Tárkonyos zúzaleves

Lassanként véget ér a nyári szünidő, és a gyerkőceim ismét az óvodai-iskola gyermekétkeztetés örömeit élvezhetik majd. Ha lenne választási lehetőség, valószínűleg hazahoznám őket még ebéd előtt és itthonit ennének, amíg GYES-en "lébecolok" . A minőség miatt persze, meg mert mazochista típus vagyok... 


Úúúútálom a vasárnapnak azt a pár percét, amíg megpróbálom összeállítani a következő heti menünket. Mert ételötletem lenne milliónyi, elmentett receptem is több ezer, de ebből is képtelenség 7 napra egyetlen olyan ételsort összeválogatni, amivel a család minden tagja elégedett lenne. Mindenki mást szeret és mást nem, csak mi vagyunk jó fejek Mátékával és mindent szeretünk. Apa becsületből szinte mindent megeszik persze, de azért szeretne az ember az ő kedvében is járni, a nagyok meg felváltva nyivákolnak. Igyekszem úgy logisztikázni, hogy minden nap másnak legyen rossz, és aki végképp nem képes megenni az aznapi ebédet, annak az előző napiból legyen egy kis maradék.

Júniusban még lelkes voltam, júliusra szembesültem a realitásokkal, mostanra teli a kismicsodedlim is az ötleteléssel, tulajdonképpen nem is bánom én annyira, hogy pár hét múlva csak a beszámolókat kell hallgatnom, milyen finomat ettek aznap, aztán pedig lelkesen bekanalazzák az itthoni ebéd maradékait, megfejelve az oviból hazahozott uzsonnával.

Addigis igyekszem, és mindenbe, amit nem szeretnek, belerejtem valami kedvencüket is, hol bejön, hol nem. Ezért került a mai karalábélevesbe egy csomó zúza meg a nokedli is, és szépen fogyott, nem volt virnyogás -egyéként meg olyan finom lett, ha nem ették volna, több marad nekem. :)

Tárkonyos zúzaleves

Hozzávalók: 70 dkg megtisztított csirke- vagy pulykazúza, olaj, 2 zsenge zöld karalábé, 2 szél sárgarépa, 1 fej hagyma, 2 dl tejföl, tárkony, 1 púpozott evőkanál keményítő, só, bors, római kömény, tárkony, 1 tojás, liszt

Elkészítés: A zúzát még reggel feltettem főni 1,5 l sós vízben lassú lángon. Kb 2 és fél óra előfőzés után kerül majd a zöldséghez, a folytatást így időzítsük.

A hagymát apróra kockáztam, pici olajon megdinszteltem.

A karalábét, répát meghámoztam, felkockáztam, majd a hagymához adtam, kicsit megsóztam, felöntöttem kevéske vízzel, és fedő alatt, a vizet folyamatosan pótolgatva majdnem puhára pároltam.

Ekkor hozzáöntöttem a zúzát a főzővizével együtt, felöntöttem még annyi forró vízzel, hogy a 5 literes lábasom tele legyen. Fűszereztem és fedő alatt kis lángon addig főztem, míg a zöldségek teljesen megpuhultak.

Amíg a leves főtt, a tojást elkavartam kevés vízzel, olajjal, sóval, és annyi lisztet kevertem hozzá, hogy lágy galuskatésztát kapjak.

A tejfölt elkevertem a keményítővel, és kanalanként adagolva hozzá a leves forró levét, alaposan felhígítottam -az így meglangyosodott és felhígított tejföl biztosan nem ugrik össze a behabarásnál.

Amikor a zöldségek már megpuhultak, a levesbe szaggattam a galuskát. Alighogy följött, behabartam és egy nagy csipet tárkonyt szórtam hozzá. Amint újra felzubban a behabarás után, el is kell alatta zárni a lángot.

Nálunk kisvárosban mindig meglepetés, hogy mit sikerül éppen kapni a húsboltban, aznap épp pulykazúza volt. Azért nem vágtam apróbbra, hogy a gyerekek lássák a jól ismert zúzaformát -sose lehessen tudni, az aprítottról talán el se hiszik, hogy zúza. :) Ti azonban nyugodtan aprítsátok, ha pulykazúzát kaptok, így az előfőzési idő is megrövidül kicsit.