2007. június 26., kedd

Chilis bab

Ismét ismétlés.
Egyébként az én chilim nem autentikus, csak egy finom darálthús-pörkölt babbal, kukoricával, pritaminnal és fűszerekkel. Hálás étel, olyan gyorsan elkészül, és -az újabban nagyon válogatós- Fannin kívül mindenki úgy örül neki.
"Rengeteg olyan "felnőtt-étel" van, ami korosodó ízlelőbimbóinknak nagyon bejön, gyerkőceink viszont az első falat után nem is hajlandók belekóstolni többé. Ez aztán vagy lekerül a főzőlistáról, vagy ügyködünk vele valamit, hátha ehetővé sikerül varázsolni a törpikék számára is. (Van persze a fordítottja is, de olyan sziszifuszi küzdelmekbe nem is bocsátkozom, hogy férjemuram számára mondjuk a borsófőzeléket vagy a tejszínes-spenótos tésztát fogyaszthatóvá alakítsam).
Szerencsére a chilis babon nem is kellett olyan sokat variálni, és máris nagykanállal pusztítják.
Chilis bab
Mivel múlt héten nem voltak itthon a gyerekek, egy hatalmas adag darált husiból kicsit sótlan pörköltet főztem, amit aztán sokmindenné át lehet alakítani, ezúttal csilis babbá, de maradt még belőle a jövő hétre lasagne-nak is a fagyasztóban.
Bő kilónyi darált húshoz 2 fej hagymát felaprítottam és olajon megdinszteltem, majd fehérre pirítottam rajta a husit, megszórtam fűszerpaprikával és egy púpozott kanál liszttel, kicsit összepirítottam, majd felöntöttem vízzel és kevés házi paradicsomlével. Nem kapott sok fűszert, csak kevés sót, gulyáskrémet, frissen őrölt borsot, picike őrölt köményt és majorannát, 2 gerezd kinyomott fokhagymát, majd finom szaftos pörköltté főztem.
Ebből a pörköltből lett most a chilis bab, a következő átalakításokkal: öntöttem bele egy kis doboz paradicsomsűrítményt, 2 piros kaliforniai paprikát felcsíkozva, egy zacskó Chilis bab alapot (ritkán használok ilyesmit, ezt is csak kiegészítésként), 2 doboz vörösbabkonzervet és két doboz csemegekukoricát. Ahogy a hozzávalóból is látszik, ez a gyorsított változat, ha több időm lenne, nélkülözném a konzerveket, de azért ha jó fél órát rotyog szép lassú tűzön, átérnek az ízek és így is nagyon finom lesz.
Hogy mitől gyerekétel ez? Talán feltűnt, hogy hol van belőle a chili? Ez bizony csak a fölnőttek tányérjába kerül finom chiliszósz formájában. És minek ez a rengeteg kukorica? Mert az én gyerekeimnél a legkedvesebb 3 zöldség közt van. És amivel végképp el lehet borzasztani a felnőtt társadalmat: köretnek gyerkőceim őszibarackbefőttet esznek hozzá. Lehet, hogy lassan én is közéjük tartozom, mert bevallom, nekem nagyon bejön ez a párosítás."
(Mamihami, 2007. június 26.)

Azóta a kukoricakonzervről leszoktam, sokkal jobb a fagyasztott, legutóljára pedig az egyik doboz vörösbabot fehérre cseréltem, olyan szépek voltak a színei!

2007. június 21., csütörtök

2007. június 20., szerda

Receptmentő akció indul

A régi blogomon maradt rengeteg receptem, nem szeretem, hogy külön vannak, és most találtam egy viszonylag működőképes módszert az átmentésükre. Nincs szívem kitörölni a bevezető szövegeket sem, mert a szívemhez nőttek, így most virtuálisan ismét két és fél gyerekes anyuka leszek egy ideig, persze csak amikor receptet mentek. :)

"Enni öröm!
Főleg ha a kedvencével kényezteti magát az ember.
A gyerkőcök nyaralnak mami-papinál, anya boldogan vikszol itthon, apa főzött egy lakodalmas kondérnyi csülkös bablevest -amit ő napokig boldogan fogyaszt-, nincs hát túl nagy motiváció a főzőcskézésre. Magamnak: minek?
Bár a nagyokosok azt mondják, a manó odabenn kortyolgat a magzatvízből és ízeket is érez, vagyis nem csak magamnak lenne.... Esetleg ha valami gyorsat csinálnék, több napra valót? Ráadásul a zöldségesnél valami egészen újat találtam: fehér héjú padlizsánt! Hát legyen.


Rakott padlizsán

Rögtön másfél kilónyi padlizsánnak ugrottam neki. Lehántottam a héját -nem muszáj, de én így szeretem-, felkarikáztam, besóztam és egy nagy szűrőbe tettem, hadd csepegjen.

Eközben felkarikáztam 8 szép nagy paradicsomot, és felszeleteltem a mozzarellát -számomra juhsajttal az igazi, de a kisbolt kínálatában ez nem szerepelt.
Ezután egy nagy tepsibe rétegeztem: leöblített padlizsánszeletek kakukkfűvel megszórva -szárított és friss egyaránt megteszi, a kakukkfű szárítva is nagyon aromás-, majd paradicsomszeletek kicsit sózva, ezután a mozzarella, amíg el nem fogy. Én úgy szeretem, ha paradicsom kerül a tetejére.
Már csak meg kell lötybölni finom olívaolajjal és mehet a sütőbe úgy 30 percre.


Talán ijesztően egyszerűnek tűnik ez az étel. Azt gondolom, ha jó minőségű alapanyagokból, szép zöldségekből dolgozunk, az egyszerű ízek mindennél finomabbak. Én két nap alatt biztosan elpusztítom ezt az adagot belőle -na jó, ketten a pocakgyerekkel."
(2007.06.20.)