2009. július 2., csütörtök

Karalábét a tésztára!

Nagycsaládnak főzni időnként igazán lelombozó. Minimum varázslónak kellene lenni ahhoz, hogy olyat főzzek, ami mindenkinek megfelel. Na, jó, teljesen azért nem lehetetlen, de hát nem lehet hétből hét napon palacsintát enni!
Azzal pedig, hogy karalábé került a tésztaszószba, majdnem palotaforradalmat váltottam ki. Fanni és Poci bőszen válogatta, mint Hamucipő a búzát, apa hősies cselekedetnek élte meg az ebéd elfogyasztását, és meg is jegyezte, ezúttal örül annak, hogy nálunk viszonylag hosszú idő telik el, mire egy-egy étel újra sorra kerül a sok receptből. Mi Mátéval buzgón kanalaztunk, és mind a tíz ujjunk megnyaltuk utána.


Karalábés-húsos tészta


Először is 70 dkg (na jó, én másfél kilóból, mert a többiből másnap egy kis csavarral chilis babot gyártottam) darált húsból pörköltet készítettem:
Két nagy fej hagymát felaprítottam, olajon üvegesre dinszteltem. Jó magasra vettem a lángot alatta és a szobahőmérsékletű darált húst fehérre pirítottam rajta. Megszórtam két púpos teáskanál csemege paprikával, összepirítottam, majd egy púpozott evőkanál liszttel, összeforgattam, és felöntöttem annyi forróvízzel, hogy bőven ellepje. Ízesítettem: sóval, borssal, majoránnával, római köménnyel, 2 gerezd áttört fokhagymával, egy csészényi házi paradicsomlével.
Ezután 1 óra 20 percet rotyogtattam kis lángon. 50 perc után hozzá adtam két szép, zsenge, apróra kockázott fehér karalábét. 2 perccel a főzési idő vége előtt belekevertem 2 dl tejfölt.
Durum tésztával tálaltam.

6 megjegyzés:

trinity írta...

Hogy megnyugtassalak: ez nálunk is megosztó étel..Olyannyira, hogy csak a felnőtt szekció eszi:))

Mónika írta...

Én megkóstolnám az bizti!
Nézz majd be hozzám! Vár egy meglepi!:))

egy anya írta...

Remélem, ilyet még nem kaptál, ami nálam vár! :)))

Gelvia írta...

Kukuccs hozzám ;)

Nálunk a karalábét most még mindenki megeszi :D

Névtelen írta...

Kedves AnyaManya, szeretnék átnyújtani valamit, fogadd szeretettel és nézz be, kérlek hozzám! :)
Csak súgom: nálunk mindenki szereti a karalábét... egyelőre... :)

Apa írta...

Szeretném leszögezni, hogy a karalábét én igenis szeretem. Mondjuk húslevesbe, zöldéglevesbe, ad abszurdum rakott karalábénak.
De például csokitortába, marhapörköltbe, uram bocsá' milánói makaróniba nem annyira.