2008. május 29., csütörtök

Életjel


Igen, élünk, bár virulni még nem annyira virulunk... Vagyis nem vesztünk el véglegesen!

Tudom, vannak, akik szívükön viselik a sorsunkat, ezért most összekaptam magam, a vasalnivalót holnapig félretettem és írok.

Néhány fránya vírus és baci megtette köreit kis családom tagjai között, és az öt már elég nagy szám ahhoz, hogy hetek óta folyamatosan legyen legalább egy-két betegünk. Hála Istennek nem komoly ellenfelek tepertek le minket, de ez a "sosem lesz már vége"-érzés egy idő után nagyon elkeserítő tud lenni, és Mátéval éjszakázva, nappal nyűgös nagyokat ápolgatva gondolni sem bírtam blogolásra, bár időnként nagyon tudott hiányozni ez a kis napvégi pihenő.

Töredelmesen bevallom, fáradtságszintem olyan magasságokat ért el, hogy sokszor már a főzéssel is hadilábon állok, dühös vagyok arra a sok időre, amit a háztartás rabol el Tőlem. Persze a konyhámmal azért mindig gyorsan kibékülök, ha csak egy kicsike energiát tudok rá tartalékolni. Akad azért most is olyan, ami érdemes a közzétételre, de a fotók még várakoznak, remélem, napokon belül újra írni kezdek majd.

Aki turbógyors receptekre vágyik, rövidesen ismét várom szeretettel!

6 megjegyzés:

siccike írta...

De jó, hogy jelentkeztél! Mostanában sokszor gondltam rátok, és valami sejlett, hogy talán vírusok... (vagy még a kertre gondoltam, ami leköt:-). Az ilyen elhúzódó betegségek tényleg brutál fárasztóak és teljesen végnélküli-érzetűek tudnak lenni! Mielőbbi teljes gyógyulást és kitartást az egész családak!

Névtelen írta...

Mielőbbi jobbulást kívánunk nektek! Együttérzünk! Ági

Névtelen írta...

Jobbulást a piciknek, neked pedig egy kiadós alvást kívánok! :-) Nóri

Névtelen írta...

Hali.
Örülök a jelentkezésednek, már nagyon hiányoltalak.
Mielőbbi gyógyulást a gyerkőcöknek,Neked meg egy óriási pihizést.
Üdv. Marcsi.
2008.01.02.

VOKinga írta...

Kedvesek vagytok, köszönjük! :) Már csak némi kis maradványköhécselés, remélem, rövidesen az is a múlté!

Unknown írta...

Teljes gyógyulást az egész családnak!