"Gyógysomlói"

 Íme hát a köptető hatású gyógy-álsomlóim. Mert ugye ez sem igazi somlói galuska, csak valami hasonló, egyébként pedig piskótamaradékok -nálam ilyesmi is akad néha a fagyon- kiváló és gyors felhasználási módja.

"Gyógysomlói"

 Szükséges hozzá 4 tojásból piskóta: a hagyományos 4 tojás, 4 evőkanál liszt, 4 evőkanál cukor, esetleg csapott teáskanál sütőpor mellé én javaslok bele egy evőkanál olajat vagy olvasztott vajat, mert finomabb ez az étel, ha nem olyan száraz és levegős a tészta.

 3 tojássárgát elkeverek 6 dl tejjel és egy evőkanál liszttel, ízlés szerinti cukorral és krémmé főzöm. Amikor már nem forró, egy vaníliarúd kikapart belsejét vagy vanília esszenciát keverek hozzá. A piskóta felét apró darabokra tördelem és egy tál aljába teszem, megszórom 20 dkg darált dió vagy mogyoró és ízlés szerinti mennyiségű kristálycukor keverékének felével, és 20 dkg forró vízbe beáztatott, leszűrt mazsola felével, erre öntöm a krém felét. Ezt a műveletet még egyszer megismétlem.

 A csokis öntethez szintén 3 tojássárgája és egy evőkanál liszt szükséges, amit egy liter folyadékkal keverek el, fele-fele arányban tejjel és vízzel. Félreértés ne essék, a víz nem spórolás, tényleg így a finom! Kell még bele annyi kakaópor és cukor, hogy  Számodra ízletes legyen -én szinte keserűre kakaóznám, de most a gyerekek miatt inkább megálltam lágy kakaóíznél. Kevergetve krémet főzök belőle.

 Amikor minden kihűlt, kis tálkákban tálalom a piskótát, csokis öntettel bőven meglocsolva, keményre vert tejszínhabbal. A vaníliakrémes piskótának jót tesz, ha előtte fél napot áll a hűtőben. (Ha lehet, ne essetek abba a hibába, amibe én is csak 3évente egyszer szoktam, hogy -most éppen beteg gyerekekkel kombnált terhesség okozta-időhiány miatt bolti habspray-t veszek, mert brrr... sokat ront rajta!)

 És visszatekintésként, hogy miért is gyógyhatású ez a kalóriabomba: hurutoldó, köptető hatású a rengeteg mazsola és a krémben, tésztában található sok-sok tojássárgája.

 És hogy a fehérje ne érezze magát elveszettnek, tegyük be szépen a fagyasztóba: külön nyereség, hogy legközelebb "kénytelenek leszünk" Rákóczi túróst vagy mákost, vagy esetleg püspökkenyeret sütni belőle!

Quiche -ahogy én szeretem

Ha magyar konyháról van szó, nekem első menetben biztosan a gulyásleves vagy egy jó kis bográcsos birkapörkölt jut eszembe, de mindenképpen valami nehéz és tápláló étel. Furcsa is egy kicsit, hogy egészen közel hozzánk él egy olyan nép, akinek a nemzeti eledelei között az egyik "fő főétel" egy pite...

Quiche

25 dkg lisztből, 10-12 dkg vajból vagy margarinból, 1 tojás sárgájából csipetnyi sóval és 2-4 evőkanál hideg vízzel gyorsan pitetésztát gyúrok. (Aki első alkalommal csinálná: először a lisztet morzsolom el a vajjal, majd a többit hozzáadva gyorsan meggyúrom.) Hűtőben 1 órát pihentetem.

Ezután kibélelek a tésztával egy piteformát, villával megszurkálom és 200 fokon 15 percig elősütöm -illenék nehezéket (valamilyen száraz hüvelyest) tenni rá, de mivel nekem ilyesmi ritkán van itthon, általában kihagyom és még sosem púposodott fel, legfeljebb egy icipicit.

Ezután megszórom 12 dkg sajttal (ezúttal füstölt sajtom volt), rámorzsolok 10 dkg juhtúrót, elosztok rajta 10 dkg feketeerdei sonkát és pár gombócnyi kiolvasztott, széttépkedett leveles spenótot, majd ráöntöm 2 dl tejszín, 2 tojás, só, bors, szerecsendió jól elhabart keverékét, és ismét megszórom 12 dkg sajttal -ami egyébként a valódi quiche-nél nem jellemző, de én így szeretem és kész.

Ezután mehet vissza a sütőbe még 25-30 percre.

A quiche tésztája jó barátságban van a fagyasztóval, ezért én ennek az adagnak a négyszeresét szoktam begyúrni, így bármikor pillanatok alatt megsüthetem ezt a finomságot.

 Ezerféle feltéttel lehet quiche-t készíteni, sőt a tészta is színezhető-ízesíthető spenót- vagy paradicsompürével. Ajánlom ezt a változatot: nagyon-nagyon finom!

Almacsinta

 Apukám a legkiválóbb hobbikertész, akit ismerek. Vicces ez a "hobbi" kifejezés, mert ugye nem tanulta a kertész mesterséget, hanem az évek tanították meg Neki, de sokkal  inkább a család friss zöldségekkel való ellátásán volt a hangsúly, mintsem a hobbin. Ám a kertje épp azért volt olyan gyönyörű, mert szerette és örömét lelte benne.
 Engem gyerekfejjel nem különösebben vonzott a kert, inkább csak a málnabokrok, az eperágyás, a gyümölcsfák..... Sose gondoltam volna, hogy felnőttként épp olyan elánnal túrom majd én is picike lakóparki kertünket és síránkozok, mért nem jutott benne hely legalább egy kicsi veteményesnek. Vannak viszont gyümölcsfáim, amik komoly három évükkel már adnak egy-két kilónyi kóstolót, közülük is legkedvesebb a sárgabarackfám, akit az éven egy vírusfertőzés miatt majdnem elvesztettünk. Ugyanazt a nagyszemű mézédes barackot termi, amit a szüleim kertjében álló hatalmas fa is adott, olyan mennyiségben, hogy barackot barackkal ehettünk. Abból késztette anyukám ezt az édességet, amit én évek óta jó minőségű barack híján almából sütök -de most már van remény, jövőre talán a saját fám megajándékoz újra alapanyaggal a barackos változathoz is!

Almacsinta

 Lisztből, tojásból, tejből, ásványvízből, olajból és csipet sóból a hagyományos módon palacsintatésztát keverek, majd liszttel addig sűrítem, míg olyasmi sűrű nem lesz, mint mondjuk egy piskótatészta. Egy tálkában porcukrot bőséges mennyiségű fahéjjal kikeverek. Néhány nagy almát megszabadítok a héjától, magházától, és feldarabolom -lehet nyolcadolni, tizenhatodolni, ízlés dolga, lényeg, hogy ha kisebb az alma, dominánsabb lesz a palacsinta mennyisége, az alma pedig puhábbra sül benne, ha viszont nagyobbra daraboljuk, akkor az alma dominál és csak félpuhára sül -én az utóbbit szeretem jobban, a párom az előbbit.
 Ezután az almákat jól megforgatom porcukorban, egy kanállal beletumkolom a tésztába és a kanál segítségével gyorsan bő forró olajba teszem őket, és mindkét oldalukat aranybarnára sütöm.
 Érdemes jó sokat csinálni belőle, mert egyszerűen nem lehet abbahagyni, lehet viszont jó betegre enni magunkat vele!

 Upsz, apukámról még egy szót. Azóta kisebb házba költöztek, ami sokkal kisebb telken áll. Nem jutott nagy kert belőle, a réginek talán ha a negyede. Ő viszont azóta is ugyanazt a zöldségmennyiséget termeli: most felfelé kertészkedik, amit csak lehet, karókon futtat a magasba. Igazi kis dzsungel.... Csodaszép!

Raguleves maradékból

Számos étel van, amiből egy kis lábasnyit majdnem ugyanannyi munkába kerül megfőzni, mint egy nagy kondérnyit. Szívesen dolgozok előre és spájzolok a fagyasztóban, mert olyan jól esik utána csak kikapni egy adaggal és valami teljesen mást kreálni belőle. Pörköltmaradékból lehet például raguleves, székely káposzta, hússal és mindenféle jóval töltött pite vagy megdarálva hortobágyi palacsinta... Darálthús-pörköltből chilis bab, bármilyen rakott/töltött zöldség, lasagne- vagy spagettiszósz...

Raguleves maradékból

 Adott volt szűk fél kilónyi marhahúsból készült pörköltmaradék. Először is meghámoztam és fölkarikáztam 4 szép répát, két gyökeret, egy  jó nagy zellert pedig fölkockáztam. Ezeket kevés olajon lassú tűzön félpuhára pároltam -mivel én nem tudok mellette állni, mindig pótolgatok alá egy picike vizet, nehogy odakapjon. Ezután hozzáöntöttem a pörköltöt és megfelelő mennyiségű vizet, amikor átlangyosodott, utánasóztam és -fűszereztem, és lassú tűzön addig főztem, míg a zöldségek megpuhultak. 2 dl tejszínnel felöntöttem, kevés citromlével pikáns ízt kapott és némi tárkonyt morzsoltam bele, majd lassan főddögélt még 3 percig és el is készült.

Tekercsből a legkedvesebb

Gyakran és szívesen tekerek húst, mindenféle finomsággal a belsejében. Ez a variáció az én családomban az abszolút No.1, anyukám kapta az eredetijét az egyik kolléganőjétől (hahó, szoboszlói könyvtárosok!), nálunk átesett pár apró változáson, és azóta is gyűrűzik tovább a mi ismerősi körünkben. Tessék kipróbálni, nagyon finom!!!

Uborkás hústekercsek

 12 karajszeletet éles késsel még kettényitok, hogy nagy és vékony szeleteket kapjak, ha jól sikerült, már kloffolni sem kell, csak megsózni és óvatosan törni rájuk egy kis borsot.

 Most pedig jöhet az aprítás és reszelés: nagyon finom darabokra kockázok fél üveg csemegeuborkát -nem ám azt, ami nem ízlett és még ott punnyad a hűtőben, hanem a legfinomabbat, mert ez lesz az egyik vezető íz-, és 20dkg füstölt húst -ebből is a jó füstös húsboltit vagy piacit válasszuk, ne a bolti ízetlen kötözött sonkát. 30-35 dkg füstölt sajtot finomra reszelek. 10 dkg juhtúrót kikeverek kevés tejföllel, hozzákutyulom az ubit, sonkát, a sajtból 20 dekányit és épp csak annyi tejfölt, hogy összeálljon.

 Ezzel a masszával kenem be a husikat, majd feltekerem és olajozott tepsibe szorosan egymás mellé pakolom őket. A kimaradt masszát elkeverem 1-2 dl tejföllel, és a tekercsek tetejére simítom, reszelt sajttal megszórom, és mehet a sütőbe, 200 fokon letakarva másfél órára, majd a fóliát eltávolítva és a hőt megemelve még annyi időre, amíg a leve elpárolog és a teteje szépen megpirul.

 Én ezúttal náthás gyermekeim C-vitaminnal pumpálása okán savanyú káposztát raktam a husik alá, így is nagyon finom volt.

Komatál

 Lassacskán jó lenne megtörni a hallgatást, bár nem egyszerű időt lopni rá. Pici fiam igen szívesen hódol ugyanis a kulináris élvezeteknek, és ez a napom tetemes részét felemészti.

 Van persze néhány korábban megírt posztom, de ma valami mást szeretnék. Sok napfény mára nem jutott, de a postás érkezése beragyogta a napomat. Jött ugyanis egy kedves ajándék, egy szakácskönyv "Régi népi ételek" címmel.

 Ebből szeretnék idéznipár sort:

"Debelyacsán a hat hétig fekvő gyerekágyas szülőanyának látogatás alkalmával a régi, mintegy 200 éves szokás szerint a következő ételeket szokták vinni: csigaleves, paprikás, tejberizs, torta.

 Az ebédnek 10:30-11 órára ott kellett lennie a gyerekágyas kismamánál, sietni kellett, hogy az étel ne hűljön ki. A másik ok, nehogy valaki megelőzzön. Néha két-három, sőt több ebéd is érkezett, ilyenkor mindegyikből enni kellett pár falatot.

 .....(itt hosszasan értekezik a csomagolásról)

 Ha a torta nagy volt, és nem fért bele, akkor kézben vitték, úgyszintén a bort is. Rendszerint két asszony vitte, olykor jó messzire.

 A távolabbi rokon, szomszéd uzsonnát szokott vinni, ami általában rántott csirke vagy töltött borjúhús, töltött galamb. Míg a bába elmegy a keresztkomához meghívni komának, a komaasszony még egy uzsonnát visz, amikor pedig a baba betölti az 5 hetet, akkor már a kismama is felkelhet egy kicsit. Az édesanyának a szülés utáni első útja a templomba vezet."

Komatálat vivő asszony

 Olyan kedves, nem? Mondtam is a páromnak, akkor én most megyek, befekszek az ágyba, szóljon 3 és fél hét múlva, mert akkor már egy kicsit talán fölkelhetek, valamint üzenjen a szomszédságnak, hogy küldhetik a számba a töltött galambot. :)