2009. május 31., vasárnap

Hagymás-baconos csirkecomb

Értelemszerűen előnyei és hátrányai is vannak, ha egy házaspár mindkét tagja aktívan forgatja a fakanalat.
Hátrány??? Például hogy én irigyen nézem, ahogy szép komótosan nekiül és főzöget, kiélvezheti a tevékenység minden pillanatát, míg én, ha főzök, közben percenként rohangálok a gyerekek igényeit kiszolgálni és mindezalatt próbálok hat dolgot csinálni egyszerre, hogy elkészüljek ebédidőre.
A pozitívumok persze sokkal kiemelkedőbbek. Mondjuk ha apa pasikaját kíván, azt szépen meg is csinálja. Nem is akárhogy. Ezt a csirkecombot az én könnyű ételeket szerető bendőm is szívesen beveszi!
Jöjjön hát apa:

(a fotó háttere kicsit direktre sikeredett, de mit lehet tenni, ez jár hozzá...)

Első receptem

"Szigorúan kronológiailag a legeslegelső receptem 10 éves korom környékén született, mikor egyedül voltam otthon. Pucoltam 3-4 szem krumplit (kb. fél óra), átnyomtam őket a pommes frites gyártó kézi készüléken (ehhez konkrétan le kellett tennem a földre és rá kellett állnom), enyhén befűszereztem (1 rész krumplihoz 2 rész fűszer), majd kisütöttem olajban. Balesetmentesen megúsztam a dolgot (már ha a fűszermennyiség nyomán előálló szaporafosást nem számítjuk ide). Nekem mindenesetre ízlett.
Aztán persze jöttek mindenféle rántották (hagymával, baconnel, sajttal, kolbásszal – a végén már kereszteletlen gyerek is volt benne, rántottának alig lehetett titulálni), meg mindenféle boszorkányos melegszendvicsek (több emeletesek), úgyhogy ez a bizonyos mostani „első receptem” tulajdonképpen már szakácsművészetem érettebb korszakának a bevezetését jelentette.
Külön felhívnám a figyelmet arra bájos momentumra, hogy az egyébként baconzsírban tocsogó Kotányi fűszeres sült csirkét úgy indítom (túl azon természetesen, hogy bontsunk egy jó hideg sört), hogy forró vajban egy kis kakukkfüvet megpirítok. Akkoriban úgy gondoltam, itt az ideje, hogy az amatőrizmus kereteit immáron lefeszítve magamról profi szintre emelkedjek, és én ebben a mozzanatban láttam meg a kitörési pontot. Ebből a felütésből merítettem önbizalmat, hogy az egyébként ék egyszerűségű recept nyomán azt gondoljam, hogy valami különlegeset alkottam a történelem számára.
Persze akik kóstolták, általában őszintén dobták a hátast, hogy mennyire finom, de ez inkább az ipari mennyiségű hagyma-bacon páros áldásos hatása. Utóbbi egyben a fogás hátránya is, amennyiben a hölgyek általában egy picccit talán nehezebbnek értékelik a kívánatosnál. De ez nyilván szubjektív értékítélet, hiszen mások számára éppen ez az előnye.
Aztán újabb kihívásokat kezdtem keresni (ld. babgulyás), és a recept lassan feledésbe merült. Sok-sok éve nem csináltam már, mígnem az éppen betegeskedő Poci fiam nem közölte, hogy ő bizony bőrös husit kívánna fogyasztani. Ami az ő szakzsargonjában többnyire sült csirkét/kacsát jelent. Így került elő tehát újra ez a klasszikus.

Hagymás-baconos csirkecomb

Hozzávalók: 8 csirke felsőcomb, 250 g darabolt bacon, 4-6 nagy fej vöröshagyma, sült csirke fűszerkeverék, só, bors, 5 dkg vaj, kakukkfű, cayenne bors.
Elkészítés: A vajat felolvasztom a tepsiben, és belmorzsolok egy kis kakukkfüvet. A csirkecombok mindkét oldalát sózom, borsozom, és megszórom a sült csirke fűszerrel, és berakom a tepsibe.
Ezután ipari mennyiségű darabolt bacon-t és aprított hagymát szórok rá. Ez korábban majdnem egy teljes csomag (0.5 kg) bacon-t jelentett, mostanra azért már megelégszem én is fél csomagnyival. Hagyma az mehet nyugodtan annyi, hogy teljesen befedje a csirkét, akár vastagon is.
Fólia alatt sütöm (saját szakzsargonban: rohasztom) kb egy órát, majd leveszem a fóliát és pirosra pirítom.

Tippek és trükkök

  • A „rohasztás” folytán természetesen lényegében főtt csirke/kacsa/stb áll elő (ettől lesz nagyon finom, omlós és puha), viszont pirítás ide vagy oda, az alja az ilyen is marad, és csak a teteje pirul pirosra/ropogósra. Az utóbbi időben ez ellen úgy védekezek, hogy a pirítás során egyszer-kétszer át is fordítom a húsokat.
  • Igazából akkor van kész, amikor a hagyma és a bacon jó kis sült eleggyé áll össze, ami kiváló ízű kísérője a húsnak."

1 megjegyzés:

ilgya írta...

ez annyira jól néz ki,éhes lettem..ki fogjuk próbálni!!Köszi!