...a VKF!-ről is a betegállományosdi miatt. Pedig már a kiírás napjától fogva buzgón tervezgettem, és úgy döntöttem, ezúttal apát is bevetem, mert Ő képes egyedül olyan bablevest főzni, amire még én is azt mondom, nagyon finom -merthogy egyébként a bableves kicsit sem dobogtatja meg a szívemet-, én pedig desszertnek mákos-habos pitét szántam volna utána.
Bár ritkán főzök itthon hagyományos ételeket, a magyar konyha engem is nagyon izgat. Egyrészt mert a Miénk, és bizony sok külföldi dícséri, ették anyukám asztalánál is német vendégek degeszre magukat, másrészt pedig épp a sok kritika miatt, ami korszerűtlensége miatt érte és éri.
A terveim elúsztak az időhiánnyal együtt, de pótolni fogjuk, legfőképpen ezt a csupa nagybetűs bablevest, amit a férjem heteken át tökéletesített -nem tréfa, volt, hogy egy héten kétszer is főzött egy lakodalmas küblivel, megesett, hogy a család és a barátok is élvezhették alkotó kedvének végtermékeit, mert már a fagyasztó se bírta, és a végeredmény tényleg tökéletes lett.
Most azonban egy sokkal egyszerűbbel szolgálhatok csak, ez tulajdonképpen újdonsült csirkecombfiléző mániám egyik bevált próbadarabja. Mint rendes -immáron ötödik éve- vecsési polgár és nem mellékesen savanyúságrajongó, a székelykáposztát helyeztem egy kicsit más köntösbe a húscserével. A sertéscombot, amiből ez az étel mifelénk készül, nem igazán szeretem, eddig is inkább bőrös csülökből főztem, hogy ne legyen olyan száraz. Csirkecombbal sokkal lágyabb ízt ad, érdekes, kicsit nőiesebb, nekem nagyon ízlik.
5-6 nagyobb csirkecombot levágok a csontjáról, majd bőröstül felkockázom. 2 nagy fej hagymát megpucolok és felaprítok, majd kevés olajon üvegesre párolok. Rádobom a húst és nagy lángon fehéredésig pirítom. Ezután megszórom 2 teáskanál fűszerpaprikával és 1 evőkanál liszttel, pár pillanatig együtt pirítom, majd felöntöm egy csésze házi paradicsomlével és még annyi vízzel, hogy jó ujjnyira ellepje.
Sózom, borsot török rá, fűszerezem még őrölt köménnyel, majorannával, esetleg pici gulyáskrémmel, és belenyomok egy gerezd fokhagymát.
Csirkecombtól függ a puhulás sebessége -és ez a káposztára is igaz-, ezért nem tudok pontos időmennyiségeket megadni: kb. 40-50 percnyi lassú, fedő alatti rotyogás után lehet hozzáadni az apróra vágott káposztát, 70-80 dekányit, és puhulásig főzni együtt. Nagyon fontos a kóstolgatás! Ha a káposzta még nem túl érett, érdemes hozzáadni a levét is, sőt esetleg még kevés citromlével is megsegíteni, ha viszont nagyon savanyú, szükséges lehet akár kicsit kimosni is. Ha az ember kóstolás nélkül teszi hozzá a savanyú káposztát, könnyen egész más eredményt kaphat, mint amire vágyik.
Amikor már minden puha, én még egy doboz tejfölt is hozzá szoktam keverni és összerottyantom, de anélkül is nagyon finom -aki tejföllel kedveli, hozzákeverheti a tányéron is.
Tipp: ha esetleg pörköltmaradékot szeretnénk székelykáposztává alakítani, a savanyú káposztát külön is meg lehet párolni, kevés vizet pótolgatva alatta, és csak a végén összerottyantani a kész pörkölttel.
Bár ritkán főzök itthon hagyományos ételeket, a magyar konyha engem is nagyon izgat. Egyrészt mert a Miénk, és bizony sok külföldi dícséri, ették anyukám asztalánál is német vendégek degeszre magukat, másrészt pedig épp a sok kritika miatt, ami korszerűtlensége miatt érte és éri.
A terveim elúsztak az időhiánnyal együtt, de pótolni fogjuk, legfőképpen ezt a csupa nagybetűs bablevest, amit a férjem heteken át tökéletesített -nem tréfa, volt, hogy egy héten kétszer is főzött egy lakodalmas küblivel, megesett, hogy a család és a barátok is élvezhették alkotó kedvének végtermékeit, mert már a fagyasztó se bírta, és a végeredmény tényleg tökéletes lett.
Most azonban egy sokkal egyszerűbbel szolgálhatok csak, ez tulajdonképpen újdonsült csirkecombfiléző mániám egyik bevált próbadarabja. Mint rendes -immáron ötödik éve- vecsési polgár és nem mellékesen savanyúságrajongó, a székelykáposztát helyeztem egy kicsit más köntösbe a húscserével. A sertéscombot, amiből ez az étel mifelénk készül, nem igazán szeretem, eddig is inkább bőrös csülökből főztem, hogy ne legyen olyan száraz. Csirkecombbal sokkal lágyabb ízt ad, érdekes, kicsit nőiesebb, nekem nagyon ízlik.
Székelykáposzta csirkecombból
5-6 nagyobb csirkecombot levágok a csontjáról, majd bőröstül felkockázom. 2 nagy fej hagymát megpucolok és felaprítok, majd kevés olajon üvegesre párolok. Rádobom a húst és nagy lángon fehéredésig pirítom. Ezután megszórom 2 teáskanál fűszerpaprikával és 1 evőkanál liszttel, pár pillanatig együtt pirítom, majd felöntöm egy csésze házi paradicsomlével és még annyi vízzel, hogy jó ujjnyira ellepje.
Sózom, borsot török rá, fűszerezem még őrölt köménnyel, majorannával, esetleg pici gulyáskrémmel, és belenyomok egy gerezd fokhagymát.
Csirkecombtól függ a puhulás sebessége -és ez a káposztára is igaz-, ezért nem tudok pontos időmennyiségeket megadni: kb. 40-50 percnyi lassú, fedő alatti rotyogás után lehet hozzáadni az apróra vágott káposztát, 70-80 dekányit, és puhulásig főzni együtt. Nagyon fontos a kóstolgatás! Ha a káposzta még nem túl érett, érdemes hozzáadni a levét is, sőt esetleg még kevés citromlével is megsegíteni, ha viszont nagyon savanyú, szükséges lehet akár kicsit kimosni is. Ha az ember kóstolás nélkül teszi hozzá a savanyú káposztát, könnyen egész más eredményt kaphat, mint amire vágyik.
Amikor már minden puha, én még egy doboz tejfölt is hozzá szoktam keverni és összerottyantom, de anélkül is nagyon finom -aki tejföllel kedveli, hozzákeverheti a tányéron is.
Tipp: ha esetleg pörköltmaradékot szeretnénk székelykáposztává alakítani, a savanyú káposztát külön is meg lehet párolni, kevés vizet pótolgatva alatta, és csak a végén összerottyantani a kész pörkölttel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése