Megvilágosodtam!

És ismét egy mínusz pont a szabad akarat szekcióban. Mert erre a gasztrobloggeresdire tuti determinálva vagyok, akkor is itt kötöttem volna ki, ha kézzel-lábbal hadakozok ellene. Már az első pontnál, az n+2 db gyereknél elvesztem... :)
Ha nem hiszed, járj utána a Modorosblogon. Csípős kis gasztroblogger-karikatúra -nekem nagyon tetszíííík.

Kiegészítés: most -egy nappal később- látom, micsoda indulatok robbantak erre a cikkre mindenfelé. Én idő híján a kommentekbe nem olvastam bele -ezek után nem is fogok, azt hiszem. Kár, hogy ez lett belőle, mert én olyan jókat nevettem némelyik részén!

Almaboros szürkemarha-ragu

A Lidl kínálatában időről időre megjelenik a Cider, azaz francia száraz pezsgő almabor, mégpedig igen visszafogott áron. Érdemes venni belőle néhány palackkal, hűsítő ital így nyáron és kitűnő alapanyag a konyhában.
Ez a néhány karakteres ízből összeállított ragu apa elismerését is elnyerte, és ha Ő valamire egyszerűen csak azt mondja, hogy "Jó.", az már tuti jó. (Alapjáraton már az is jónak számít, hogyha a tökéletesítési javaslatainak száma három alatt van. :)

Almaboros szürkemarha-ragu

Hozzávalók: 1 kg marha pörkölthús (esetemben szürke marha), 2 fej hagyma, 1 üveg cider, só, bors, 2 ek liszt, 1 púpozott tk dijoni magos mustár, 2 dl tejszín
Elkészítés: Az apróra kockázott hagymát pici olajon üvegesre dinsztelem. Magasra veszem a lángot, és amikor már forró a fazék, beledobom a felkockázott húst és fehéredésig pirítom. Sózom, borsozom, megszórom a liszttel és egy perc alatt összepirítom.
Felöntöm a bor kétharmadával és annyi vízzel, hogy bőven ellepje.
Ezután kis lángon fedő alatt addig rotyog, míg a hús egészen puha nem lesz, ez attól függően, mennyire volt ifjonc vagy vén a marha, másfél-három órányi időintervallumot is igényelhet. A kóstolgatás alatt a só mennyiségét is beállítom.
Amíg fő, folyamatosan pótolgatni kell alatta a folyadékot, nehogy odakapjon. A főzés vége előtt 20 perccel öntöm hozzá a maradék almabort is.
Az utolsó 5 percre hozzáadom a mustárt, majd legvégül a tejszínt. A tejszín után már csak megvárom, míg felrottyan, és el is zárom alatta a lángot. A folyadékpótlással úgy ügyeskedjünk, hogy a végén sűrű szaft legyen az eredmény.
Én ezúttal gnocchi-val tálaltam.

Csülökpörkölt bográcsban

Újabb gyöngyszem apától:

A bográcsban vagy grillrácson készült dolgok jósága legalább fele részt nem az alapanyagoktól, fűszerezéstől vagy az elkészítés módjától függ, hanem a tűz és a parázs minőségétől. Ez a lelke az egésznek, és ettől „művészet” a bográcsolás. Hiszen jó pörköltet minden valamirevaló férfiember tud készíteni, és persze óriási elvcsatározásokat lehetne arról folytatni, hogy mikor kell a paprikát belerakni, mikor kell felönteni, fel szabad-e önteni egyáltalán, ne adj’ Isten egyben kell felrakni az egészet, szabad-e belenyúlni fakanállal vagy csak forgatni szabad, stb. stb. Az összes ördögi praktika azonban semmibe vész abban a pillanatban, mikor odakap a hagyma, megég a paprika vagy 2 óra után is rágós marad a hús. Ettől eltekintve az én pörkölt változatom erős rokonságban van a babgulyásommal. A lényegi különbség mindössze annyi, hogy lényegesen kevesebb a zöldség benne, és nyilván nem leve van, hanem viszonylag sűrű szaftja. Kismókusok tűzhelyen is elkészíthetik, de a nagymókusoknak azért a bogrács ajánlott.

Csülökpörkölt bográcsban

Hozzávalók:
30 dkg füstölt szalonna, 20 dkg bacon, 1 füstölt és 2 nem füstölt csülök (vagy 2 – 2.5 kg marha lábszár), kb 50 dkg füstölt nyúlja, vöröshagymából kb a hús súlyának kétharmada (de minimum fele), fűszerpaprika, 1 üveg száraz vörösbor, 2 db paradicsom, 2 db tvpaprika
Elkészítés:
(Nyissunk egy jó hideg sört.) Mindenek előtt a füstölt húsokat fel kell aprítani, és előfőzni, olyan kétharmados állapotig. A bográcsba először a füstölt szalonna ugrik, majd mindjárt utána a bacon. A zsírjukra jön a kockázott hagyma, amit szép nyugodtan alaposan megfonnyasztunk. Nálam ekkor kerül rá a fűszerpaprika, jó bőven, hogy jól megsötétüljön tőle a massza színe. Ekkor mehet bele a nem füstölt hús. Ilyenkor még véletlenül sem öntöm föl, ez a pörkölés rész, folyamatosan kavargatni kell, mert nagyon könnyen odakap, de meg kell várni, hogy kieressze a saját levét. Ha ez megtörtént, el lehet kezdeni adagolni bele a bort, de egy ekkora adagba általában bele szokott menni az egész.
Innentől nincs más dolgunk, mint nyitni egy újabb jó hideg sört, és várni türelmesen, míg a hús elkezd megpuhulni. Ekkor beleugranak a füstölt húsok, valamint a 2 db paprika és a paradicsom. Amint ezek is összelöttyedtek, elkezdhetjük kóstolgatni, majd a füstölt cuccok főzőlevének folyamatos adagolásával beállítjuk a sósságot (nálam majdnem fele bele szokott menni). Innentől már tényleg csak annyi a dolgunk, hogy addig főzzük, míg a szaft sűrűsége megfelelő nem lesz.

Tippek és trükkök:

• Vegyük észre, hogy egyáltalán nem sózom az ételt, kizárólag a füstölt húsok sótartalmát használom ki. Sőt, az előfőzésnek épp az a lényege, hogy a felesleges sótartalmat "kivegyük" az ételből.
  
• A füstölt húsok előfőzését célszerű előző nap megcsinálni, bográcsos verziónál ugyanis így egyszerűsödik a logisztika. (Bármit jelentsen is a szó.)
• A füstölt szalonna ugye azért ugrik hamarabb, mert lassabban pirul, mint a bacon, ha egyszerre ugranának, a bacon megégne.
• A fűszerpaprika belerakásakor biztos ami biztos én mindig leveszem a bográcsot a tűzről, majd miután visszaraktam, rögtön küldöm is rá a húst, nehogy megkeseredjen.
• A sósságot itt is érdemes a plafon közelébe lőni, vagyis olyan szintre, amit már majdnem sósnak érzünk. Másnap melegítve ugyanis rengeteget szelídül, és pont tökéletes lesz.
• A paradicsommal és a paprikával azért csak óvatosan, mert ha túl sok megy bele, nagyon lecsós jellege lesz, az meg nem olyan jó a pörköltnél. Úgyhogy aki kisebb adagot készít mindenképp csökkentse a paradicsom és paprika mennyiséget is.
• A paradicsomnál továbbá résen kell lenni, mert a kora tavaszi paradicsomok még inkább savanykásak, és elsavanyíthatják. Ilyenkor elég csak egyet belerakni, vagy akár ki is hagyni belőle.

Heti menü

Érdekes, hogy éppen mióta a nyár beköszöntött, kaptunk rá csak igazán a teára, természetesen a hideg változatra. Gyümölcsteákat iszunk, vagy tizedeljük a citromfüvet a kertből, és alig várom, hogy az újratelepített mentatöveim megerősödjenek.
A kert terményei lassan elfogynak, hiszen veteményesnek nálunk nincs hely nagy szívfájdalmamra, a gyümölcsfák, bokrok pedig már befejezik az adakozó időszakukat. Egyedül ez a 3 tő miniparadicsom maradt, ami még a fagyokig tartogat majd egy kis nasiznivalót odakinn.

Heti menü

Hétfő:
kókuszos meggyleves, csülökpörkölt, krumplipüré
Kedd:
hagymás resztelt máj
Szerda:
csirkés cézár-saláta, bögrés süti mamától
Csütörtök-szombat:
maminál voltunk, aki nagyon jól tartott minket :)
Vasárnap:
raguleves pörköltmaradékból, palacsinta

Joghurtos padlizsánsaláta

Egy ideje a fejemben forog már ez az étel, az is, hogyan szeretném elkészíteni, de a biztonság kedvéért tegnap bepötyögtem a Google-ba, hogy lássam, ki hogyan csinálja. Második találatként Lila Fügét dobta ki a kereső, én Tőle már nem is mentem tovább. Semmi bonyolítás, néhány egyszerű, karakteres íz összhangja: épp ahogy én szeretem.

Joghurtos padlizsánsaláta

Hozzávalók: 2 padlizsán, 4 dl görög joghurt, só, olívaolaj, 3 ek friss citromlé, 2 gerezd fokhagyma
Elkészítés: Előző nap textilpelenkával bélelt szűrőbe tettem 8 dl joghurtot lecsöpögni, ez kb. fél nap alatt felére redukálódik. Lila Füge hagyományos joghurtból készíti, legközelebb így is kipróbálom majd, mert apa épp a túl intenzív joghurt-ízt nehezményezte benne, ami nekem viszont ízlett.
A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra daraboltam. Sóval megszórva, olívaolajjal meglocsolva 200 fokon bő fél óra alatt puhára, barnára sütöttem.
Amikor kihűlt, rálocsoltam a citrom levét és picit állni hagytam.
A joghurtot elkevertem a kinyomott fokhagymával, majd belekavartam a kihűlt padlizsánt, és egy jó órára a hűtőbe tettem, hogy összeérjen.
Utólag szükség esetén még sózható, ízesíthető.
Tipp: Érdemes negyed órával fogyasztás előtt kivenni a hűtőből. Szobahőmérsékleten sokkal lágyabb az állaga és az íze is.

Heti menü

Hogy mi ennek a menünek a tanulsága?
Az, hogy apát ki lehet kergetni a világból, ha egy halétel halnak is néz ki. Pedig a fejét levágtam. Mármint a halnak.

Heti menü

Hétfő:
citromos-rozmaringos sült makréla, görög saláta
Kedd:
rakott padlizsán, fokhagymás karaj
Szerda:
gombapörkölt, nokedli
Csütörtök:
maradék
Péntek:
(nem itthon ettünk)
Szombat:
mustáros hátszínszelet, tzatziki
Vasárnap:
csülökpörkölt, ropogós újkrumpli, tejfölös-kekszes édesség meggyel

Kókuszos meggydzsem

Őszintén bevallom, a hetekig tartó éjszakai meggybefőzés rendesen kiölte belőlem az alkotni vágyást, nem terveztem semmi szokatlant készíteni belőle, csak lekvárt, szörpöt és befőttet. Aztán mégsem bírtam ki.
Kicsi Vú miatt párosítottam először a meggyet kókusszal egy levesben, és teljesen meggyőzött. Így amikor megláttam ezt a receptet Kaldeneker Györgynél, egyértelmű volt, hogy az itthon található kókuszmennyiség azon az éjszakán a lekvárban végzi.


Nem írok most kacskaringós receptet, hiszen a szokásos nagyon egyszerű módon a 3:1-ben lekvárzselésítő tasak hátulján lévő leírást -részemről nem túl pontosan, cukorcsökkentéssel- követve készítem a lekvárkámat, azzal a kis különbséggel, hogy én pár percig előfőzöm a gyümölcsöt, hogy kicsit lekvárosabb legyen, majd a meggy felét leturmixolom és visszaöntöm a többihez, hozzáadom a kókuszt, 5 perc további főzés után a zselésítő port, majd másfél perc után elzárom a lángot. Belekanalazom a sterilizált üvegekbe, lezárom és irány a szárazdunszt.
1,5 kg magozott gyümölcsre 10 dkg kókuszt számoljunk. Én egy részébe kevertem némi darabolt étcsokit is, miután lehúztam a tűzről, az élvezeteket halmozandó.

Karalábét a tésztára!

Nagycsaládnak főzni időnként igazán lelombozó. Minimum varázslónak kellene lenni ahhoz, hogy olyat főzzek, ami mindenkinek megfelel. Na, jó, teljesen azért nem lehetetlen, de hát nem lehet hétből hét napon palacsintát enni!
Azzal pedig, hogy karalábé került a tésztaszószba, majdnem palotaforradalmat váltottam ki. Fanni és Poci bőszen válogatta, mint Hamucipő a búzát, apa hősies cselekedetnek élte meg az ebéd elfogyasztását, és meg is jegyezte, ezúttal örül annak, hogy nálunk viszonylag hosszú idő telik el, mire egy-egy étel újra sorra kerül a sok receptből. Mi Mátéval buzgón kanalaztunk, és mind a tíz ujjunk megnyaltuk utána.

Karalábés-húsos tészta

Először is 70 dkg (na jó, én másfél kilóból, mert a többiből másnap egy kis csavarral chilis babot gyártottam) darált húsból pörköltet készítettem:
Két nagy fej hagymát felaprítottam, olajon üvegesre dinszteltem. Jó magasra vettem a lángot alatta és a szobahőmérsékletű darált húst fehérre pirítottam rajta. Megszórtam két púpos teáskanál csemege paprikával, összepirítottam, majd egy púpozott evőkanál liszttel, összeforgattam, és felöntöttem annyi forróvízzel, hogy bőven ellepje. Ízesítettem: sóval, borssal, majoránnával, római köménnyel, 2 gerezd áttört fokhagymával, egy csészényi házi paradicsomlével.
Ezután 1 óra 20 percet rotyogtattam kis lángon. 50 perc után hozzá adtam két szép, zsenge, apróra kockázott fehér karalábét. 2 perccel a főzési idő vége előtt belekevertem 2 dl tejfölt.
Durum tésztával tálaltam.