Ha már a konyhában is a gyerek az úr...

Az utóbbi hetekben fellángolt a gyermekeimben a konyhaszenvedély. Ritkán főzök egyedül, valamelyikük mindig csatlakozik hozzám. Fanni már készségesen segít, méricskél, kavar, öntöget, igyekszik hűen utánozni a tőlem ellesett mozdulatokat. Poci legjobban a fakanalat szereti kezelni, de mégis a legnagyobb móka számára az, hogy a kisszéken állva mindent elér a konyhapulton és kedvére garázdálkodhat. Ritka az olyan alkalom, hogy nem engedem be őket -ilyen például, ha bő forró olajban sütök valamit-, van is ilyenkor nagy méltatlankodás!
Most igazán kapóra jött, amikor Fanni ebéd után lobbizni kezdett, hogy süssünk banános muffint: rota-vírusos gyomorborzalmak után a banán kitűnő eszköz a kálium-egyensúly visszaállítására. A díszítést tessék megbocsátani: a kisfőnökeim ragaszkodtak hozzá.

Banános muffin

Hozzávalók: 10 dkg olvasztott vaj, 1 csésze cukor, 2 tojás, 1/2 csésze tej, 2 csésze liszt, 2 teáskanál sütőpor, 2 érett banán villával szétnyomva
Elkészítés: A szokásos módon külön-külön elkeverjük a száraz és a nedves hozzávalókat, majd a kettőt elegyítjük. 180 fokon kb. 30 percig sütjük, míg a teteje szépen megbarnul. Fél citrom levéből porcukorral nem túl sűrű mázat készítünk és még forrón a muffinokra kenjük -így a citrom íze belül is átjárja a süteményt, a tetején pedig ropogós kéreg keletkezik.