2007. október 2., kedd

Szilvás pitetorta

A szilva egyszerűen nem hagyott nyugodni. Ettük nyersen minden mennyiségben, de annyira szerettem volna sütni-főzni is belőle, hiszen olyan hálás alapanyag, ám valahogy csak nem jutottam el odáig. Végül aztán amikor észrevettem, hogy van a spájzomban egy "jajmindjártrámromlik" csomag darált mogyoróbél, gondoltam, ezt már ha törik, ha szakad, szilvával házasítom. Mogyorós-szilvás pitetortára vágytam, fényes gőzölt tojáshabbal a tetején.
 Elég sok évnyi buzgó főzőcskézés eredményeként egyre kevesebb ételt rontok el tapasztalatlanságból. Annál többet viszont a krónikus időhiány miatt -iszonyúan zavar ugyanis, ha úgy érzem, nem tudok elég időt a gyerekeknek szánni, ezért hajlamos vagyok az összes házimunkát egyszerre végezni, ami az odafigyelést igénylő étkeknek nem mindig tesz jót.
 Addig minden tökéletesen ment, amíg a pite tetején a sok-sok szilvával és mogyoróval a sütőbe került, a víz is szépen gőzölgött már a tojáshabhoz. Időközben apósom is megérkezett, így történt, hogy már nem csak a kezem és az agyam járt háromfelé, hanem a szám is beindult. (Így már tényleg veszélyes!) Vertem közben a habot buzgón, majd rádobtam a gőzre -1 perc alatt tökéletes túróvá vált. Nem vártam meg ugyanis, míg rendesen kiverődik, hanem félkészen kezdtem a gőzöléshez, amit nagyon nem szeretett.
 A torta egyébként fantasztikusan finom volt így is. Rásütöttem pár pom-pomot a habtrutymóból, hátha mégis ehetőnek bizonyul -ezt kár volt. Viszont a pitetészta maga volt a tökély -nálam mostantól ez lesz a pite-alaprecept-, és a lédús szilva a ropogósra sült mogyoróval -nyami. Nekem mégis annyira hiányzott róla a roppanós hab, mert így álmodtam meg. És a gyerekeknek is, mert enélkül az ő ízlésüknek kicsit savanykásra sikeredett a sok szilvától.



Szilvás pitetorta

 30 dkg lisztből, 12 dkg vajból, 10 dkg porcukorból 2 tojássárgájával és 1 evőkanál rummal omlós tésztát gyúrtam. Fél óra pihentetés után kibéleltem vele egy piteformát, amit cukros-fahéjas mogyoróval bőségesen megszórtam, egy teáskanál liszttel is meghintettem a kisülő szilvalé miatt, majd megpakoltam szűk kilónyi negyedelt szilvával. Erre aztán bőségesen szórtam ismét a cukros mogyoróból (összesen kb. 15-20 dkg darált mogyorót használtam fel), és betettem a sütőbe. 190 fokos sütőben kb. 45 perc alatt elkészül.
 És ha bárki hozzám hasonlóan habozni vágyik: 6 tojás fehérjét kőkeményre verjük, cukrot mindenki ízlés szerinti mennyiségben tegyen bele, majd gőz fölött addig verjük tovább, amíg szép fényes nem lesz. Néhány perccel a sütés vége előtt a tortára simítjuk, és roppanósra sütjük.



 Tipp: A tojásfehérje fagyasztható! Nálam kis bögrékben ott várakozik minden kimaradt tojásfehérje a fagyasztóban, mióta ezt tudom, sokkal gyakrabban készül nálunk pl. püspökkenyér vagy habos sütik.

Nincsenek megjegyzések: