Málnás-barackos chia puding/ Chia seed pudding with raspberries

 Kerülgettem egy ideig a chia magot, mire rászántam magam, hogy egy kis zacskónyit hazavigyek kipróbálásra, mert az ára kívül esett a komfortzónámon.

 A magocskák folyadékfelvevő képesége hihetetlen, így egy kis csomagból is sokszor készülhet finom reggeli vagy édesség. Ráadásul nagyon finom, az állaga utánozhatatlan: imádom a roppanós magocskákat a zselés burokban. És a hab a tortán: egy perces esti munkával kész a reggeli.

 A chia marad. :)

 I can't imagine any easier, faster and tastier breakfast, than chia pudding. Chia seeds are new ingrediens in my kitchen but from now on chia must always be in the pantry.

"Overnight oats" -azaz egyéjszakás zabkása chiával, gyümölcsökkel

 Ha tudom, hogy nem lesz időm reggel szöszmötölni, este két perc alatt összedobom ezt az expressz zabkását. Hatalmas adag, de nekem sok energia kell. :) Kisétkűek megfelezhetik a mennyiségeket.

 When I know I won't have time in the morning, I prepare this express-oat in the evening. It's a big portion, but I eat a lot. :)

Gluténmentes barna zsömle

 Az utóbbi két évben sosem hiányzott maga a pékáru, csak egyetlen funkciója: a szendvics, azokra a futós napokra, amikor nincs esélye a leülős ebédnek. Ezzel a klassz barna zsömivel, amit ráadásul percek alatt össze lehet dobni, ez a küldetés is teljesítve. Hála az új alapanyagoknak, a manióka darának és a bambuszrost lisztnek, ízre és állagra is nagyon kellemes, ropogós héjú zsömi a végeredmény!

 A rizslisztet maniókára vagy tápiókára cserélve paleosra alakítható.

 I didn't miss bread since I eat glutenfree in the last 2 years, but sometimes on hurry days it would have been practical to take a sandwich into my bag. Mission completed! :) Preparing of these buns takes only few minutes, they are tasty and crusty, I'm satisfied with them.

 It can be paleo, if you substitute rice flour with cassava or tapioca.

Croque Monsieur "light"

Croque monsieur szolgálatra jelentkezik.

A szívemhez oly közel álló "körülményes és macerás" kategóriában indítanám ezt a receptet. És hogy mitől light? Hát biztos, hogy nem a kalóriaszegénység miatt. (Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy éssel és háttal igenis szabad mondatot kezdeni. De a vesszőket sose fogom megtanulni helyesen kitenni, meg az egybe-külön írással is vannak problémáim :) -> de-vel is szabad.) Nos azért "light", mert jelentős egyszerűsítésekkel élek, az igazi croque monsieur az SOKKAL körülményesebb és macerásabb.

Gesztenyés morzsa reggelire (paleo)

Ez az egyik kedvenc reggelim, sokszor már este alig várom, hogy jöjjön a reggel és összedobhassam. :) Apa stílusosan cukros rántottának hívja, na ahhoz szerencsére semmi köze. Egy kicsit talán a császármorzsára hajaz, de csak távoli a rokonság. 

Befér mellé egy kis gyümölcs vagy egy smoothie, és tuti, hogy délig nem éhezem meg!

Mandulás kalács (paleo)

 Olyan volt az elmúlt tanév, mint a tempós futás hegyes terepen: kegyetlen fárasztó, de nem nélkülöztem az endorfint sem.

 Új munkahelyet kellett keresnem, olyat, ami közel van, mert az előző évben bebizonyosodott, hogy három gyerekes anyának lenni, teljes időben dolgozni és napi 2-3 órát elpacsálni utazásra lassú harakiri. Klassz sulit találtam, csodás kollégákkal. :) Hallássérült gyerekek helyett most tanulásban akadályozottak és értelmi fogyatékosok között vagyok, és visszatérhettem kedvenc korosztályomhoz, az elsősökhöz.

Ráadásképp továbbképződtem drámatanárrá -legalábbis ez áll a papíron, remélem, pár évnyi gyakorlás után igazából azzá is válok majd-, nagyon inspiráló tanfolyam volt és élvezetes, az egyetlen szépséghibája, hogy minden második teljes hétvégét lefedte a második félévben.

 Végeredményben azért csak sikerült zombimosogatórongy-közeli állapotba kerülni az évzáróra, de most már pihenek. Pihenésképpen rendbeszedtem kicsit a mamihamit, már nagyon hiányzott.

 Itt sem a régi mederben folynak tovább a dolgok, az új receptek új táplálkozási irányt képviselnek. Kíváncsiságból, a sok jó referencia miatt próbáltam ki két hónappal ezelőtt a paleót, gondoltam, 1-2 hétnyit tesztelek magamon, hiszen van három asztmás, ekcémás gyermekem, hát lássuk, milyen. Tömören annyival tudom csak jellemezni, hogy nem volt kedvem abbahagyni. Sokkal intenzívebben érzem most az ízeket, olyan, mintha minden sokkal finomabb lenne. Legtöbben valamilyen egészségügyi probléma miatt döntenek a paleo mellett, nekem ilyen nem volt, de hab a tortán, hogy az állandó gyulladt pattanások, amivel korom ellenére folyamatosan küzdöttem, elmúltak. Hátrány? Van.  Több időt kell eltölteni a konyhában. :D

 Ez az egyszerű kalács szerintem szinte elronthatatlan. Természetesen nem foszlós kalács jellegű a tészta, inkább sűrű, zsíros, de meglehetősen semleges, ezért nevezem inkább kalácsnak, mint süteménynek. A frissen befőzött meggylekvárommal nehéz abbahagyni.

 Mivel a maglisztes sütik és kenyerek nedvesebbek, szívesebben sütöm őket lapos formában, hogy egyenletesen süljenek át.

Házi joghurtkészítés

Boszorkánykonyha ellenőrizhetetlen végeredménnyel: ez az, amit művelek. :) Pedig szívesen mikroszkóp alá tenném a joghurtomat, hogy lássam, a belekutyult probiotikum kultúrákból vajon mennyi volt hajlandó szaporodni benne és milyen aktivitással. Mert ha csak a fele is igaz lenne annak, amiben reménykedek, akkor ez már szinte gyógyszer, nem is joghurt. Ha pedig nem, akkor is nagyságrendekkel jobb, mint a bolti. :)

És hogy értsétek is, miről körmölök: az oltáshoz felhasznált joghurton kívül gyógyszertárban kapható, igen sok ellenálló törzset tartalmazó probiotikum készítményt is adok a tejhez joghurtkészítésnél. A bolti joghurtok ugyanis legfeljebb 1-2 fajt tartalmaznak ezekből a szervezet számára igen hasznos kis lényekből.

A célom eredetileg csak az volt, hogy finom, friss joghurtot együnk, de ha már kotyvaszt az ember, mindig jön valami ötlet....

Rajzolj a pirítósodra!

A félreértés elkerülése végett: a továbbiakban szigorúan tudományos fizikai kísérletről lesz szó! Azt, hogy a végeredmény elfogyasztható, kérjük, kezeljék motivációs lehetőségként! :)

Lepénykenyér serpenyőben

Ma kínomban a nap összes szabad percében a blogsablonom HTML-kódjával babráltam. Napok óta ez volt az első tevékenység, ami valami csoda folytán (mosolygós anyukának álcázott) gyomorgörcs zombiból rövid időre emberré varázsolt és el tudta terelni a figyelmemet a pallosról a fejünk felett: Máté holnapra tervezett mandula műtétjéről. 
Az végeredmény, a blog új gúnyája még kicsit szedett-vedett, de jó volt csinálni.
Mielőtt beágyazom magam, agykapacitásom lefoglalás érdekében (jobb nem gondolkodni) még megemlékezem mindenki örömére Limara kenyérlángosáról, ami csodás, mint minden, amit a házi péksütemények koronázatlan királynője alkot. Ilyen meleg nyári napokon már csak azért is tökéletes vacsora, mert nem kell sütőt gyújtani hozzá, percek alatt elkészül serpenyőben.

French toast nutellával töltve, gofrialakban

Sejtettem, hogy finom lesz, de hogy ennyire! Teljesen lenyűgözött, nem tudom elképzelni a francia pirítósnak ennél jobb változatát.

Belül folyós csokikrém, kívül ropogós a karamellizálódott cukortól. Aligha van ennél jobb eszköz arra, hogy egy édesszájút reggelivel vegyen le az ember a lábáról, ráadásképp alig negyedórát kell elvesztegetnünk az elkészítésére.

French toast nutellával töltve, gofrialakban

Hozzávalók: 12 szelet toast kenyér, 2 tojás, 2 dl tej, 3 púpozott evőkanál cukor, 1 kávéskanál fahéj, 6 evőkanál nutella, olaj

Elkészítés: Beindítottam a gofrisütőt. Amíg melegedett, 2-2 pirítóst nutellával megkenve összeragasztottam. A tojásokat simára habartam a fahéjjal és a cukorral, majd elkevertem benne a tejet.

Amikor a sütő bemelegedett, vékonyan megkentem olajjal. A pirítósokat megmártogattam a tojásos keverékben -hagytam, hogy jó szottyosra szívják magukat-, majd a gofrisütőben pár perc alatt barnára sütöttem őket. Nem kell megállni aranybarnánál, lehet sötétebb, annál finomabb, minél jobban ropog.

Nálam külön plusz pontot ért, hogy ezzel a módszerrel sokkal kevesebb olajat szív magába, mint a hagyományos serpenyőben sütésnél.

A recept ezúttal nem csak saját örömünkre született, hanem a Nutella világnapjának alkalmából, Eszter játékára.

Mióta megvannak a gyerkőcök, Nutellából ki nem fogyhatunk, és persze a kenegetés után sutyiban mindig én nyalom le a kést. :) Amikor én voltam akkora, mint most ők, egyszer-egyszer landolt nálunk is egy üveggel a keresztanyukám jóvoltából -a férje hotelportás volt és a német vendégek ajándékoztak anno sokmindent, amiről kis hazánkban csak álmodhattunk. Na, ilyen becsben se tartottunk szinte semmit: napi egy kiskanállal járt az öcsémnek is, nekem is, és hosszú percekig tartott, mire az a kanál újra csillogó tiszta lett.

Úgyhogy a Nutella legyen velünk! 

Ananász zöld cukorral

Bár a fotó nyáron készült, amikor a kertben boldogan virágzott a menta, ez a finomság télen is reprodukálható, hiszen ananász ilyenkor szinte minden héten akciósan kelleti magát valahol, menta is folyamatosan kapható kis pohárkákban.

Mozsárhoz nyúlni számomra mindig élmény, de télen mentát törni az orrunk alá, az maga a tökéletesség, nem is tehetne az ember jobbat magával ilyen nyúlós-nyálkás időben. Abszolút terápiás hatású!

Akkor hát mozsárra fel, csempésszünk egy csipet napsugarat a szürkeségbe! :)

Ananász mentás cukorral

Hozzávalók: 1 ananász, 1 csokor menta, 4 evőkanál kristálycukor

Elkészítés: Az ananászt meghámozzuk, hosszában negyedeljük, a kemény közepét kivágjuk, majd a húsát felkockázzuk.

A mentát megmossuk, megszárítjuk konyhakendőn, felaprítjuk és a mozsárba szórjuk. Hozzáadjuk a cukrot és addig törjük-dörzsöljük, amíg a menta eltűnik és a cukor zöld lesz. Ha a menta túl sok levet engedne, és a cukor nagyon átnedvesedne, bártan adjunk hozzá több cukrot, garantáltan nem fog ránk romlani! :)

Az ananászt tányérokra adagoljuk és megszórjuk a zöld cukorral.

Jó étvágyat!

(Jamie Oliver)

Nem könnyű kiválasztani, hogy melyik ananász nem okoz majd csalódást. A mi családunkban a Mama a nagy ananászfogyasztó, már úgy pakolja a kosarába a boltban a tökéletes példányokat, mint amilyen élettapasztalattal a hagyományos konyhát vezető nagymamák a töltött káposztához való kápikat kongatják. Tőle tudom, hogy a szín egyáltalán nem mérvadó, sokszor épp a szemnek kellemes narancssárgák a rossz ízűek, túlérettek. A választásnál az illat a fő vezérelv: mindenképpen legyen illata, de friss, intenzív, nem pedig kicsit erjedt, túlérett. Érdemes megnézni az alját, amelyik penészes, azt jobb otthagyni.

Bundás kalács

Új kedvenc reggelink van, ráérős hétvégéken tökéletes indítása a napnak.

Kalácsból mindig van pár szeletnyi maradék, ami aztán szépen gyülekezik a fagyasztóban. Sajnos azonban a kalácspuding nagyon, de nagyon nem jött be, így új mentőötlet kellett. Erre a gyöngyszemre aztán hol máshol akadhattunk volna rá, mintsem a Hercegnők szakácskönyvében, ami természetesen családunk egyetlen hercegnőjének becses tulajdona.

Félve kezdtem hozzá, mert a bundás kenyér rokona, és azt igen nehéz volt édesen elképzelni. Az eredmény viszont felülmúlt minden várakozást: belül olvadós, kívül ropogós a kicsit rákaramellizálódott cukortól, melegen-hidegen tökéletes.

És persze legalább olyan szépséges, mint a bundáskenyér, úgyhogy fénytelen téli reggel lévén, egy telibe fotóval senkit nem akartam tőle elrémíteni -érjétek hát be azzal, ami Fanni szájából kilóg! :)

Bundás kalács

Hozzávalók: másnapos kalácsból 4-6 (ujjnyi vastag) szeletenként: 1 tojás, 1 púpozott tk cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1/2 kk fahéj, 1 dl tej, 3-4 dkg vaj

Elkészítés: A tojást simára habarom a cukorral, vaníliás cukorral, fahéjjal, majd a tejjel is.

A vajat felforrósított serpenyőben megolvasztom. A kalácsszeleteket párszor megforgatom a tojásos tejben, majd a serpenyőben mindkét oldalukon aranybarnára sütöm őket lassú tűzön.

Fanni szerint egy pohár tejjel az igazi, én tejes kávéra szavazok.

Instant amerikai palacsinta

Nigella instant amerikai palacsintája nem egy forradalmi újítás ugyan, bárkinek eszébe juthatott volna és nyilván eszébe is jutott már. Én azonban így még nem csináltam, most viszont ezzel a módszerrel kedvenc reggelinket 10 perc alatt varázsolom az asztalra, mégpedig gyerektáborra elegendő mennyiségben. Maga a recept is nagyon jó, finom palacsinta készül belőle, és az átlagosnál gyorsabba kisül.
Azóta ha van egy kis időm, előre bekeverem a hétre tervezett kenyerek, kalácsok szárazanyagait is, mert sokszor ezek elkészítésére is hiányzik az a pár perc.

Instant amerikai palacsinta

Lényege, hogy előre bekeverünk egy nagyobb adag palacsintaport. Ehhez 60 dkg lisztet, 5 gramm sütőport, 2 tk szódabikarbónát, 1 tk sót, 5 dkg cukrot keverünk össze jó alaposan, majd jól záródó edényben szépen elraktározhatjuk a spájzban. (Én a cukor menyiségét szeretem kicsit növelni.)
Ezután már csak annyi a tennivalónk, hogy reggel egy csészényit kiemeljünk ebből a keverékből, és kikeverjük 1 tojással és 1 csésze tejjel, végül 1 evőkanál olvasztott vajjal vagy olajjal.
Forró száraz palacsintasütőbe merőkanállal pici palacsintákat öntök, amikor buborékok keletkeznek a tetején, megfordítom őket, és pár percen belül lehet is falatozni.

Nálunk a gyerekek Nutellával szeretik, Fanni most meggylekvárral is szívesen eszi, nekem vaníliás-cukros tejföllel az igazi. És mivel édesszájúak vagyunk, ennek a mennyiségnek rögtön a dupláját sütöm.

Kuglóffal kelni...

Három a magyar igazság....azaz még mindig nem tágítok a reggelitől.
Imádok reggelizni, tényleg! Borzasztó hosszú egy egész éjszakát kibírni evés nélkül! :)
És ha már eszünk, legyen ráérős, finom, illatos, nekem mindenképpen édes, és gőzölgő forró ital is kell hozzá. Nélküle olyan vagyok, mint a Duracell nyuszi elem nélkül. Na, azt azért ne higgyétek, hogy én reggelente nyugodtan szürcsölgetek, a két nagyobbik csemetém folyamatosan osztja a kéréseit az asztalnál, jár mind a három kezem. De ha jó étvággyal esznek, olyan nagy öröm, és a végén, amikor Ők már elkészültek, az utolsó falatokat én is hátradőlve fogyaszthatom el, csak Kismáté vigyorog rám a babaszékéből.

Amióta itthon készül a kenyerünk, minden héten sül valamilyen édes kelt tészta is, hisz apa kivételével mindannyian édesszájúak vagyunk. Ezúttal:

Stahl kuglófja

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 zacskó élesztő, 3 dl tej, 15 dkg porcukor, 3 tojássárgája, 10 dkg puha vaj, só, 10 dkg rumba áztatott mazsola
Amíg a mazsola ázik, az összes többi hozzávalót a robotgép szépen puha tésztává gyúrja, majd letakarva langyos helyen egy órácskát kelesztjük.
Ezután átgyúrjuk, a mazsolát is beledolgozva, kikent kuglófformába töltjük és 40 perc alatt újrakelesztjük.
190 fokos sütőben 30-35 perc alatt megsütjük, kiborítjuk a formából, majd alatta hagyjuk kihűlni.
(Stahl Judit receptje alapján)

Még-még-még reggeli!

Ott folytatom, ahol legutóbb abbahagytam: a reggelinél és Nigellánál. Ő grillázsnak nevezte ezt az ételt (vagy talán csak a fordítás sikeredett így?), az én szótáramban a grillázs valami egészen mást jelent, ez inkább műzli.

Egyébként is rajongok a ropogós műzlikért, csak azt a rengeteg cukrot veszem rossz néven, amit egyik gyártó sem óhajtott kispórolni belőle. Ez a házi változat viszont számomra maga a tökély, ezt bizonyítja a gyorsaság is, ahogyan elfogyott: amikor üvegekbe rakosgattam a legnagyobb tepsimből a kisült finomságot, az ötödiknél megállapítottam, hogy műzliből megvan az egy havi adag. Egy hét alatt eltüntettük az utolsó morzsáig!
És ami külön a javára írható: míg bolti társai a tejben pár perc alatt "megszottyosodnak", ez a műzli fél óra után is ropogós marad!

Ropogós műzli

Hozzávalók: 45 dkg zabpehely, 15 dkg napraforgó, 10 dkg szezámmag, 30 dkg földimogyoró, 2,5 dkg kakaó, őrölt gyömbér, 2 teáskanál fahéj, 1 dl méz, 15 dkg barnacukor (én ezt is mézzel helyettesítettem), 2 dl almaszósz, 2 evőkanál olaj, 1 teáskanál só
Elkészítés: A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd hozzákutyuljuk a nedveseket is. Mivel nálunk almaszósz nem kapható, én egy nagy almát meghámozva, feldarabolva pici barnacukorral megpároltam és pépesítettem, éppen 2 dl szósz lett a végeredmény.
Nagy lapos tepsibe simítjuk és 150 fokon 40 percig sütjük. Érdemes a tepsit szilikon lappal vagy szilikonos sütőpapírral bélelni, nehogy a műzli túl szoros barátságot kössön vele.
Amikor kisül, 1 percig még puha, ekkor akár fel is szeletelhető műzliszeletnek. Én kihűlés után tördeltem szét és légmentesen záró csavaros üvegekbe pakoltam, így is ropogtattunk belőle, a reggelikhez pedig sodrófával törtem szét műzlivé.
(Nigella után szabadon)


Bevallom, nálam egy bő óráig sült, talán azért is lett ennyire ropogós -3 gyerkőc mellett gyakran megesik, hogy hiába hív a konyha, de ezúttal ez nem volt gond, sőt lehet, hogy maradok is a meghosszabbított sütési időnél. Én rövidesen legyártom a gyümölcsös verziót is, és valószínűleg még jónéhány változatot, itt már csak az ízlés és a fantázia szabhat határt.

Szuperfinom reggeli

Végre igazán élvezettel "művelődök" éjszakai vasalásaim alkalmával: sikerült felvennem Nigella aktuálisan vetített sorozatát, azt csemegézem éjjelente. Lett is új reggeli-kedvenc, számomra abszolút a Top5-ben, íme:

Málnás-joghurtos pohárkrém

4 doboz natúr Actíviát (csak mert szerintem a legfinomabb azok közül, amik minden boltban beszerezhetőek) kikeverek annyi mézzel, hogy számomra épp elég édes legyen. (Ha megírnám a nekem optimális mennyiséget, azt szerintem a legtöbben nem találnák elég édesnek, épp ezért a gyerkőcöknek is többet keverek bele.) Én kutyultam hozzá egy pici vaníliát is.
400 gramm fagyasztott málnát kevés mézzel krémesre turmixolok.
3 nagy maréknyi zabpelyhes vagy teljes kiőrlésű kekszet (a képen Amaretti van, mert épp megmaradt egy adag, de reggelihez azért mégiscsak jobban illik a zabpelyhes) morzsává török -Nigellával ellentétben én bizony robotgépben, nem a zacskó-sodrófa módszerrel.
Málna-joghurt-keksz sorrendben pohárba rétegzem -legközelebb szebben- és azonnal bekanalazom, majd sajnálkozok, hogy máris elfogyott.
(Nigella után szabadon)

Én is!

Csatlakoznom kell a tömeghez! Merthogy a muffin-formában sütött sonkás-sajtos tojás szemmel láthatóan tarolt, aki csak blogol, ezt vacsorázza mostanság. Mi is megkóstoltuk egy héttel ezelőtt és visszatérő vendég lesz nálunk, az biztos!

 Én Gránátalmánál akadtam rá és szerettem bele, épp csak annyit változtattam, hogy párom kérésére a formák egy részét sonka helyett bacon-szeletekkel béleltem ki. A receptet és sok-sok gyönyörű képet róla megtaláljátok Gránátalma konyhájában.

Na jó, volt azért egyetlenegy dolog, amit nem szerettem benne. Kimosni utána a muffinsütőt.

Amerikából jöttem

Családomban sajnos én vagyok az egyetlen, akinek a legfontosabb étkezés a reggeli. Ha nincs, nem indul a motor, és kész. És bár sok szakértő ellenzi, számomra csakis édes lehet -a magam szakértője márpedig én vagyok. Gyerkőceim reggelijével érdemes várni legalább egy órát ébredés után, és akkor is sokszor csak egy kis kakaó, tejecske vagy joghurt csusszan le. Ám a hétvégén úgy gondoltam, meglepem őket -magunkat- valamivel, aminek biztosan nem tudnak ellenállni. Sikerült!

Amerikai palacsinta

 Sok recept forog róla közkézem, ám mivel részemről ez a legelső próbálkozás, nincs összehasonlítási alapom, csak azt tudom mondani, hogy ez a változat finom -persze ahhoz, amit mi palacsintának hívunk, az égegyadta világon semmi köze nincs.

 3 tojást szétválasztok, a fehérjét csipet sóval kemény habbá verem, a sárgáját pedig kikeverem 1,5 dl tejjel, 120 g liszttel, 1 púpozott kávéskanál sütőporral és esetleg (részemről bő teáskanálnyi) ízlés szerinti cukorral, majd a kettőt elegyítem. Lassú tűzön cseppnyi olajon sütöm, amikor szép aranysárga az alja, akkor fordítom meg. A vastagságát tulajdonképpen a massza sűrűsége megadja: ahogy elterül, olyan vastag legyen. Én a nyers oldalára rögtön a palacsintasütőbe öntéskor reszelt almát és pici fahéjat szórtam, ez is finoman átsült a megfordításkor. Mi felmelegített mézzel és vajjal ettük, mivel hirtelen támadt az ötlet és nem volt beszerezve hozzá juharszirup.

 Rögtön lett vagy száz ötletem, mit fogok rászórni legközelebb, úgyhogy biztosan szerepel még majd itt néhány variáció a közeljövőben. És amit még feltétlenül ki szeretnék próbálni: vannak olyan változatai is, amelyek tésztája előre elkészíthető és 1-2 napot eláll hűtőben.

(A kép ezúttal sajnos nem tőlem származik, hanem INNEN, mert pikk-pakk elfogyott, de nagyon hasonlított erre, csak persze díszítés nélkül.)