28., péntek

Coleslaw variációk

 majonézes

almás-gyömbéres

A legújabb szenvedélyem.
Minden mennyiségben el tudom ropogtatni. Még a csokimat is odaadom érte.

Nálam legutóljára ez a két változat készült: a hagyományos majonézes, ami teljesen egyszerű, de talán legeslegfinomabb, önmagában is jól lehet lakni vele, és a másik, az almás-gyömbéres, hihetetlen különleges ízkombináció -ehhez az inspirációt Martha Stuart adta. Az utóbbit feltétlenül változtatás nélkül készítsétek, garantáltan meglepetés lesz az ízlelőbimbóknak! :)

2011. október 17., hétfő

Fehércsokival töltött túrógombóc

Naivan azt gondoltam, hogy ennyi gombócból csak marad fotóznivaló. Hát nem maradt.
Annyira viszont nem vagyok naiv, hogy ne tudnám, ezentúl nálunk a túrógombócból nem maradhat ki a fehércsokoládé. Szuper együtt!
Egyébként meg -a fényképre visszatérve- úgyis kiugrott volna a szemetek, ha ki akartátok volna silabizálni  a fotón, hogy a kettévágott gombócon hol végződik a fehér gombóc és hol kezdődik a fehér fehércsoki... Úgyhogy csak kíméletességből nem fotóztam. De ha legközelebb ilyet eszünk és köcsög hangulatban leszek, csakazértis lefényképelem nektek!!! :)

2011. október 10., hétfő

Brokkolis-burgonyás tál gorgonzolával és kolbászkarikákkal


Nagyon finom egytálétel, amihez az inspiráció a "Poet in the pantry" blogról jött, annyi lényegi változtatással, hogy a kelt kicseréltem benne brokkolira -zöld helyett zöldet, ugyebár, hogy a szépséges színkavalkád megmaradjon. :)

2011. szeptember 27., kedd

Csirkedarabkák kukoricapehelybundában, mártogatós zöldségekkel


Ez az legfinomabb rántott hús receptem, ráadásul sütőben sült, egészséges verzió. Martha Stewartban ezúttal sem sikerült csalódnom. :) A mártogatható zöldségcsíkok pedig végképp levették a csemetéket is a lábukról!

Küldöm Áginak szeretettel! :)

2011. augusztus 28., vasárnap

Grillezés level 2, marhahús!

Épp elég hosszú volt a tél, hogy a FÉRJnek (vagy nevezzem inkább Mr. Mamihaminak? :) legyen ideje álmodozni azon, milyen lesz az ő tökéletes grillsütője, beszerezni a kellő szakirodalmat és elméletben a grillezés mesterévé kiművelni magát.
Ha tökéletes grillsütő nem is lett, lett helyette szuper grillsütővel megáldott tökéletes szomszéd (millió 1-esekkel és 0-ásokkal kódolt virtuálpuszi Rékunak és Elődnek!), aki még el is battyogott a megfelelő helyre a régóta áhított érlelt marhahúsért. Kívánom, hogy az emberem vágyai csak ennyire teljesüljenek! :)
Innentől övé a szó:


16-17 éve grillezek. Na jó, ez kissé fellengzősen hangzik, olyan mintha a szakmám is ez lenne, de még akkor is, ha ez csak évente átlag 2-3 alkalmat jelent, ez már bizonyos mértékű tapasztalatot jelent. Az az átlag évi 2-3 alkalom eleinte akár 4-5 is megvolt, ifjú titánként rendkívül fontos embernek tudtam érezni magam amikor ennek a misztikus tevékenységnek a középpontjában én álltam. Sikerélményem is volt, többször idéztem elő spontán beszékelést a  tisztelt közönség körében – no nem a romlott hússal, hanem az időnként valóban porhanyós,szépen megsült húsokkal, esetleg a jól eltalált pácokkal.  Persze mai szemmel már gyanúsan tekintgetek vissza, hogy esetleg nem is a csodálat vezette a közönséget abban, hogy teljes mértékben átengedjék nekem ezt a kiváltságot húselőkészítőstül, pácolásostul, parázskészítőstül, órákon át sütögetőstül, és végül grillkütyü sikálóstul, hanem a megfelelő balekot látták meg bennem. Ha a végeredmény egészségre nem ártalmas, és jobban esik, mint egy nekifutásból tökön rúgás (a szenvedő oldalon állva), akkor végülis már megéri, hogy más vesződjön vele. 

2011. augusztus 26., péntek

Latkesz zsenge kukoricával


A zsenge kukoricának is lejár a szezonja lassan, de azért az ügyesek -vagy szerencsések?- még levadászhatnak a piacon néhány csövet!
Tegnap este óta bizton állítom, hogy csöves kukoricával jobb nem történhet, mint hogy csak úgy nyersen a grillrácsra dobják, kicsit megsózzák és vajjal időnként megkenegetik.

Persze szuper felhasználási lehetőség ez a latkesz is, gyerekeknél nagyon be lehet vágódni vele! Különlegességét nem csak a nyers kukoricaszemek adják, hanem hogy sűrítőanyagként is kukoricaliszt kerül bele.

2011. augusztus 25., csütörtök

Halgombóckák citromszószos tésztán


Eddigi legfinomabb halfasírtomat sikerült összehozni hétfőn, teljesen felvillanyozott, rövidesen halbulger formában is elkészítem majd.
Merthogy mostantól minden héten egyszer halnap, szilárd és megrendíthetetlen elhatározásom szerint. Nálunk ez nem olyan könnyű feladvány, mert a család nagy része a "nem túl halízű" halételeket akceptálja csak -ez a fasírt teljesen megfelelt ennek a kritériumnak.

2011. augusztus 14., vasárnap

Egészséges hétköznapi apróságok


Ha főzök, fontos, de nem elsődleges szempont, hogy egészséges legyen. Inkább valami jóféle egyensúlyt keresek, bevállalható kompromisszumokat.
Hogy példa is legyen: bőrös császárhúsból aligha fogok fitness-ebédet varázsolni, de ahogy ez a zsírral vastagon erezett hús beveszi az ízeket, arra néhanapján szükségünk van testileg-lelkileg.
Szkeptikusan álltam neki ennek a zsírszegény fasírt-verziónak is, főleg hogy korábban próbáltam már a tepsin sült rántott húst, ahol azért nagyon különbözik a végeredmény textúrája a hagyományostól. Ezek a fasírtgolyók viszont szerintem még finomabbak is lettek, nálam kiszorították olajban sült elődjeiket az étlapról.
A brokkoliról meg az ember hajlamos elfeledkezni, pedig az én asztmás kis családomnak heti rendszerességgel jól jönne a tüdőre kifejtett élettani hatása miatt, de a szív- és érrendszer egészségének is fontos támogatója és hatékony savkötő. Csak egy-két szerethető elkészítési módot kell hozzá találni!


2011. augusztus 7., vasárnap

Kistücsök, Auguszt...

Néhány jól kiérdemelt pihenős napot töltünk épp a Balatonon. Tegnap a strandon az Auguszt pavilon tulajdonosnője röplabdázott mellettünk a családjával, és felelevenedett bennem a levendulás sütijük zsenialitása és a lelkesedés, amit kiváltott belőlem anno. Ma pedig a Kistücsökben ebédeltünk: ez a hely másodszorra is lenyűgözött, az ízlelőbimbóknak egyik meglepetés a másik után, hogy mit képesek kihozni ugyanazokból a zöldségekből és húsokból, amik nap mint nap a saját konyhámban is előfordulnak.

Számomra az utóbbi évek leginspiratívabb helyszínei, ráadásul a kettőt most egymás mellé tette a véletlen... Akaratlanul is újra meg újra ezen őrölnek az agykerekeim: hogy valami hasonló kellene a mindennapokban is. Barackos sültpapriakrémmel körített pisztáciás nyúlpástétommal libegni az étkezőasztal felé -nem egészen erre gondolok. :) Hanem megtanulni úgy bánni az alapanyagokkal, hogy a legtöbbet hozuk ki belőlük.

2011. augusztus 2., kedd

Mentafagyi csokidarabkákkal



Kézenfekvő lenne, hogy egy mentás-keserűcsokis fagyit "After Eight" fagyinak tituláljak, mégsem teszem, mert nagyon más hangsúlyt kapnak benne az ízek: hiába hasonló a kombináció, a végeredmény picit sem hasonlít. A fagylalt alapvetően lágy, tejszínes jellegű, nem harsog benne a mentaíz. Nálam abszolút dobogós lett.

2011. július 20., szerda

Meggle joghurtos vaj

A véletlen sodorta a bevásárlókosaramba ezt a vajat, pontosabban a szerencsés véletlen.
Nagy vajfogyasztók vagyunk, mindenekfeletti kedvencem a Kerrygold ír vaj, amely hihetetlen krémes és nagyon aromás, szobahőmérsékleten pillanatok alatt kenhető, és nem hajlamos annyira könnyen bevenni a különböző ételszagokat, mint például a szintén jó minőségű francia vajak. Szerintem a szupermarketben beszerezhető -tehát szinte bárki számára elérhető- vajak között egyértelműen övé a korona!

2011. július 18., hétfő

Citromos-kakukkfüves capellini sült paradicsommal


Apukámnak köszönhetem, hogy genetikusan tésztaevésre vagyok programozva. :) De míg ő "szaftos nokedliben" nyomul, én minimál stílusban szeretem.
Épp ezért nagyon régen egyes számú kedvencem a Panzani cég capellinije: spagetti jellegű, de annál vékonyabb durumtészta, ami vékonyságánál és igen jó kidolgozásánál (azaz nem túl sima felületénél) fogva nagyon jól felveszi az ízeket, kifejezetten nem szószban tocsogásra találták ki.

Ez a recept pedig a számomra legkedvesebb ízkombinációnak -citrom+olívaolaj+chili- a nyári felturbózott változata, mivel a kert épp tele van zöldfűszerekkel és roskadoznak a paradicsomtövek.

2011. július 14., csütörtök

Lepénykenyér serpenyőben



Ma kínomban a nap összes szabad percében a blogsablonom HTML-kódjával babráltam. Napok óta ez volt az első tevékenység, ami valami csoda folytán (mosolygós anyukának álcázott) gyomorgörcs zombiból rövid időre emberré varázsolt és el tudta terelni a figyelmemet a pallosról a fejünk felett: Máté holnapra tervezett mandula műtétjéről. 
Az végeredmény, a blog új gúnyája még kicsit szedett-vedett, de jó volt csinálni.
Mielőtt beágyazom magam, agykapacitásom lefoglalás érdekében (jobb nem gondolkodni) még megemlékezem mindenki örömére Limara kenyérlángosáról, ami csodás, mint minden, amit a házi péksütemények koronázatlan királynője alkot. Ilyen meleg nyári napokon már csak azért is tökéletes vacsora, mert nem kell sütőt gyújtani hozzá, percek alatt elkészül serpenyőben.

2011. július 13., szerda

Bundázott omlós csirkefalatkák

Nagyon egyszerű és gyors ebéd, pár perc alatt megsül, így a kánikulában legalább nem fűtjük be hosszas főzőcskézéssel a konyhát.

2011. július 10., vasárnap

Citromfagylalt

Túlélési kísérlet a kánikulában. :) Jóféle.

2011. július 8., péntek

A tökéletes karamellfagyi

...vagyis égetett cukor.

Candy's blogról mentettem a receptet pár napja, pedig nem is volt fagyigépem, csak vágytam rá és gyúrtam egy jó akcióra.
Tegnap óta viszont van! :) És ennél tökéletesebb felavatóreceptet nem is találhattam volna, mind az 50 ujjunkat megnyaltuk utána! Csodálatos, krémes fagyi, ennyire finomat ebben a kategóriában még nem ettem.
(Egyben szolgálati közlemény: tegnap óta az Euronics-ban 5999 Ft-ra le van akciózva a Hauser fagyigép, én azonnal elhussantam egyért és a mai teljesítménye alapján azt mondom, jó vásár volt.)

2011. július 2., szombat

Snickerdoodles

Már csak a neve miatt is muszáj volt megcsinálni. :)

Nyáron valahogy kevesebb aprósüti sül, kelleti magát helyette a sokféle gyümölcs. Ez a "sznikerdudli" viszont abszolút telitalálat, a borkősavnak köszönhető citromos íz és a ropogós fahéjkéreg frissítő és kellemes ízpárosítás.
(A borkősav egyébként nem túl szimpatikus neve ellenére egy természetes szerves kristály, mely a boroshordókon válik ki.) 

Persze, ha nem feltételeztem volna magamról, hogy tudok angolul -a reality, hogy inkább csak gagyogok-, biztosan bevetem a SZTAKI szótárat receptolvasás közben. Akkor talán feltűnt volna, hogy bár a minden harmadik megértett szó alapján egyértelműnek tűnt a recept, volt a megnemértettek közt is létfontosságú: a "nedves kézzel". Akkor a sütink ILYEN szép lett volna.

Valójában a sütit a gyerkőcök készítették, én csak asszisztáltam, úgyhogy ezúttal még nehezebb volt nekik kivárni azt a 3 percet, míg ehetővé hűlt. Az első falat után kiviruló három gyerekarc azonban megnyugtatott: most sem nyúltam mellé!

2011. június 24., péntek

Meggyes-mákos potyogtatós

Ne higgyetek a szemeteknek, ez a sütemény sokkal finomabb, mint ahogy kinéz, sőt, valójában jobban is néz ki. :) Ezúttal tényleg csak egy kattintásra futotta -majd a legközelebbi sütéskor kicserélem a fotót. 
A süti, -amit a Puffin-konyhából hoztam, kis változtatással a mák javára- viszont finom és gyors, külön erénye, hogy ismét pipálhattam egy adag meggyet, hiszen a fám roskadozik, és nem bírok már ezzel a mennyiséggel... :)

2011. június 15., szerda

Tejbekuszkusz meggyszósszal

Itthon vannak a gyerekek, éljen a vakáció, csak főzne rájuk valaki más... :) 5 ember kedvére tenni egyszerre: lehetetlen.
Ez a tejbekuszkusz Máté és Fanni kedvence, Poci semmilyen tejbepampit nem kedvel bébikora óta. Hasonló a tejbegrízhez, csak a szemecskék jobban elkülönülnek -épp mint a sósan elkészített kuszkusznál-, az elkészítése pedig veszélyesen gyors.

2011. június 14., kedd

Csicseriborsó saláta

Finom, tápláló saláta minimál stílusban. :)
Pillanatok alatt elkészíthető.

2011. június 10., péntek

Pizzavariációk

Ismét egy recept azoknak, akikben nagy elhatározás születik és félretéve minden előítéletet belevágnak egy új kapcsolatba a spenóttal. Pizzára pakolva (is) nagyon szeretnivaló tud lenni.

2011. június 8., szerda

"Negyedkilós" süti


Becsületesebb nevén túrós rudacska, de nekem már csak negyedkilós marad, mert neki köszönhetem, hogy megtörtént a lehetetlen.
Amikor ugyanis az ovis évzáró bulin Ancsi anyukáját nyaggattam a receptért, ő közölte, nem írja le, csak elmondja, mert meg tudom jegyezni. Rávágtam, hogy LEHETETLEN!
És mégsem volt az, ha elolvassátok a hozzávalókat, rájöttök, miért. :)

2011. május 30., hétfő

Spenótos-krémsajtos gnocchi

Csütörtökön délelőtt megtámadtak minket a seregélyek.
Hatalmas vijjogásra mentem ki a kertbe, és a cseresznyefánkon vagy tizenöt madár garázdálkodott, percek alatt kilókat vertek le a fáról a gyönyörű cseresznyéből, aminek kellett volna még néhány nap, hogy feketére érjen.
Így viszont rohantam a létráért és a napot lényegében a fán töltöttem, hogy mentsem, ami menthető. Ebédelni csak úgy volt esélyem, ha kiötlök valami percek alatt elkészülőt. Sikerült és csodás lett.

2011. május 25., szerda

Csirkés fajitas

Végre rászántam magam, hogy emberes adag tortillát süssek -és hiába raktam tele a fagyasztót is, rövidesen süthetem a következő adagot.
Fanni közölte ugyanis, hogy ez a kedvencek listáján beelőzte a palacsintát és a második helyre tört fel, közvetlenül a túrós csusza mögé. Poci pedig elropogtat minden belecsomagolt zöldséget, amikre benemcsavart állapotukban rá nem nézne. Mi többiek csak szimplán imádjuk. :)

2011. május 20., péntek

Spenótos tészta


Poci hazaér az oviból -ebéd után hozom őket haza-, rögtön beindulnak a kötelező programpontok:
"Anya, éhes vagyok!!!!"
"Ott a grillcsirke az asztalon, szolgáld ki magad!"
"Jaj, ne, én inkább abból a finom tésztából kérek, tudod, amelyikben bébispenót van!"
(Némi plusz információ: Poci jóformán fényevő, semmilyen zöldséget nem nagyon szeret, gyümölcsöt is elvétve eszik, és úgy általában csak csipeget. Ebből a tésztából épp most tolja a második tányérral.)

2011. május 18., szerda

Illatos pörkölt spenóttal és tojással

No, erre büszke vagyok! :) Nincs forrásmegjelölés, mert teljes egészében a saját fejemből pattant ki, és nagyon finom lett. (Egyébként meg nyilván csupa spenótos cucc ugrál ki a fejemből, mert egyenlőre ezt termi buzgón a kertem.)

Éheseknek ropogós barna bucival vagy durumtésztára pakolva, fitteknek (mi ilyenek vagyunk :) joghurtos zöldsalátával!
És ha bizarrnak tűnnek a fűszerek, akkor se változtassatok, mert így jó!


Illatos pörkölt spenóttal és tojással

Hozzávalók: 70 dkg darált sertés- vagy marhahús, 1 doboz darabolt paradicsomkonzerv (nálam ma a Cirio márkájú szuperül vizsgázott), 1 tk fahéj, 1 tk római kömény, 4 szegfűszeg, 1 kk ánizsmag, só, 2 nagy gerezd fokhagyma, 3 marék bébispenót, 4 tojás
Elkészítés: A húst sóztam és nagyon forró vastagfalú serpenyőben pici olajon nagy lángon fehéredésig pirítottam. Hozzáadtam a paradicsomot és 1 dl vizet.  A szegfűszeget és az ánizst mozsárban porrá törtem, majd az összes fűszert a húshoz kevertem. A megpucolt fokhagymagerezdeket péppé törtem a mozsárban és azokat is a húshoz adtam. Lefedve kis lángon fél órát sütöttem.
A húst cseréptálba öntöttem és a serpenyőjébe beledobtam a megmosott, lecentrifugázott spenótot, picit sóztam és 1 perc alatt megfonnyasztottam. Elrendeztem a hús tetején.
4 mélyedést nyomtam kanállal a húsmasszába és beleütöttem a tojásokat. 180 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütöttem.

(sütés előtt -látható, hogy a tojás a hús forróságától már kezd mekötni)

2011. május 15., vasárnap

Epermisu

A paradigma: "Apát nem lehet édességgel levenni a lábáról."

A kivétel, ami a szabályt erősíti:
"Bocs, de ez túlságosan finom" -mondja apa, azzal kiveszi a hűtőből a második tálka epermisut. Az első elfogyasztása után 5 másodperccel.




Epermisu

Hozzávalók: 75 dkg eper (ebből az az 50 dekányi, amit turmixolni fogunk, lehet akár fagyasztott is), 50 dkg mascarpone, 1 dl hideg habtejszín, 3 ek hársméz, 1 ek átszitált porcukor, 2 csomag olasz babapiskóta, 2 citrom leve, 10 dkg kristálycukor, 2 dl víz, 10 dkg fehér csokoládé
Elkészítés: A vízből, kristálycukorból és citromléből szirupot főzünk és hagyjuk kihűlni.
Az eperből 50 dekányit pürésítünk, a többit vékonyan felszeleteljük.
A mascarponet, habtejszín, mézet és porcukrot simára keverjük, belekeverjük az eperpürét.
Készíthetjük nagy üvegtálban vagy apró tálkákban, lényeg, hogy a rétegzésnél alulra kerüljön szirupba áztatott babapiskóta, rá eper, majd krém. Ezután még egyszer megismételjük ugyanezt. A tetejére sajtszeletelővel csokiforgácsot gyalulunk.

2011. május 7., szombat

Marokkói tejszínes dagadótekercsek spárgával és spenótos kuszkusszal

Olyan dolgok kerültek ma össze a cseréptálban, amiben a húst sütöttem, amelyek egyébként nem gyakran találkoznak: marokkói fűszerek, fehérbor, tejszín, sajt. Valójában a Fűszeráruháztól kapott marokkói fűszert akartam kipróbálni, de az is eszembe jutott, hogy milyen lenne, ha a bevált tekercselt dagadót mini változatban készíteném -a gyerekek ugyanis valamiért inkább a törpeméretű tekercsekkel szimpatizálnak (-néha vicc, min múlik az, hogy a kisnövésűek megeszik-e az ebédet vagy nyafognak).
Két legyet egy csapásra változatom végül elég jól fogyott. :)




Marokkói tejszínes dagadótekercsek spárgával és spenótos kuszkusszal


Hozzávalók: 1 kg dagadó (a hosszú, háromszögletű része, amit fel szoktak szúrni töltéshez), marokkói fűszerkeverék, 2 dl száraz fehérbor, 1 dl tejszín, 20 dkg sajt, 1 nagy csokor spenót, 1 csomag zöldspárga, citromlé, olívaolaj, fél csomag kuszkusz, curry, fahéj
Elkészítés: A húst 8 szeletre szétügyeskedtem és filézőkéssel szétnyitottam, amilyen nagyra csak bírtam. (Ne szép geometriai formákra hajtsatok, csak a túlélésre!) A zsírcafatokat levágtam róla, de a szép vékony zsírréteget a felszínén meghagytam.
Alaposan befűszereztem mindkét oldalán a marokkói fűszerkeverékkel, a lereszelt sajt felével felgöngyöltem a tekercskéket és egy akkora cserép sütőtálba pakoltam őket, amit éppen megtöltöttek. Rálocsoltam a bort és a tejszínt, majd 170 fokos sütőben 1 órát sütöttem fólia alatt, további 1 órát pedig anélkül. A sütésidő vége előtt pár perccel rászórtam a maradék sajtot.
A kuszkuszt összekevertem 1 púpozott teáskanál curryval (én felesben használok madras és sima curryt), 1 kávéskanál fahéjjal és 1 kávéskanál sóval. Lobogó forró vízzel felöntöttem úgy, hogy ujjnyira ellepje, és hagytam dagadni. Ha nagyon beszívná a vizet és még nem puhult meg, alá lehet pótolgatni.
A spárgát megmostam, a szárvégeit letörtem (pontosan ott roppan el, ameddig alkalmas a fogyasztásra), pici olívaolajban 3 nagy csipet sóval és egy csipet cukorral kicsit átsütöttem, majd kevés vizet öntve alá fedő alatt puhára pároltam.
A megmosott spenótot a spárga maradék főzőlevére dobtam, sóztam, fél perc alatt megfonnyasztottam, majd pár csepp citromlevet rálöttyintve átkavartam és kiszedtem a serpenyőből.
Tálalásnál a kuszkuszt meglocsoltam a hús alatt felgyűlt pecsenyelével, megszórtam spenótlevelekkel és mellé pakoltam a húst, a spárgát.

2011. május 5., csütörtök

Cincinnati chili -a nem hétköznapi

Gyorsan felejts el mindent, ami eddig a chilis bab fogalmához tartozott számodra! Gyűjts egy kis bátorságot és szórd bátran a fahéjat, nehéz holland kakaóport és törd a szegfűszeget. A végeredmény izgalmas ízvilág lesz, érdemes kipróbálni.


Cincinnati chili

Hozzávalók: 4 ek olaj, 4 nagy fej hagyma felaprítva, 6 nagy gerezd fokhagyma felaprítva, 1 kg darált marhahús, 2 ek holland kakaópor (szerencsivel nem lesz az igazi!), 1,5 tk fahéj, 1 tk római kömény, 1 kk cayenne bors, 5-6 szem szegfűszeg mozsárban porrá törve, 1 kis konzerv sűrített paradicsom, 3 ek almaecet, 3 ek Worcestershire szósz, 1 liter húsleves, 1,5 ek chilipor, 1 ek barna cukor, 2 doboz vörösbab konzerv, 1 doboz csemege kukorica konzerv, 10 dkg érettebb ízű sajt lereszelve
Elkészítés: Az olajon lassú tűzön kb. 10 perc alatt aranybarnára sütjük a hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát, és további 1 percig pirítjuk. Magasabbra vesszük a lángot és hozzáadjuk a húst is, picit sózzuk és fehéredésig pirítjuk. Rászórjuk a kakaóport, a cukrot és a fűszereket, 1-2 percig együtt pirítjuk.
Hozzákeverjük a paradicsomszószt, az ecetet, a Worcestershire szószt és felöntjük húslevessel. 15 percig kis lángon főzzük.
Hozzáadjuk a babot, további 10 percet főzzük, végül a kukoricát, és még 5 percig hagyjuk gyöngyözni.
Sajttal megszórva tálaljuk. (Mi a gyerekek miatt a cayenne bors és chili mennyiségét nagyon visszafogtuk és utólag a saját tányérunkban ízesítettük Sambal Oelek-kel, ez a kedvenc chiliszószunk)
Forrás: Epicureous

2011. április 19., kedd

Ica-süti


Ica néni volt az a szomszédból, aki kóstolót hozott nekünk ebből a sütiből. Leginkább Máté nehezményezte nagyon, amikor elfogyott. "Kérek még Ica-sütit!"-morogta, a sütin pedig rajta is maradt ez a név, Ica néni nem kis büszkeségére.
Amikor reprodukáltam, és a kész kiflicskék már a tálcán hűltek, Máté kihasználta, hogy a család a kertben van és ő a "mennyországban" maradt: a konyhában, két nagy tálcányi Ica-süti társaságában. Amiből maradt is másfél tálcányi. :) "Csak egy kicsit csócsáltam!"-mondta apának, amikor az leleplezte.


Ica süti

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 20 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg porcukor, 10 dkg darált dió (vagy mandula, mogyoró), 1/2 csomag sütőpor, a forgatáshoz porcukor és vaníliás cukor
Elkészítés: A hozzávalókból tésztát gyúrunk.
Ujjnyi vastag, 5 cm hosszú rudakat sodrunk belőle, kifli alakúra hajlítjuk.
180 fokon 10-12 perc alatt világosbarnára sütjük.
Még forrón vaníliás cukorral elkevert, átszitált porcukorba forgatjuk.

2011. április 5., kedd

Két legyet egy csapásra: gnocchi+nudli

Pár napos rota-vírus általi böjtölés után mindenki ismét élvezni szeretné, hogy végre újra ehet, plusz az én extra vágyam, hogy emiatt ne kelljen egész délelőtt a konyhában dekkolnom.
Máté természetesen pontokra lebontva tudja, mit szeretne: golyólevest (=krémleves), mákos nudlit, na meg ha lehet, utána palacsintát (na ennél a pontnál már nemet mondok).
Apa nyilván húst. Nudlit semmi esetre sem.
Szereti viszont a gnocchit. Arra meg szerencsére már korábban ráeszméltem, hogy Locatelli főszakács úr autentikus gnocchi receptje épp csak egy szikrányit különbözik attól, ahogy én a nudlit készítem. Hogy az én nudlim autentikus-e vagy nem, azon persze lehet vitatkozni. :)

Én időt spóroltam, a család elégedett volt, lett egy adag tökéletes állagú, puha és ruganyos gnocchink és egy adag ugyanilyen nudlink. Locatellit megtartjuk. 



Gnocchi és nudli

Hozzávalók: 1 kg lisztes burgonya, 2 kis tojás, 320 g sima liszt, egy csipetnyi só
Elkészítés: Hivatalosan a krumplit sós vízben héjában megfőzzük, én azonban annyira nem szeretem a héjában főtt krumpli szagát -nagyon kevés konyhai averzióm egyike-, hogy meghámoztam, lemértem, majd így főztem meg.(Én hatvan deka krumplival fogtam hozzá, így előszöris matekoztam egy kicsit.)
A krumplit -ha héjában főtt, természetesen meghámozzuk, majd- azon melegében jó alaposan öszetörjük.
A munkafelületre halmozzuk, sózzuk (érdemes megkóstolni, elég-e a csipet, vagy kell-e kicsit több), közepébe törjük a tojást és hozzáöntjük a liszt 3/4-ét, majd puha, ruganyos tésztává gyúrjuk össze. A többi lisztet csak akkor adjuk hozzá, ha túl lágynak érezzük, olyannak, amivel nem lehetne tovább dolgozni.
A gnocchihoz jól beliszetezett felületen a tésztából darabokat vágunk, 1,5 cm vastag rudakat sodrunk, 3-4 rudat egymás mellé teszünk és késsel 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk -az a lényeg, hogy a darabok egyformák legyenek, így főnek meg egyszerre. A darabkákat villán átgörgetjük, kicsit rányomva, hogy becsíkozódjanak.
A nudlihoz szintén alaposan belisztezett deszkán 1 cm vastag rudakat sodrunk, 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk és mindegyiket egy kicsit megsodorjuk a tenyerünkben, hogy a vége elvéknyodjon.
A tésztákat nagyon jól belisztezett tálcára pakoljuk és azonnal kifőzzük. Ehhez bő, sós vizet forralunk, amikor már bugyog, belepotyogtatunk egy kisebb adagot a gnocchiból/nudliból, nem kell kavargatni, csak megvárni, míg feljön és a víz újra felzubban: ez 3-4 percet vesz igénybe. Ekkor szűrókanállal kiszedjük és rakhatjuk a vízbe a következő adagot.


És hogy mi készült belőle?
Photoshoppal segíthettem volna a színen, de szándékosan nem tettem: ez az étel nem szép, ne is várjátok tőle, ellenben annál finomabb. Máskor fehérborral készítem, épp a vizuális élmény miatt, de most vörösbor volt nyitva -egyébként ezzel gazdagabb az íz.
Tehát: 4 ujjnyi szelet karajt sóztam, borsoztam (közben morogtam a hentesre, hogy 4 szelet karajt sikerült 4 különböző vastagságra vágnia, úgyhogy én logisztikázhattam, melyiket meddig sütöm, reménykedem, hogy a ti hentesetek ügyesebb). Nagyon forró serpenyőben 2 evőkanál olajon 20-30 mp alatt mindkét oldalát aranybarnáta pirítottam, majd kis lángon további 1,5-2 percet sütöttem oldalanként (megyomkodva még legyen kicsit ruganyos a hús). Kivettem a húsokat és a fennmaradó szaftba 1 púpozott teáskanál magos dijoni mustárt dobtam, majd felöntöttem 1,5 dl vörösborral. Pár percig kis lángon gyöngyöztettem, majd 1 dl tejszínnel felengedtem és a húshoz, gnocchihoz tálaltam.




Na és persze a mákos nudli: 15 dkg mák és pár evőkanál (ízlés szerint) porcukor keverékével forgattam össze a leszűrt nudlit. A tányérokon mézet csorgattam rá.

2011. március 29., kedd

Zöldséges bulgur kacsamellel és tarjával

Nagyon finom, fűszeres étel, a zöldségek és a húsfajták akár variálhatók is.


Zöldséges bulgur kacsamellel és tarjával

Hozzávalók: 1 kacsamell, 2 szelet sertéstarja, 180 g bulgur, 1 közepes cukkíni, 2 hagyma, 1 szál sárgarépa, 2 gerezd fokhagyma, 1 darab (kb. két dió nagyságú) gyömbér, só, curry, madras curry, római kömény
Elkészítés: A kacsamellet kifilézem, a bőrét leválasztom és félreteszem. A tarját leválasztom a csontról, és mindkét húst falatnyi csíkokra darabolom.
A kacsa bőréről levágom a nagyobb hájakat, apróra kockázom és lassú tűzön száraz serpenyőben ropogósra pirítom.
A répát meghámozom és vékony hasábokra vágom, a cukkínit héjastul negyed körcikkekre darabolom, a hagymát meghámozom és szintén negyed körcikkekbe vágom, nem túl finomra.
A fokhagymákat megpucolom és kinyomom, a gyömbért meghámozom és lereszelem, majd a kettőt együtt mozsárban krémesre eldolgozom.
A bulgurt 1,5 l sóval és curryvel ízesített vízben megfőzöm.
A répát, hagymát, cukkínit wokban nagy lángon egyenként ropogósra sütöm (zöldségenként 3-4 perc), kevés sóval, római köménnyel.
Ezután a wokban összepirítok 1 teáskanál curryt, 1 kávéskanál madras curryt, a fokhagymás-gyömbéres massza 1/3-át, amikor már intenzíven illatozik, rádobom a zöldségeket és a leszűrt bulgurt és összeforgatom, átpirítom. Félreteszem.
Egy lapos, jó minőségű serpenyőt a kacsa bőréből kisült zsírból 1 evőkanálnyival jól felforrósítok. Rádobom a kacsamellet, sózom, megszórom kevés curryvel és köménnyel, és másfél percig nagy, majd további 2 és fél percig alacsonyabb lángon sütöm, időről időre átforgatva.
Kiveszem a húst, és ugyanezzel a módszerrel megsütöm a tarját is.
A tányérokra bulgurt szedek, a húsokat a tetejébe halmozom. Aki könnyebben szereti, rálocsolhat kevés fokhagymás joghurtot is. Megszórom a kacsabőrből kisült pörccel.

2011. március 17., csütörtök

Tekercselt dagadó

Apa gyarapítja a Malackaraj lelkes olvasótáborát, hol nagyokat röhög, hol megvilágosodik, de mindenképp jól szórakozik ott.
Dagadót pedig addig egyáltalán nem is ettünk, amíg ezt a receptet ott meg nem találta, mert kis hazánkban a dagadót mindig töltik, a töltött dagadó meg számomra inkább dagadógyilkosság, a hús kiszárad, a töltelékeket meg annyira nem szeretem. Most viszont minden második-harmadik hétvégére dagadót sütünk ezzel a feltekerős módszerrel, a hús nagyon finom puha marad így, az ízeket csodásan beveszi, a fűszerezéssel pedig nyugodtan lehet játszogatni.
(A hentes meg már megszokta, hogy jobb, ha nekem nem teszi fel a "mit fog belőle csinálni?" kérdést, mert sosem neveztem még meg olyan ételt, amit ismer. :)

Úgyhogy higgyetek malackarajéknak és esetleg nekem is, aztán tessen tekerni azt a dagadót!!!



Tekercselt dagadó

Hozzávalók: 1 kg dagadó, 1 nagy fej foghagyma, 10-15 dkg házi füstölt szalonna, só, bors
A dagadót megtisztítom és hosszában kettényitom, hogy egy szép nagy hajszálvékony szeletet kapjak. Ehhez nagyon éles kés kell és türelem (fotók a Malackarajon). Persze ha itt-ott picit kilyukad, egyáltalán nem tragédia, a tekercselésnél orvosolni lehet a kis hibákat.
Ezután a húst mindkét oldalán sózzuk (óvatosan, mert a szalonna is sós!), tekerünk rá borsot. Rászórjuk az apróra kockázott szalonnát és a megtisztított, finomra aprított fokhagymát.
A tekerés a szálirányra merőlegesen kell hogy történjen. A hús alakjától függően lehet, hogy érdemes elfelezni és egymásra fektetve tekerni, cél, hogy a végén szép vastag (minimum 10-12 cm átmérőjű) legyen.
A feltekert húst átkötözöm vagy hústűkkel rögzítem, majd cseréptálba rakom, löttyintek alá kevéske vizet és lefedés nélkül a 150 fokos sütőbe tolom 2 órácskára. Kb. másfél óra múlva, amikor a teteje szépen megpirult, érdemes megfordítani, hogy minden oldala szép színű legyen.
Ha van húshőmérő, ellenőrizhető, hogy a hús közepe a sütési idő végére olyan 80 fok körül, vagy kicsit alatta leledzik.

Nagyon laktató étel, mi leginkább salátát adunk mellé.



2011. február 12., szombat

Mézes-mustáros csirkecombfilé fűszeres kuszkusszal

Hirtelen felindulásból elkövetett párosítás, ami annyira harmonikus ízkombinációt adott, hogy gyorsan lejegyzem, mielőtt még elfelejteném. Visszatérő lesz nálunk, nem kétséges.




Mézes-mustáros csirkecombfilé fűszeres kuszkusszal

Hozzávalók: 6 kisebb csirkecomb, 3-3 ek sima és dijoni mustár, 3 tk méz, diónyi gyömbér, 3-4 nagy fokhagymagerezd, só, bors, 2 dl tejszín, 1 csésze kuszkusz, 1 púpozott kk só, 1/2 kk fahéj, 1/3 kk római kömény, 1/2 kk shawerna, 1 kk curry, fél doboz lecsöpögtetett csemege kukorica
A csirkecombokat éles késsel lefiléztem a csontról úgy, hogy combonként 4 húsdarabot kapjak -kettőt az alsó- és kettőt a felsőcombról. A felesleges zsiradékot is letisztogattam a húsról.
A szószhoz összekevertem a mustárokat, mézet, 1/2 kávéskanál sót, 3-4 tekerésnyi borsot. Belereszeltem a gyömbért és belenyomtam fokhagymapréssel a fokhagymákat. Legvégül hozzákevertem a tejszínt is.
A szósz harmadát elkentem egy cseréptál alján. A csirkedarabokat kicsit besóztam és leraktam a tálba, a maradék szószt a tetejére öntöttem és szétkentem rajta.
190 fokon letakarva 45 percet sütöttem, majd a fóliát eltávolítva mégegyszer ennyit.
Amikor a sütés a végéhez közeledett, a kuszkuszt összekevertem a fűszerekkel és a kukoricával, majd a vízforralóban vizet forraltam és annyit öntöttem bele a kuszkuszra, hogy ujjnyi magasan ellepje. Átkavartam és lefedve pár percig állni hagytam, majd ellenőriztem, hogy kíván-e még folyadékot.
Amikor a csirke elkészült, pár percig állni hagytam, majd kuszkusszal tálaltam.

2011. február 3., csütörtök

Párolt vöröskáposzta nem hagyományos fűszerezéssel

A balatonszemesi Kistücsökben ettem nyáron a kacsamell köreteként párolt vöröskáposztát, aminek igen domináns fűszere volt a fahéj. Szerelem volt első kóstolásra, azóta én is hasonlóan készítem.
Ezúttal viszont egy kicsit még téliesebbre hangolódott az ízvilága. Nagyon harmónikus lett, úgyhogy amíg újra el nem fog a kísérletező kedv, biztosan így kerül az asztalunkra.



Párolt vöröskáposzta nem hagyományos fűszerezéssel


Hozzávalók: 1 kis fej vöröskáposzta, 1 hagyma, olaj, cukor, só, almaecet, 1 babérlevél, 1 kk garam masala, 1 púpozott kk fahéj, 1 csapott kk római kömény
Elkészítés: A káposztát négyfelé hasítottam, majd felcsíkoztam.
A hagymával ugyanezt tettem, majd egy evőkanálnyi olajon megfuttattam, épp csak amíg üvegessé nem vált. Ekkor rádobtam a káposztát, sóztam, cukroztam (1-1 púpozott teáskanállal) és pár percig pirítottam, gyakran átforgatva.
Amikor a káposzta is szép fényes, üveges színt kapott, rászórtam a fűszereket (kivéve a babért) és 1 percig együtt pirítottam. Ezután aláöntöttem 3 evőkanál ecetet és kevéske vizet, hozzádobtam a babért és legkisebb lángon fedő alatt párolni kezdtem.
Időről időre ránéztem, megkavartam és pótoltam alatta a folyadékot. Fél óra után érdemes először megkóstolni és sóval, cukorral, ecettel utánafűszerezni, ha kell. Az igazi, összeérett ízt csak akkor nyeri el, amikor megpuhult (kb. 1 óra után), ekkor még egyszer meg kell kóstolni és szükség esetén fűszerezni -ecetet a legvégén már ne rakjunk bele.
Ha megpuhult, vegyük le a fedőt és párologtassuk el alóla a folyadékot -és készen van!

2011. január 31., hétfő

French toast nutellával töltve, gofrialakban

Sejtettem, hogy finom lesz, de hogy ennyire! Teljesen lenyűgözött, nem tudom elképzelni a francia pirítósnak ennél jobb változatát.
Belül folyós csokikrém, kívül ropogós a karamellizálódott cukortól. Aligha van ennél jobb eszköz arra, hogy egy édesszájút reggelivel vegyen le az ember a lábáról, ráadásképp alig negyedórát kell elvesztegetnünk az elkészítésére.


French toast nutellával töltve, gofrialakban

Hozzávalók: 12 szelet toast kenyér, 2 tojás, 2 dl tej, 3 púpozott evőkanál cukor, 1 kávéskanál fahéj, 6 evőkanál nutella, olaj
Elkészítés: Beindítottam a gofrisütőt. Amíg melegedett, 2-2 pirítóst nutellával megkenve összeragasztottam. A tojásokat simára habartam a fahéjjal és a cukorral, majd elkevertem benne a tejet.
Amikor a sütő bemelegedett, vékonyan megkentem olajjal. A pirítósokat megmártogattam a tojásos keverékben -hagytam, hogy jó szottyosra szívják magukat-, majd a gofrisütőben pár perc alatt barnára sütöttem őket. Nem kell megállni aranybarnánál, lehet sötétebb, annál finomabb, minél jobban ropog.
Nálam külön plusz pontot ért, hogy ezzel a módszerrel sokkal kevesebb olajat szív magába, mint a hagyományos serpenyőben sütésnél.

A recept ezúttal nem csak saját örömünkre született, hanem a Nutella világnapjának alkalmából, Eszter játékára.
Mióta megvannak a gyerkőcök, Nutellából ki nem fogyhatunk, és persze a kenegetés után sutyiban mindig én nyalom le a kést. :) Amikor én voltam akkora, mint most ők, egyszer-egyszer landolt nálunk is egy üveggel a keresztanyukám jóvoltából -a férje hotelportás volt és a német vendégek ajándékoztak anno sokmindent, amiről kis hazánkban csak álmodhattunk. Na, ilyen becsben se tartottunk szinte semmit: napi egy kiskanállal járt az öcsémnek is, nekem is, és hosszú percekig tartott, mire az a kanál újra csillogó tiszta lett.
Úgyhogy a Nutella legyen velünk! 

2011. január 28., péntek

Túrófánk juharsziruppal

A recept Strawberry blogjáról származik, nem véletlen, hogy hamar kipróbálásra került, az egyszerűsége éppen passzol állandó harcomhoz az idővel.
A tészta lényegében majdnem amerikai palacsinta, de így bő olajban sütve pufibb lesz és picit más állagot kap. Egyszerű, gyors, finom, az ebédre sült adag nem érte meg a vacsorát.




Túrófánk


Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 9 ek liszt, 9 dkg túró
Elkészítés: A tojások fehérjét félig felvertem, majd hozzáadtam a cukrokat és keményre vertem.
A sárgáját elkevertem a túróval, hozzáforgattam a habot, végül óvatosan a lisztet is.
Bő forró olajba adagoltam evőkanállal, mire belekanalaztam egy adagot, már lehet is megforgatni.
Fahéjas porcukorral és juharsziruppal tálaltam.

2011. január 25., kedd

Western saláta

Nem kellett hozzá sok, hogy az egyik kedvenc salátámmá léptessem elő: ez az első kanál után eldőlt.
Meg hogy jövő héten is csinálok egy adaggal. Vagy inkább egy duplával. :)




Western saláta

Hozzávalók: 1 doboz csemege kukorica, 6-8 koktélparadicsom, fél kígyóuborka, 1 piros kaliforniai paprika, 2-3 szál újhagyma, 1 nagy citrom leve, pár csepp worchester szósz, 1 csapott tk só, 3 ek extraszűz olívaolaj, 100 g feta sajt
Elkészítés: A zöldségeket megmostam, a paradicsomot, paprikát és uborkát felkockáztam, a hagymát a zöldjével együtt finomra aprítottam. A kukoricát alaposan lecsorgattam, és hozzákevertem az összes zöldséget.
A citromlében feloldottam a sót, majd hozzákevertem a worchester szószt és a salátára öntöttem. Meglocsoltam olívaolajjal, alaposan összeforgattam és egy órát hagytam érni.
Tálalásnál fetakockákkal szórtam meg.
Javaslom, hogy nagyon lágy ízű fetát válasszunk hozzá, különben elnyomja a saláta finom ízeit -egyébként sajt nélkül is tökéletes.

2011. január 23., vasárnap

S'more szelet

A S'more egy amerikai édesség, amit tábortűznél szokás készíteni, lényegében keksz-szendvics: egy nagy darab grillezett marshallow és egy szelet csoki két graham keksz között.
A hozzávalók ugyanazok, az elkészítés egészen más, a végeredmény egy brutálisan amerikai süti: minden jó belepakolva félelmetes töménységben.



S'more szelet

Hozzávalók (22X32 cm-es tepsihez): 1/2 csésze cukor, 225 g vaj, 1 tojás, 2 ek vanília kivonat vagy aroma, 150 g teljes kiőrlésű keksz ledarálva, 190 g liszt, 1/2 tk só, 2 tk sütőpor, 24 dkg tejcsoki, 32 db marshallow (ha nincs fehér, szerintem simán megteszi a színes is, ígyis-úgyis csúnya lesz :)
Elkészítés: A puha vajat a cukorral habosra kevertem, majd tovább keverem a tojással és vaníliával, míg szép sima nem lesz.
Egy másik tálban összekavartam a kekszet, lisztet, sót, sütőport, majd az egészet a vajas-tojásos masszához kevertem.
A massza 2/3-át a tepsibe nyomkodtam hideg vízzel benedvesített kézzel. Erre rászórtam a durvára darabolt csokit, majd a konyhai ollóval szétvagdosott marshallow-t. Kiskanállal rászórtam a tészta maradékát és nedves kézzel amennyire csak tudtam, szétnyomkodtam a tetején.
180 fokra előmelegített sütőben az alsó sínen 30 percig sütöttem. Jót tesz neki 1-2 óra állás tálalás előtt, de szerintem másnap volt a legfinomabb.
(A recept INNEN származik)

2011. január 15., szombat

Narancsos tiramisu

Ottisnál kaptam kedvet ehhez a variációhoz, de nyers naranccsal nem volt merszem megcsinálni, ismerve a család érzékeny ízlelőbimbóit. A végeredménynek így nem sok köze lett az inspirálóhoz, főleg hogy abban gesztenye is van -de erre később még visszatérek, az bizonyos.
Viszont ami elkészült, az izgalmas lett, nekem nagyon ízlett.

Ezúttal nem is valódi tiramisut, hanem "hamisut" csináltam, mascarpone helyett vajkrémmel. Sok családban jöhet jól ez a büdzsékímélő változat, de egyébként is érdemes kipróbálni, sajátos, kicsit karakteresebb íze van így.


Narancsos tiramisu

Hozzávalók: 250 g babapiskóta, 2 csomag natúr vajkrém, 3 dl tejszín, porcukor, vanília kivonat, 5 dl langyosra hűtött feketekávé, 1 ek rum (ha gyerekek is esznek belőle, aroma), 3 ek narancslekvár, 1 hatalmas vagy 2 kisebb narancs, 2 ek kristálycukor, 1 tábla tejcsokoládé
Elkészítés: A narancsot megpucolom, amennyire tudom, lehártyázom, és apró darabokra vágom. Felforrósított serpenyőbe dobom nagy lángon, rászórom a cukrot, és 1 percig nem kavarom meg, hanem hagyom kicsit karamellizálódni. Még egy percig sütöm -nem fog levet ereszteni, ha elég nagy a láng-, majd elzárom alatta a tüzet és hagyom kihűlni.
A vajkrémet kikeverem ízlés szerinti mennyiségű átszitált porcukorral és a vanília kivonattal (vagy 1 evőkanál vaníliás cukorral). Az előzőleg alaposan lehűtött tejszínt habbá verem, majd óvatosan a vajkrémhez kavarom. Ilyenkor érdemes még megkóstolni, hogy elég édes-e.
A kávéhoz adom a rumot, majd a piskóták felét megáztatom benne és egy nagy tálba lerakom. Rákenem a krém felét. A narancsot összekeverem a narancslekvárral, és rákanalazom erre a rétegre. Erre jön a második adag beáztatott piskóta, majd a maradék krém. Végül pedig sajtszeletelővel csokiforgácsokat göndörítek a tetejére.
Frissen a legfinomabb!

2011. január 11., kedd

Ananász zöld cukorral

Bár a fotó nyáron készült, amikor a kertben boldogan virágzott a menta, ez a finomság télen is reprodukálható, hiszen ananász ilyenkor szinte minden héten akciósan kelleti magát valahol, menta is folyamatosan kapható kis pohárkákban.

Mozsárhoz nyúlni számomra mindig élmény, de télen mentát törni az orrunk alá, az maga a tökéletesség, nem is tehetne az ember jobbat magával ilyen nyúlós-nyálkás időben. Abszolút terápiás hatású!

Akkor hát mozsárra fel, csempésszünk egy csipet napsugarat a szürkeségbe! :)




Ananász mentás cukorral

Hozzávalók: 1 ananász, 1 csokor menta, 4 evőkanál kristálycukor
Elkészítés: Az ananászt meghámozzuk, hosszában negyedeljük, a kemény közepét kivágjuk, majd a húsát felkockázzuk.
A mentát megmossuk, megszárítjuk konyhakendőn, felaprítjuk és a mozsárba szórjuk. Hozzáadjuk a cukrot és addig törjük-dörzsöljük, amíg a menta eltűnik és a cukor zöld lesz. Ha a menta túl sok levet engedne, és a cukor nagyon átnedvesedne, bártan adjunk hozzá több cukrot, garantáltan nem fog ránk romlani! :)
Az ananászt tányérokra adagoljuk és megszórjuk a zöld cukorral.
Jó étvágyat!
(Jamie Oliver)

Nem könnyű kiválasztani, hogy melyik ananász nem okoz majd csalódást. A mi családunkban a Mama a nagy ananászfogyasztó, már úgy pakolja a kosarába a boltban a tökéletes példányokat, mint amilyen élettapasztalattal a hagyományos konyhát vezető nagymamák a töltött káposztához való kápikat kongatják. Tőle tudom, hogy a szín egyáltalán nem mérvadó, sokszor épp a szemnek kellemes narancssárgák a rossz ízűek, túlérettek. A választásnál az illat a fő vezérelv: mindenképpen legyen illata, de friss, intenzív, nem pedig kicsit erjedt, túlérett. Érdemes megnézni az alját, amelyik penészes, azt jobb otthagyni.