Mézes puszedlik

Keresek egy gyerekkori ízt, egy mézes puszedlit, ami nagyon, de nagyon finom volt, és aki sütötte nekünk, sajnos már nem él.
Így aztán mindenféle receptekkel próbálkozom, leginkább a régi sütigyűjteményekben reménykedem, de még nem jártam sikerrel.

Erről a puszedliről sejthető, hogy nem ő az, akit keresek, hiszen Sütisnéne több receptből pakolta össze, de Latsia, aki süti-témában nálam etalon, annyira dicsérte, muszáj volt kipróbálni. Az első sütet lényegében eltűnt, mielőtt kihűlhetett volna. A mai második adagba marcipános-barackos tölteléket is tettem. Nagyon jó recept, megtartjuk!

Mézes puszedli

Hozzávalók: 3 tojás, 12,5 dkg margarin, 12,5 dkg méz, 1 citrom, 1 narancs reszelt héja, 20 dkg porcukor, 1/2 cs. sütőpor, 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 25 dkg finomliszt, 4 ek. tejföl, 1/2 tk. őrölt szegfűszeg, 1/2 tk fahéj, 1/2 tk gyömbér, 25 dkg porcukor a mázhoz
A margarint és a mézet felolvasztom, langyosra hűtöm. A 3 tojássárgáját összekeverem a porcukorral, 1/2 citrom levével, és a citrom ill. a narancs reszelt héjával és a tejföllel. Ezt a masszát a margarinnal összeolvasztott mézhez adom.
A lisztet, a sütőport és a fűszereket összevegyítem, majd a mézes keverékhez adom, egy kanállal jól összedolgozom.
Éjszakára lefóliázva mehet a hűtőbe.
Másnap kissé összegyúrom, 4 rudat formálok belőle, a rudakat kb. 8-10 db-ba vágom. Meggömbölyítem, és sütőpapírral bélelt tepsire pakolom. 160 fokon kb. 10-12 percig sütöm.

Aki cukormázzal szeretné bevonni, az a 3 fehérjét verje fel, lassanként adagolja hozzá a porcukrot, és ebbe a mázba mártsa meg a puszedliket, majd 100 fokos sütőben szárítsa meg.
Aki csokimázzal szeretné, az először is adjon hozzá pár percet a sütési időhöz, hiszen a szárítás itt elmarad. Amikor a puszedlik kihűltek, olvasszon fel 1 tábla csokoládét és ebbe mártogassa meg őket.

A második adagot én meg is töltöttem: ehhez 20 dkg nyers marcipánmasszát összegyúrtam 15 dkg apróra vágott aszalt sárgabarackkal. Ebből a masszából apró gombóckákat gyúrtam, majd a puszedlikbe gömbölyítésnél egy mélyedést nyomtam, beletettem a mrcipángolyócskát, majd "körégömbölyítettem" a puszedlit.

Savanyú káposztás egytál kolbászgombóckákkal

A téli időszakban szeretem kicsit téliesre hangolni az ételeink alapanyagait, primőr, műízű zöldségeket nem szívesen teszek az asztalra.
A savanyú káposztáért családilag rajongunk, ezért gondoltam, kidolgozok még néhány új receptet a megszokott székelykáposzta és korhelyleves mellé.
A paradicsommal való párosítás miatt kicsit izgultam, de a végeredmény fantasztikus lett: aki az előző kettőt szereti, ezt is be fogja venni a kedvencek közé.

Savanyú káposztás-paradicsomos egytál kolbászgombóckákkal

Hozzávalók: 10 dkg hagyma, 10 dkg felkockázott füstölt csülök, 80 dkg savanyú káposzta, 5 ek olaj, só, bors, 1 tk őrölt római kömény, 1 tk majoranna, 3 tk pirospaprika por, 2 ek liszt, 200 g paradicsomsűrítmény, kb. 1/2 l víz, 500g sütőkolbász, cukor
Elkészítés: A hagymát finomra kockázom. A csülköt 2 ek olajon picit kiolvasztom, rádobom a hagymát és üvegesre dinsztelem. Rádobom az apróra vágott, kicsavart káposztát és együtt dinsztelem pár percig.
Hozzáadom a paprikát, 1 percet pirítom, majd a paradicsompürét, újra 2 perc pirítás, ezután a lisztet is hozzákeverem és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Fűszerezem -a sóval érdemes visszafogottan bánni, inkább a végén utánasózni, mert a káposzta és a csülök sós lehet.
Kb. 30 percig kell főnie, addig, míg a káposzta megpuhul -ez káposztától függően tarthat rövidebb vagy hosszabb ideig, tessék kóstolgatni!
Közben a kolbászhúsból apró gombóckákat gyúrok, 3 ek olajon serpenyőben 5 perc alatt aranybarnára sütöm.
Amikor a káposzta készen van, utánaízesítem, pici cukrot is teszek bele, hozzáadom a gombóckákat -egy picit a kisült zsírból is az íze kedvéért- és tálalom.
Nagyon laktató étel, tejföllel meglocsolva nagyon finom.

Az étel lelke a jó alapanyag, próbáljunk meg jó minőségű -nem konzerv- káposztát, jóféle kolbászt, minőségibb paradicsomkonzervet vásárolni!

(Inspiráció: essen-und-trinken.de)

Zöldségragu -férfimódra

Íme, apa ismét közreadja egyik konyhai műalkotását.
Az eredmény súrolja a csoda fogalmát, mivel vérbeli pasikaja, pedig nagyrészt zöldségekből áll.

Lecsatouille

Valahol félúton járunk a lecsó és a ratatouille között, innen a név. Meg a grillezett zöldségek adták még az ihletet. A lényeg, hogy wokban készül, a legnagyobb lángon pirul (nincs leve mint a lecsónak), és nagyjából egyben készül (nem úgy, mint a ratatouille). Az ünnepnapi változatot mutatom be, ami természetesen baconnel és füstölt kolbásszal készül. (A lányok nagy bánatára :)

Hozzávalók: 100 gr darabolt bacon, kb. 15 cm jófajta füstölt kolbász, 250 gr gomba (szerintem laskával sokkal jobb, de a champion se rossz), 1 vagy 2 nagy fej vöröshagyma, 2-3 nagyobb paprika, 3-4 szem paradicsom, 3-4 gerezd fokhagyma, fűszerek
Elkészítés: Az ünnepnapi változat természetesen azzal indul, hogy nyissunk egy jó hideg sört. Aztán a wokban süssük ki a bacon zsírját. Ha már majdnem kész, ugrik bele a karikázott kolbász, ő már épp csak akklimatizálódik, nem pirítjuk, mert rögtön jön a gomba bele. Innentől maximum láng van a wok alatt. Most várunk picit, hogy a gomba a levének legalább felét elfője (elvégre sütünk és nem főzünk), és csak utána rakjuk bele a félkarikákra vágott vöröshagymát, és a felcsíkozott paprikát. Ilyenkor lehet fűszerezni ha akarjuk. Ezt most megint pirítgatjuk, várjuk hogy összeessen, a leve elfőjön. Eközben lényegében folyamatosan kell forgatni, különben lekap az alja. Ha a nagyjából összeesett, és rendesen pirul már, mehet rá a paradicsom. A legvégén rányomom fokhagymatörővel a fokhagymagerezdeket, és innentől már csak 1-2 percet hagyom, hogy a fokhagyma durvasága elszálljon, de az íze java azért még benne maradjon.

Tippek és trükkök:

-Kismókusok, akik irtóznak a zsírtól, kipróbálhatják a hétköznapi változatot, abban nincs bacon és kolbász, olyankor pici olívaolaj van helyette.
-A fűszerezés erősen függ attól, hogy hétköznapi, vagy ünnepnapi változatot csinálunk-e. Utóbbi esetben a bacon és a kolbász miatt nem nagyon van értelme különösebben fűszerezni, mert ezek kb. mindent visznek egy ilyen nagy lángon, és gyorsan készülő ételben. Még bors sem kell bele, legfeljebb pici só.
-A hétköznapi változatnál értelemszerűen lehet borsozni, bátrabban sózni is, de (akár a fokhagyma zárójelbe tételével is) lehet kísérletezni merészebb fűszerezéssel is, pl. curry, cayenne bors, vagy bármi, ami tetszik. Próbáltam már tejfölözni is, az se volt rossz, mondjuk az nem minden fűszerezéshez passzol.
-Az is dob rajta, ha sima paprika helyett tudjuk pritaminnal csinálni.
-A paradicsom eléggé meghatározó, ha túl savanyú, hazavágja az egészet, úgyhogy ilyenkor télidőben, mikor elég nehéz jó paradicsomhoz jutni, érdemes inkább kihagyni, vagy valami normálisabb konzervparadicsomot használni. Csak mondjuk a konzervnél elég nehéz a pirított zöldség kritériumnak megfelelni, úgyhogy az már mindenképp egyfajta kompromisszum. Bármit jelentsen is a szó.
-Ha félúton elfő a cucc összes leve, de nem vagyunk még elégedettek az állaggal, meg a pirultsággal, löttyinthetünk bele egy pájinkás stampedlinyi vizet. Sokat nem szabad semmiképp sem, inkább többször keveset.
-Ja igen. Onnantól, hogy van benne kolbász, Kinga számára ez már ragu, és nem lecsó, így felteszi a kérdést, hogy mivel kell enni. Hát persze semmivel, hiszen ez egy lecsó, max kenyérrel, de ezt neki ne áruljátok el! Neki nyugodtan mondjátok azt, hogy lepcsánkával!

Bajszi köszöni...

Cicánk, Bajszi köszöni az illetékeseknek, hogy a magyarországi boltok fagyasztópultjaiba kizárólag minőségi emberi táplálék előállítására alkalmatlan halakat szállítanak.
Ennek köszönhetően gazdája több tucatnyi, fagyasztott hal vásárlására irányuló próbálkozásának végterméke nagyrészt az ő tálkájában kötött ki.
Üzeni, hogy nem érti gazdája felfokozott negatív érzelmeit. A kapott étel felettébb ízletes. Bár egy jobb minőségű cicaeledel-konzervvel azért nem cserélné el.

Narancsos céklasaláta

Egyszerű és tökéletes recept. Ezt a párosítást először próbáltam, de számomra viszi az összes eddigit.
Önmagában előételként vagy pikánsabb húsételhez (kacsához, vadhoz) tudom elképzelni.

Narancsos céklasaláta

Hozzávalók: 4 nagyjából azonos méretű céklagumó és narancs, 3 ek balzsamecet, 2 ek sötét szójaszósz, 3 nagy csipet só
Elkészítés: A céklagumókat megmosom, egyenként alufóliára rakom, megszórom 1 tk sóval, 1 löttyintés olívaolajjal, becsomagolom és 200 fokon bő órát sütöm.
Amikor kihűlt, meghámozom és felkarikázom.
A narancsot meghámozom, figyelve arra, hogy fehér héj sem maradjon rajta, majd felkarikázom.
Tányéronként felrakok 1 céklát és 1 narancsot, váltogatva a szeleteket.
Kikeverem az öntetet szójaszószból, balzsamecetből és sóból, megöntözöm és tálalható.
(Néhány diógerezdet el tudnák még esetleg képzelni mellé... Majd legközelebb.)

Kekszgyár minden mennyiségben

Két héttel ezelőtt felbuzdultam és saját kútfőből olyat, de olyat alkottam... Minek is nevezhetném? Fűrészpor keksznek álcázva?

Bár a gyerekek ették nagy lelkesedéssel (ennek persze örülhetnék, de hát az ízlésük, jaj...), miután pedig elfogyott, inkább azokhoz fordultam receptért, akikben tudtam, nem fogok csalódni.
(Ja, és ha bárki vágyna a fűrészpor-keksz receptjére, sajna elveszett, úgyhogy kéretik nem bombázni mailekkel. :)


Először is lett mogyoróvajas keksz, mert számomra az a KEKSZ, azt hiszem, kevés édesség van, amiért elcserélném, ha van egyáltalán.
A receptjét korábban már leírtam, ezúttal azonban a Millie-től ellesett módon formáztam és a kis mélyedéseit minőségi étcsokival töltöttem meg.

Ági birsalmás kekszét szépnek nem nevezhetném -én némi beleaprított tejkaramellával még rontottam is a külcsínen-, sőt számomra nem is keksz, inkább puha aprósütemény, de nagyon aromás és finom, kitűnő választás volt.
Picit változtattam csak a recepten, mivel volt a hűtőben egy nagy üveg apukám gyártotta finom birslekvár. Íme:

Birsalmás aprósüti Ágitól

Hozzávalók: 100 g puha vaj, 100 g birsalmalekvár, 1 tojás, 200 g liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 kiskanál fahéj.
Elkészítése: Robotgéppel összeállítjuk a tésztát, előbb a nedves hozzávalókat keverjük egyneművé, majd hozzáadagoljuk a lisztet, sütőport, fahéjat. Kiskanállal sütőpapírra halmocskákat teszünk, ezt az elég mivel a massza igen lágy másként nem formázható. 180 fokon süljön 12 percig.
Én 6 szem összeaprított tejkaramellát is kevertem hozzá, jól passzol az ízéhez.


Ízbolygó banános keksze tea és kávé mellé is telitalálat, nálunk a banán gyakran felhalmozódik, úgyhogy visszatérő lesz a repertoárban. A receptet majdnem változtatás nélkül vettem át, csak a tetejéből maradtak le a mogyorószemek, íme:

Mogyorós-banános keksz Ízbolygótól

Hozzávalók: 1/2 banán, 2 ek citromlé, 20 dkg liszt, 7,5 dkg cukor, 5 dkg darált mogyoró, csipet só, 1 tojás, 10 dkg vaj

A hozzávalókat robotgéppel állítjuk össze, előbb a banánt pürésítjük, majd mehet hozzá a cukor, a vaj, a tojás, végül a száraz hozzávalók. Teáskanálnyi adagokból golyókat formázunk, majd ellapítjuk. 180 fokon 15-20 percig sül.

Auguszt Pavilon

3 napja egyfolytában sóhajtozom, hogy bárcsak lenne nekem egy cukrászdám, csak egy picike...

Mert ugye vannak az embernek álmai. Meg ez a "ha lenne még egy életem, mit is kezdenék vele" érzés. Ez a cukrászda-dolog nálam visszatérő kín.
(Ha igazán őszinte vagyok, az egyes számú álmom mindenek felett egyébként az lenne, hogy a magyar iskolarendszert kukába dobjuk és csináljunk valami gyerekeknek valót, olyat, ami az ő igényeikre és érdeklődésükre épít. De erről az idelátogatók érdekében nem kezdek el értekezni, mert attól, ami most van, a fejemet egész nagyra fújja csak a düh...)

Tehát a cukrászda. Ha nagyon forog bennem ez a gondolat, az leginkább szintén a frusztrációnak köszönhető. Amikor nagy nehezen rászánom magam és bemegyek egy cukrászdába, megkóstolok valamit és brrr, azonnal feltámad bennem a vágy, hogy gyorsan hazamenjek és süssek. Valami jót.
Mert az utóbbi sok-sok évben egyetlen igazán pozitív cukrászdai élményt sem sikerült begyűjtenem. Egészen 3 nappal ezelőttig.

Egy kedves meghívásnak köszönhetően röghöz kötött mindennapjainkból végre egy picit kicsöppentünk a "nagyvilágba", 2 kellemes órát tölthettünk az Auguszt Pavilonban gyerkőcöstül. Most először éreztem úgy, hogy igen, ez valami olyasmi. Ahol az ember szívvel kreált süteményt kap. Ahol kellemes-kényelmes a környezet, bele lehet mélyedni a finom élménybe vagy el lehet trécselni egy jó baráttal a süti felett. Sokfélét megkóstoltam és bármelyiket szívesen megenném gyakrabban. (Azt a levendulás citrom-mousse sütit minden nap. Vagy minden nap háromszor.) Ha a közelemben lennének, visszatérő vendég lennék.

Az én cukrászdám egyébként kicsit másmilyen lenne. Egyszerűbb, olyan házisütis. Beülős-barátságos. Ahová mindenkit behívogat a sütőből szálló illat, mint egy nagymama konyhájából. Ha sikerül, meghívlak titeket!
Addig pedig ajánlom szívből a Pavilont.

(Kép a Borsáról)

Meleg csirkemájsaláta

Szinte nem telik el hét úgy, hogy ehhez hasonló húsos saláta ne kerülne az asztalra.

Bár a gyerekek elég kritikusok, ha zöldségről van szó -de szépen fogalmaztam, piszok válogatós kölkök mindenevő anyjuk nagy bánatára-, valami okból a zöld salátaleveleket mégis mindegyik szívesen ropogtatja.

Meleg csirkemájsaláta

Hozzávalók: 1 kis fej jégsaláta (vagy más semleges ízű zöldsaláta, mondjuk tölgylevél), 1 fej hagyma, 50 dkg csirkemáj megtisztítva, 2 evőkanál friss vegyes zöldfűszer (ennek híján egy kk szárított), 2 gerezd összezúzott fokhagyma, só, bors, 15 dkg tehéngomolya, olívaolaj, 1 ek fehérborecet, 2 ek dijoni mustár, 1 ek méz
A salátát felaprítom, megmosom, lecentrifugálom, tányérokra pakolom. A hagymát kettévágom, fölszeletelem, kevés sóban kicsit állni hagyom majd a salátalevelekre szórom.
A májat közepes méretű darabokra vágom, kevés olívaolajon megsütöm, nagyon figyelve, hogy épp csak addig süljön, míg a belseje már nem véres. A tűzről levéve sózom, tekerek ká egy kis borsot és a salátára szedem.
Az ecetet, mustárt, mézet kis üvegcsébe öntöm, a fedőt rátéve alaposan összerázom, majd a máj visszamaradt olajára öntöm és 2-3 perc alatt lassú tűzön besűrítem. Ezzel a szósszal locsolom meg a salátát.
A tetejére gomolyakockákat szórok.

Morzsás almás pite

Amikor kicsi voltam, ki nem állhattam az almás süteményeket. Minden hétvégén buzgón drukkoltam, nehogy almás süti legyen a desszert.
Jelenleg a három gyermekem csinálja ugyanezt, én meg annyira kívánom az almásat így a tél közeledtével.
No, ezúttal kitoltam velük. Sőt: "gyerekdolgoztattam". Fanni és Poci boldogan kaszabolták apróra a meghámozott almagerezdeket, míg én a tésztát készítettem, ráadásképpen meg is kóstolták a végeredményt, hiszen a kezük munkája volt. Persze azért a nagy része nekem jutott. És ez így volt jó.

Morzsás almás pite

Hozzávalók: a töltelékhez 8 közepes alma, 1 csapott tk fahéj, 1-2 ek cukor, a tésztához 30 dkg liszt, 12 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg porcukor, 2 tojássárgája + 1 a kenéshez, a morzsához 2 nagy marék amaretti, 2 nagy marék dió, 7 dkg margarin.
Elkészítés: Robotgépben összedolgoztam a lisztet a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, végül a tojást. A kész linzertésztát fóliába tekerve a hűtőben pihentettem 1 órát.
Az almákat meghámoztam és a gyerekek kis kockákra kaszabolták.
Az amarettit és a diót aprítógépben ledaráltam, összekevertem a felolvasztott margarinnal.
A tésztát 2 ív folpack közt kerekre nyújtottam és kibéleltem vele egy nagyobb piteformát. Villával megszurkáltam, 170 fokon pár percet elősütöttem, majd megkentem elhabart tojássárgával és még 2 percre visszatoltam a sütőbe. Ez segít, hogy ne ázzon át tészta.
Ekkor ráhalmoztam a fahéjjal és cukorral összekevert almát és elterítettem rajta a morzsát.
További 35-40 perc sütés után készen van!

Ánizsos almaleves tejmentesen

Továbbra is nagyrészt tejmentesen élünk, mert bár a gasztroenteorológiai vizsgálat nem mutatott ki allergiát Máténál, a tej elhagyása mind a bőrét, mind az emésztését rendbe hozta.
Ez a leves a hagyományos almaleves nagyon finom, télies alternatívája.

Ánizsos almaleves tejmentesen

Hozzávalók: 4 nagy alma, 3/4 l rizstej, 1/4 l víz, cukor, friss citromlé, 1 kk fahéj, 1/2 kk mézes fűszerkeverék, 1 kk ánizsmag, 1 csipet só, 1 ek keményítő
Elkészítés:A rizstejet és a vizet feltesszük főni, közben az almákat meghámozzuk és felkockázzuk, majd a fazékba dobjuk.
Beletesszük a fahéjat, mézesfűszert, mozsárban finomra tört ánizst, sót. Cukorból és citromból nem tudok mennyiségeket adni, ez az alma édességétől, savasságától függ -néhány perc főzés után már sejthető lesz, mennyi kell ezekből.
A legtöbb almafajta nem igényel többet 10 percnyi főzésnél. A legvégén belekavarjuk a vízben feloldott keményítőt, hagyjuk felzubbanni, majd elzárjuk alatta a lángot.

Illatos tarja vele sült zöldségekkel

Virág konyhájában kezdtem el szimpatizálni ezzel az étellel hónapokkal ezelőtt, be is szereztem azonnal egy csomag sütőzacskót.
A kipróbálásra csak most került sor, de attól tartok, egy csapásra sütőzacskó-rajongóvá váltam. Ha az íz nem lenne elég meggyőző -márpedig nagyon is az, hiszen az aromák a zacskóban hagyományos sütési módoknál sokkal intenzívebben járják át a húst és a zöldségeket-, ráadásként a mosogatnivaló hiánya is szívet dobogtató.

Illatos tarja vele sült zöldségekkel

Hozzávalók: 12 szelet tarja, 3 közepes cukkini, 3 nagy répa, 10 szem krumpli, 6 szem gomba, 8 gerezd fokhagyma, 2 méretes rozmaringág, egy nagy csipet cayenne bors, nagyszemű tengeri só, olívaolaj
Elkészítés: A rozmaringágról leszedem a leveleket és finomra aprítom őket. Mozsárban 2 teáskanál tengeri sóval pépessé dolgozom. Belenyomom a fokhagymagerezdeket, és ezeket is beledolgozom a masszába, majd 3-4 evőkanál olívaolajat is belecsorgatok apránként.
A húst megszabadítom a csonttól, a zöldségeket megtisztítom és nagyobb darabokra vágom. 2 nagy sütőzacskóba pakolom őket, fele-fele arányban.
Az öntet felét az egyik zacskóba kanalazom. A maradékhoz hozzákeverem a cayenne borsot, ez a másik zacskóba kerül. A zacskók száját lezárom, majd alaposan belemasszírozom az öntetet a húsba és a zöldségekbe.
Nagy sütőbe fektetem a zacskókat, a felső oldalát megszurkálom, és 200 fokon másfél óráig sütöm.

Répcsánka

Mint a legtöbb kisgyerekes családban, nálunk is trükközni kell, ha zöldséget szeretnék tenni az asztalra.
A lepcsánkát viszont nagyon szeretik, és ebbe sok mindent bele lehet csempészni...

Répcsánka

Hozzávalók: 2 közepes krumpli, 2 nagy répa, 1 fej hagyma, 2 tojás, 2 gerezd fokhagyma, só, frissen darált bors, liszt, olívaolaj
Elkészítés: A meghámozott krumplit, hagymát és répát lereszeljük, 1 púpozott kávéskanál sóval megszórjuk, hagyjuk, hogy levet engedjen. Belenyomjuk a fokhagymákat, borsozzuk.
Beleütjük a 2 tojást és elkavarjuk. Ezután annyi liszttel összedolgozzuk, hogy a végeredmény galuska sűrűségű massza legyen -ezt abból is látjuk, hogy nem folyik le a kanálról, amikor a serpenyőbe adagoljuk.
Serpenyőben kevés olívaolajon közepes lángon sütjük meg.
Fokhagymás tejföllel tálaljuk.
A krumpli-répa arányával és a reszelő finomságával lehet kísérletezgetni, egyre figyeljünk: ha durvábbra reszeljük a zöldségeket, akkor is reszeljünk egy keveset a finom fokozaton, hogy legyen, ami jól összefogja.

Brokkoli krémleves -tejszínnel és tejmentesen

A felettébb gyanakvó "mitől ilyen zöld a színe?" kérdésre galádul csak ennyit feleltem: "A kertből sok zöldfűszert szedtem, az színezte zöldre." Ha megmondom az igazat, elvből meg sem kóstolják, és elvekkel harcba szállni, ugye, nem kecsegtet semmi jóval. Így azonban az utolsó cseppig elfogyott.

Brokkoli krémleves -tejszínnel és tejmentesen

Hozzávalók: 1 közepes brokkoli, 3 szem közepes krumpli, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, 1 kk római kömény, 1 tk madras curry, 1 kk őrölt gyömbér, 1 dl tejszín, 2 ek kókusztejpor
Elkészítés: 1 l sós vízben fölrakjuk főni a meghámozott, cikkekre vágott krumplit és a meghámozott, nyolcfelé vágott hagymát.
10 perc múlva hozzátesszük a rózsáira szedett brokkolit, a fokhagymát és a fűszereket. Lassú tűzön főzzük tovább.
További 15 perc után botmixerrel egyneművé turmixoljuk, ha kell, pótoljuk a vizet.
Én ekkor 1/3-2/3 arányban kettészedtem, a nagyobb adagba belekavartam a tejszínt, és ahogy felforrt, elzártam alatta a lángot, a kisebbik, tejmentes Mátéadagba belekavartam a kókusztejport és már nem főztem tovább.

Sárgabarack krémleves tejmentesen

Igazi őszies íz sikeredett ezúttal, annak ellenére, hogy ez a leves a legnyáribb gyümölcsből készült -nem fagyasztott barack, hanem lekvár volt ugyanis az alapanyag.

Persze ehhez szükségeltetik, hogy legyen finom házi baracklekvár a kamrapolcon. Nekünk van lekvárfőző jótündérkénk, nem is egy, hanem rögtön kettő: kis és nagy Margitka, anya és lánya, a lekvárfőzés nagymesterei. Hatalmas doboznyi lekvárral tértünk haza most is tőlük, gyönyörűek és finomak, hihetetlen, de mindnek olyan a színe, mint a fáról letépett gyümölcsé!
Egy biztos: ez a leves olyan lesz, amilyen az alapanyag, csak jó lekvárból érdemes elkészíteni.

Sárgabarack krémleves -tejmentesen

Hozzávalók: 5 dl rizstej, 3 dl víz, 30 dkg baracklekvár, 1 citrom, 1 kk fahéj, csipet só, 1 púpozott ek étkezési keményítő
Elkészítés: A rizstejet és vizet fazékba öntjük, beletesszük a lekvárt és felforraljuk.
Kézimixerrel krémesítjük, a citrom levéből ízlés szerint teszünk bele, hozzáadjuk a sót, fahéjat és 2-3 percig lassan főzzük. Ha szükséges, adhatunk hozzá cukrot.
A keményítőt pici vízzel kikeverjük, a leveshez öntjük, és kavargatva visszaforrásig főzzük -addigra be is sűrűsödik.
Jó étvágyat!

Rántott sajt

Mivel a panír ápol és eltakar, ha többfélét rántok, Máténak nem is tűnik fel, hogy ő a sajtból nem kap, annyira lefoglalja még, hogy a pocakját tömje azzal, ami a tányérján van.

Rántott sajt

Nem, nem írok hozzávalókat, sem azt, hogyan kell panírozni, aki gasztroblogok olvasgatására vetemedik, ezt már úgyis tudja.
A rántott sajt titkának megfejtésében viszont én le voltam maradva, inkább nem is nagyon sütöttem -egyébként panírozgatni úgyis ritkán van időm a gyerkőcök mellett.
Most viszont megkívántam, és leírom, mire jutottam: azaz hogyan süssük meg őkelmét úgy, hogy ne folyjon ki.
A dupla panír nem árt, mert ha csak egy apró lyukacska is van a panírozáson, ott a sajtunk menthetetlenül szökni fog, önmagában viszont nem elég. Mindenesetre első lépésként panírozzuk be duplán, mégpedig úgy, hogy legelőször vízzel ecseteljük le a sajtszeleteket, hogy tapadjon rájuk a lisztréteg, majd jöhet a tojás, végül a morzsa, amibe jó alaposan nyomkodjuk bele a sarkait is.
Sütés előtt a bepanírozott sajtot érdemes kicsit hűtőbe rakni, úgy lassabban olvad majd.
Ami viszont elkerülhetetlen: amikor a forró olajba tesszük, a sülésnél a panír alatt gőz keletkezik, ami még a dupla panírozást is legtöbb esetben megrepeszti, mégpedig mivel a gőz felfelé kívánna távozni, a felső oldalán. Emiatt a sajtot ne fordítsuk meg, a felső oldalát csak locsolgassuk az olajjal. Az egész sütés ne is legyen hosszabb 3 percnél.
Ezzel a módszerrel az én sajtjaim odabenn maradtak, a veszteség 1%-nál is kevesebb volt.

Persze lehet, hogy ha direkt erre a célra gyártott, rántani való sajtot használunk, ez is elkerülhető, de én úgy vagyok vele, kirántani is azt a sajtot szeretem, amit yersen szívesen eszek.

Pink

Ha céklát látok, nem tudom megállni, hogy ne vásároljak belőle. Chili sült céklája tett függővé, azóta is készítem, leginkább ezt a nagyon egyszerű, a rózsaszínnek a konyhában igen ritkán előforduló árnyalatával büszkélkedő változatot.

Majonézes céklasaláta

Hozzávalók: 4-5 közepes céklagumó, 3 dl tejföl, 4 ek majonéz, 2 tk almaecet, 1 kk méz, 1 nagy csipet só
Elkészítése: A céklákat tisztára suvickolom, egyenként alufóliába bugyolálom őket, mielőtt lezárnám, mindegyikre szórok egy kávéskanálnyi sót és megöntözöm olívaolajjal. 200 fokon bő órát sütöm.
Amikor kihűltek, meghámozom a céklákat -viszonylag könnyen megválnak a bőrüktől. Ezután kis kockákra vágom őket.
A többi hozzávalóból tartármártást készítek és hozzákeverem a céklát, hűtőben legalább egy órát pihentetem tálalás előtt.

Fűszeres körtekrémleves

Nem könnyű, lágy ízű kis gyümölcsleves sikeredett a finom puha balatoni körtékből, hanem igazi őszi illatos-fűszeres, olyan, ami belülről átmelegíti az embert.
Becsületes képre pedig az időből nem futotta, így a levest itt családunk legnagyobb golyóleves-rajongójával együtt láthatjátok. Persze az édes gyümölcslevesben elég bizarr lenne a Bakkies, zizigolyót szoktam belepotyogtatni neki -bár ma be kellett érnie hagyományos zizivel. Ha rám hallgattok, ebben nem követitek példáját és csak úgy magában fogyasztjátok.

Fűszeres körtekrémleves

Hozzávalók: 6 nagy puha körte (Vilmos típusú), 2 ek melaszos barnacukor, 1/2 citrom leve, 1 kk fahéj, 1/2 kk gyömbér, 1 nagy csipet szerecsendió és őrölt kardamom, 2 ek kókusztejpor
Elkészítés: A körtéket meghámozom és feldarabolom. Beleöntöm őket abba a fazékba, amelyben majd a leves fő, rászórom a cukrot és a fűszereket, ráfacsarom a citrom levét, kicsit állni hagyom.
Ezután felöntöm annyi forró vízzel, hogy bő ujjnyira ellepje, és puhára főzöm -ehhez aligha lesz szükség negyed óránál többre.
Merülőmixerrel megturmixolom, beállítom a sűrűségét, ha túl sűrű lenne, vízzel hígítom, ha túl híg, pici hideg vízzel elkevert ételkeményítővel sűríthető.
Belekeverem a kókusztejport és forrón tálalom.

Gesztenyés golyócskák

Szépségversenyt nem fog nyerni, az biztos.
Viszont semmi nincs benne, ami Máté hosszú tiltólistáján jelenleg szerepel, így kárpótolja a kis édesszájú csokiimádómat a nehéz napokban. Egyetlen nagy hátránya, hogy rohamsebességgel fogy.

Gesztenyés golyócskák tej- és kakaómentesen

Hozzávalók: 1 csomag gesztenyepüré, fél csomag darált háztartási keksz, 3 púpozott tk karobpor, 10 dkg olvasztott margarin (tejsavót nem tartalmazó fajta), 1 ek folyékony méz, langyos víz
Elkészítés: A felolvasztott gesztenyét finom lyukú reszelőn lereszeljük, összekavarjuk a kekszdarával és a karobbal.
Hozzáöntjük a margarint és a mézet, összevegyítjük, majd szép apránként annyi vizet csöpögtetünk hozzá, míg gyúrható masszát nem kapunk.
A masszából apró golyócskákat gyúrunk, fogyasztás előtt egy órára hűtőbe tesszük.

Csirkeragu zöldségekkel

Máté mandulagyulladás-sorozatában már a 6.-nál tartunk, viszont a gyerekorvosunk talált egy csodás fül-orr-gégész doktornénit az eddigi tehetetlen helyett, aki mélyebb okok után kutat, első menetben szeretné kizárni, hogy nincs-e esetleg felszívódási zavara, ami immungyengeségét indokolhatná.
Mivel a tej a fő gyanúsított, már a gasztroenteorológiai kivizsgálás előtt megpróbáltuk elhagyni, és azt kell mondanom, bármi legyen is a vizsgálat eredménye, az állandóan ekcémás bőre pár nap alatt kitisztult, így azt hiszem, amíg a mandula-ügyleten túl nem esünk, mindenképpen tejmentesen élünk majd, bár ennek kivitelezése egyenlőre még eléggé ijesztőnek tűnik számomra.

Ami ebből valójában ide tartozik, az az, hogy mostantól megszaporodnak majd a tejmentes receptek, nehéz szívvel, de jó reményekkel vágunk bele a diétába.

Csirkeragu zöldségekkel

Hozzávalók: 6 csirkecomb kifilézve és felkockázva, 1 nagy cukkini, 2 pritaminpaprika, só, bors, pirospaprika, római kömény, borsikafű, 2 dl házi paradicsomlé vagy egy kis doboz sűrítmény
Elkészítés: A paprikát kis csííkokra, a cukkinit fél körcikkekre darabolom, olívaolajon nagy lángon ropogósra sütöm, majd kiveszem a lábasból és félreteszem.
A megmaradt olajat felforrósítom (ha kell, pótlom), rádobom a húst és fehéredésig pirítom. Megszórom 2 kávéskanál pirospaprikáva, összepirítom, majd egy evőkanál liszttel, ezzel is összeforgatom.
Felöntöm paradicsomlével és annyi vízzel, hogy ellepje. Sózom és fűszerezem ízlés szerint.
Kis lángon fedő alatt addig főzöm, míg a hús teljesen megpuhul, ha kell, pótolom alatta a folyadékot.
Amikor a hús puha, beledobom a zöldségeket és pár perc alatt összefőzöm.
Ezúttal kukoricás rizzsel tálaltam.

Elnézést az elmaradt válaszokért, hiába várt posztokért. Sok volt a dolgom, el is fáradtam nagyon, és nincs most olyan időm, amit a számítógép előtt tölthetnék. Pár napot még kérek, aztán jövök, mert rengeteg mindenem halmozódott fel!

Szójaszószos csirkemell színes salátán

A saláta-hús összeállítás szinte minden héten előfordul nálunk, eddig ez a verzió ízlett nekünk a legjobban.
Ritkán veszek hipermarketben zöldséget, inkább csak olyasmit, amit a vecsési zöldséges nem tart, így mosolygott rám a polcról ez a gyönyörű fej tölgylevél saláta. Kíváncsi voltam, milyen lesz, lágy, friss ízével, a jégsalátánál sokkal vékonyabb, mégis roppanós leveleivel a szívembe lopta magát.
És ami feltétlenül említést érdemel: a gyerekek tányérjait is üresen kaptam vissza!

Színes saláta szójaszószos csirkemellel

Hozzávalók: 2 csirkemell, 2 ek sötét szójaszósz, 1 ek méz, 1 nagy csipetnyi só, 1/2 kk őrölt gyömbér/egy cm reszelt friss gyömbér, 1 tölgylevél saláta, 1 sárga kaliforniai paprika, 1-1 marék sárga és piros koktélparadicsom, 1 marék tökmag 1 kígyóuborka, tejszín, majonéz, só, méz, almaecet
Elkészítés: A csirkemellet filézem, felcsíkozom. Szójaszószból, mézből, sóból és gyömbérből pácot keverek és a húsra öntöm. Legalább fél órát álljon benne, de már ne tegyük hűtőbe, a sütéshez a szobahőmérsékletű hús lesz optimális. (Ha hidegen dobnánk a forró olajra, kihűti az olajat, és mire pörk képződne a húson, már ki is ereszti a levét, már nem lesz olyan rugalmas, szaftos.)
A salátát leveleire szedem, megmosom, salátacentrifuga segítségével leszárítom róla a vizet, kézzel széttépkedem. A paprikát felcsíkozom, a paradicsomokat negyedelem, az uborkákat fél körcikkekre vágom.
Az öntethez bébiételes üvegbe szűk fél üvegnyi tejszínt és ugyanennyi majonézt öntök, teszek bele 1/2 kk sót, 1 ek folyós mézet és 1 ek almaecetet. Jól lezárom az üveg tetejét és alaposan összerázom.
Előveszem a legjobb serpenyőmet, és a tökmagot száraz serpenyőben megpirítom.
A magot félreteszem, és kevés olívaolajot forrósítok ugyanabban a serpenyőben, nagy lángon. A forró olajon elterítem a csirkemellet és nagy lángon sütöm, az olaj köpködni fog, de akkor se mérsékeljük a lángot! Amikor az alsó oldala pirosra sült, megforgatom a csíkokat és a másik oldalukat is megsütöm. A sütés alig néhány percet vesz igénybe, az én 28 cm-es serpenyőmbe egyszerre bele is fér, ha kisebb a serpenyő, inkább két adagban süssük.
Ezután már csak össze kell állítani: alulra egy nagy kupac salátalevél, rá a színes zöldségkeverék, majd öntet, a hús szaftostul és végül a tökmag.

Cukkinis-paprikás spagetti

Nagyon finom szósz, bár inkább valamilyen rövid tésztafajtához illene, de nálunk most a spagetti a nyerő!

Cukkinis-paprikás spagetti

Hozzávalók: 1 nagy cukkini, 1 piros amerikai paprika, só, 1 kk koriander összemorzsolva, fél kk római kömény, 1 tk madras curry (mild), 1 gerezd fokhagyma, fél ek liszt, 2 d tejszín, 1 zacskó durum spagetti
Elkészítés: A cukkinit ujjnyi körcikkekre vágjuk, azokat negyedeljük. A paprikát apróra csíkozzuk.
Wokban kevés olívaolajon üvegesre párolom a zöldségeket, ízlés szerint sózom. Félidőben rádobom a fűszereket és a kinyomott fokhagymát, és együtt pirítom őket.
Amikor a cukkini kezd szétesni, rászórom a lisztet, összepirítom, majd felöntöm tejszínnel. Egy percnyi rotyogás után készen van.
Kifőzött tésztán tálalom.

Fahéjas-boros almaleves

Tömören ennyit erről az ételről: azt hiszem, bor nélkül nem készítek többé almalevest. Uff.

Fahéjas-boros almaleves

Hozzávalók: 1 kg alma (nekem ezúttal apróbb szemű, savanykás zöld almám volt itthon), 1 üveg édes fehérbor (részemről tokaji furmint), fahéj, szegfűszeg, cukor, csipetnyi só, 2 dl tejszín, 1 ek keményítő
Elkészítés: Az almát meghámozzuk és felkockázzuk.
A bort fél liter vízzel felforraljuk, ízlés szerint cukrozzuk, hozzáadjuk az almát, sót, 2-3 szem szegfűszeget, ízlés szerint fahéjat (nálam egy kávéskanállal). Ha az alma édes fajta, facsarjunk bele citromlevet is.
Amikor az alma megpuhult, elkeverjük benne a tejszínt és a kevés hideg vízben feloldott keményítőt. Megkóstoljuk és cukrozhatjuk-citromozhatjuk, amíg el nem érjük az édes és savanyú számunkra kellemes egyensúlyát. Amikor újra felforr, fél percnyi gyöngyözés után elzárjuk alatta a lángot.
Tálalás előtt távolítsuk el belőle a szegfűszeget.

Tejespite sárgabarackkal

Mióta először kóstoltuk, nagy családi kedvenc lett ez a talán leginkább "sült pudingnak" titulálható francia sütemény. A barackos változat is feliratkozott örökös tagnak az ételrepertoárunkba.
Kezdőknek háziasszonyoknak is szívből ajánlom, ennél egyszerűbb süteményt már kitalálni sem lehetne!


Receptet ezúttal nem írok, ugyanúgy készül, mint ITT, kivéve, hogy kekszmorzsa ehhez nem szükséges.
Ha saját barackból készül -a miénk ezt nem érte meg, az a fától 10 centinél távolabbra ritkán jutott el, azonnal bekapta valaki-, akkor elég csak elfelezgetni vagy -negyedelgetni és potyogtathatjuk a tésztára. A bolti barack azonban ritkán mézédes, hisz kényszerérett, így érdemes előbb beleforgatni egy kis fahéjas porcukorba.

Heti menü

Talán feltűnt, hogy édesség szekcióban nem igazán vannak posztok, mióta tombol a nyár. Rendszeresen csorgatom a nyálam számos blog -különösen a Zamat és Illat- gyümölcsös finomságain, de aztán valahogy sosincs kedvem feldolgozni az itthon levő gyümölcsöket, elfogynak még nyersen, és kielégül velük az édességigényünk is. De talán jobb is így. Legalábbis egészségesebb.

Heti menü

Hétfő:
halrudacska, kukoricasaláta, palacsinta
Kedd:
chilis bab, tzatziki
Szerda:
karalábés-húsos tészta
Csütörtök:
tejberizs
Péntek:
sajtos quiche,
vacsorára raclett-húsok, görög saláta, meggyzselés kehely
Szombat:
maradékok
Vasárnap:
kirándultunk

(A fotón látható uzsonnakreáció pedig Fanni műve.)

Megvilágosodtam!

És ismét egy mínusz pont a szabad akarat szekcióban. Mert erre a gasztrobloggeresdire tuti determinálva vagyok, akkor is itt kötöttem volna ki, ha kézzel-lábbal hadakozok ellene. Már az első pontnál, az n+2 db gyereknél elvesztem... :)
Ha nem hiszed, járj utána a Modorosblogon. Csípős kis gasztroblogger-karikatúra -nekem nagyon tetszíííík.

Kiegészítés: most -egy nappal később- látom, micsoda indulatok robbantak erre a cikkre mindenfelé. Én idő híján a kommentekbe nem olvastam bele -ezek után nem is fogok, azt hiszem. Kár, hogy ez lett belőle, mert én olyan jókat nevettem némelyik részén!

Almaboros szürkemarha-ragu

A Lidl kínálatában időről időre megjelenik a Cider, azaz francia száraz pezsgő almabor, mégpedig igen visszafogott áron. Érdemes venni belőle néhány palackkal, hűsítő ital így nyáron és kitűnő alapanyag a konyhában.
Ez a néhány karakteres ízből összeállított ragu apa elismerését is elnyerte, és ha Ő valamire egyszerűen csak azt mondja, hogy "Jó.", az már tuti jó. (Alapjáraton már az is jónak számít, hogyha a tökéletesítési javaslatainak száma három alatt van. :)

Almaboros szürkemarha-ragu

Hozzávalók: 1 kg marha pörkölthús (esetemben szürke marha), 2 fej hagyma, 1 üveg cider, só, bors, 2 ek liszt, 1 púpozott tk dijoni magos mustár, 2 dl tejszín
Elkészítés: Az apróra kockázott hagymát pici olajon üvegesre dinsztelem. Magasra veszem a lángot, és amikor már forró a fazék, beledobom a felkockázott húst és fehéredésig pirítom. Sózom, borsozom, megszórom a liszttel és egy perc alatt összepirítom.
Felöntöm a bor kétharmadával és annyi vízzel, hogy bőven ellepje.
Ezután kis lángon fedő alatt addig rotyog, míg a hús egészen puha nem lesz, ez attól függően, mennyire volt ifjonc vagy vén a marha, másfél-három órányi időintervallumot is igényelhet. A kóstolgatás alatt a só mennyiségét is beállítom.
Amíg fő, folyamatosan pótolgatni kell alatta a folyadékot, nehogy odakapjon. A főzés vége előtt 20 perccel öntöm hozzá a maradék almabort is.
Az utolsó 5 percre hozzáadom a mustárt, majd legvégül a tejszínt. A tejszín után már csak megvárom, míg felrottyan, és el is zárom alatta a lángot. A folyadékpótlással úgy ügyeskedjünk, hogy a végén sűrű szaft legyen az eredmény.
Én ezúttal gnocchi-val tálaltam.

Csülökpörkölt bográcsban

Újabb gyöngyszem apától:

A bográcsban vagy grillrácson készült dolgok jósága legalább fele részt nem az alapanyagoktól, fűszerezéstől vagy az elkészítés módjától függ, hanem a tűz és a parázs minőségétől. Ez a lelke az egésznek, és ettől „művészet” a bográcsolás. Hiszen jó pörköltet minden valamirevaló férfiember tud készíteni, és persze óriási elvcsatározásokat lehetne arról folytatni, hogy mikor kell a paprikát belerakni, mikor kell felönteni, fel szabad-e önteni egyáltalán, ne adj’ Isten egyben kell felrakni az egészet, szabad-e belenyúlni fakanállal vagy csak forgatni szabad, stb. stb. Az összes ördögi praktika azonban semmibe vész abban a pillanatban, mikor odakap a hagyma, megég a paprika vagy 2 óra után is rágós marad a hús. Ettől eltekintve az én pörkölt változatom erős rokonságban van a babgulyásommal. A lényegi különbség mindössze annyi, hogy lényegesen kevesebb a zöldség benne, és nyilván nem leve van, hanem viszonylag sűrű szaftja. Kismókusok tűzhelyen is elkészíthetik, de a nagymókusoknak azért a bogrács ajánlott.

Csülökpörkölt bográcsban

Hozzávalók:
30 dkg füstölt szalonna, 20 dkg bacon, 1 füstölt és 2 nem füstölt csülök (vagy 2 – 2.5 kg marha lábszár), kb 50 dkg füstölt nyúlja, vöröshagymából kb a hús súlyának kétharmada (de minimum fele), fűszerpaprika, 1 üveg száraz vörösbor, 2 db paradicsom, 2 db tvpaprika
Elkészítés:
(Nyissunk egy jó hideg sört.) Mindenek előtt a füstölt húsokat fel kell aprítani, és előfőzni, olyan kétharmados állapotig. A bográcsba először a füstölt szalonna ugrik, majd mindjárt utána a bacon. A zsírjukra jön a kockázott hagyma, amit szép nyugodtan alaposan megfonnyasztunk. Nálam ekkor kerül rá a fűszerpaprika, jó bőven, hogy jól megsötétüljön tőle a massza színe. Ekkor mehet bele a nem füstölt hús. Ilyenkor még véletlenül sem öntöm föl, ez a pörkölés rész, folyamatosan kavargatni kell, mert nagyon könnyen odakap, de meg kell várni, hogy kieressze a saját levét. Ha ez megtörtént, el lehet kezdeni adagolni bele a bort, de egy ekkora adagba általában bele szokott menni az egész.
Innentől nincs más dolgunk, mint nyitni egy újabb jó hideg sört, és várni türelmesen, míg a hús elkezd megpuhulni. Ekkor beleugranak a füstölt húsok, valamint a 2 db paprika és a paradicsom. Amint ezek is összelöttyedtek, elkezdhetjük kóstolgatni, majd a füstölt cuccok főzőlevének folyamatos adagolásával beállítjuk a sósságot (nálam majdnem fele bele szokott menni). Innentől már tényleg csak annyi a dolgunk, hogy addig főzzük, míg a szaft sűrűsége megfelelő nem lesz.

Tippek és trükkök:

• Vegyük észre, hogy egyáltalán nem sózom az ételt, kizárólag a füstölt húsok sótartalmát használom ki. Sőt, az előfőzésnek épp az a lényege, hogy a felesleges sótartalmat "kivegyük" az ételből.
  
• A füstölt húsok előfőzését célszerű előző nap megcsinálni, bográcsos verziónál ugyanis így egyszerűsödik a logisztika. (Bármit jelentsen is a szó.)
• A füstölt szalonna ugye azért ugrik hamarabb, mert lassabban pirul, mint a bacon, ha egyszerre ugranának, a bacon megégne.
• A fűszerpaprika belerakásakor biztos ami biztos én mindig leveszem a bográcsot a tűzről, majd miután visszaraktam, rögtön küldöm is rá a húst, nehogy megkeseredjen.
• A sósságot itt is érdemes a plafon közelébe lőni, vagyis olyan szintre, amit már majdnem sósnak érzünk. Másnap melegítve ugyanis rengeteget szelídül, és pont tökéletes lesz.
• A paradicsommal és a paprikával azért csak óvatosan, mert ha túl sok megy bele, nagyon lecsós jellege lesz, az meg nem olyan jó a pörköltnél. Úgyhogy aki kisebb adagot készít mindenképp csökkentse a paradicsom és paprika mennyiséget is.
• A paradicsomnál továbbá résen kell lenni, mert a kora tavaszi paradicsomok még inkább savanykásak, és elsavanyíthatják. Ilyenkor elég csak egyet belerakni, vagy akár ki is hagyni belőle.

Heti menü

Érdekes, hogy éppen mióta a nyár beköszöntött, kaptunk rá csak igazán a teára, természetesen a hideg változatra. Gyümölcsteákat iszunk, vagy tizedeljük a citromfüvet a kertből, és alig várom, hogy az újratelepített mentatöveim megerősödjenek.
A kert terményei lassan elfogynak, hiszen veteményesnek nálunk nincs hely nagy szívfájdalmamra, a gyümölcsfák, bokrok pedig már befejezik az adakozó időszakukat. Egyedül ez a 3 tő miniparadicsom maradt, ami még a fagyokig tartogat majd egy kis nasiznivalót odakinn.

Heti menü

Hétfő:
kókuszos meggyleves, csülökpörkölt, krumplipüré
Kedd:
hagymás resztelt máj
Szerda:
csirkés cézár-saláta, bögrés süti mamától
Csütörtök-szombat:
maminál voltunk, aki nagyon jól tartott minket :)
Vasárnap:
raguleves pörköltmaradékból, palacsinta

Joghurtos padlizsánsaláta

Egy ideje a fejemben forog már ez az étel, az is, hogyan szeretném elkészíteni, de a biztonság kedvéért tegnap bepötyögtem a Google-ba, hogy lássam, ki hogyan csinálja. Második találatként Lila Fügét dobta ki a kereső, én Tőle már nem is mentem tovább. Semmi bonyolítás, néhány egyszerű, karakteres íz összhangja: épp ahogy én szeretem.

Joghurtos padlizsánsaláta

Hozzávalók: 2 padlizsán, 4 dl görög joghurt, só, olívaolaj, 3 ek friss citromlé, 2 gerezd fokhagyma
Elkészítés: Előző nap textilpelenkával bélelt szűrőbe tettem 8 dl joghurtot lecsöpögni, ez kb. fél nap alatt felére redukálódik. Lila Füge hagyományos joghurtból készíti, legközelebb így is kipróbálom majd, mert apa épp a túl intenzív joghurt-ízt nehezményezte benne, ami nekem viszont ízlett.
A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra daraboltam. Sóval megszórva, olívaolajjal meglocsolva 200 fokon bő fél óra alatt puhára, barnára sütöttem.
Amikor kihűlt, rálocsoltam a citrom levét és picit állni hagytam.
A joghurtot elkevertem a kinyomott fokhagymával, majd belekavartam a kihűlt padlizsánt, és egy jó órára a hűtőbe tettem, hogy összeérjen.
Utólag szükség esetén még sózható, ízesíthető.
Tipp: Érdemes negyed órával fogyasztás előtt kivenni a hűtőből. Szobahőmérsékleten sokkal lágyabb az állaga és az íze is.

Heti menü

Hogy mi ennek a menünek a tanulsága?
Az, hogy apát ki lehet kergetni a világból, ha egy halétel halnak is néz ki. Pedig a fejét levágtam. Mármint a halnak.

Heti menü

Hétfő:
citromos-rozmaringos sült makréla, görög saláta
Kedd:
rakott padlizsán, fokhagymás karaj
Szerda:
gombapörkölt, nokedli
Csütörtök:
maradék
Péntek:
(nem itthon ettünk)
Szombat:
mustáros hátszínszelet, tzatziki
Vasárnap:
csülökpörkölt, ropogós újkrumpli, tejfölös-kekszes édesség meggyel

Kókuszos meggydzsem

Őszintén bevallom, a hetekig tartó éjszakai meggybefőzés rendesen kiölte belőlem az alkotni vágyást, nem terveztem semmi szokatlant készíteni belőle, csak lekvárt, szörpöt és befőttet. Aztán mégsem bírtam ki.
Kicsi Vú miatt párosítottam először a meggyet kókusszal egy levesben, és teljesen meggyőzött. Így amikor megláttam ezt a receptet Kaldeneker Györgynél, egyértelmű volt, hogy az itthon található kókuszmennyiség azon az éjszakán a lekvárban végzi.


Nem írok most kacskaringós receptet, hiszen a szokásos nagyon egyszerű módon a 3:1-ben lekvárzselésítő tasak hátulján lévő leírást -részemről nem túl pontosan, cukorcsökkentéssel- követve készítem a lekvárkámat, azzal a kis különbséggel, hogy én pár percig előfőzöm a gyümölcsöt, hogy kicsit lekvárosabb legyen, majd a meggy felét leturmixolom és visszaöntöm a többihez, hozzáadom a kókuszt, 5 perc további főzés után a zselésítő port, majd másfél perc után elzárom a lángot. Belekanalazom a sterilizált üvegekbe, lezárom és irány a szárazdunszt.
1,5 kg magozott gyümölcsre 10 dkg kókuszt számoljunk. Én egy részébe kevertem némi darabolt étcsokit is, miután lehúztam a tűzről, az élvezeteket halmozandó.

Karalábét a tésztára!

Nagycsaládnak főzni időnként igazán lelombozó. Minimum varázslónak kellene lenni ahhoz, hogy olyat főzzek, ami mindenkinek megfelel. Na, jó, teljesen azért nem lehetetlen, de hát nem lehet hétből hét napon palacsintát enni!
Azzal pedig, hogy karalábé került a tésztaszószba, majdnem palotaforradalmat váltottam ki. Fanni és Poci bőszen válogatta, mint Hamucipő a búzát, apa hősies cselekedetnek élte meg az ebéd elfogyasztását, és meg is jegyezte, ezúttal örül annak, hogy nálunk viszonylag hosszú idő telik el, mire egy-egy étel újra sorra kerül a sok receptből. Mi Mátéval buzgón kanalaztunk, és mind a tíz ujjunk megnyaltuk utána.

Karalábés-húsos tészta

Először is 70 dkg (na jó, én másfél kilóból, mert a többiből másnap egy kis csavarral chilis babot gyártottam) darált húsból pörköltet készítettem:
Két nagy fej hagymát felaprítottam, olajon üvegesre dinszteltem. Jó magasra vettem a lángot alatta és a szobahőmérsékletű darált húst fehérre pirítottam rajta. Megszórtam két púpos teáskanál csemege paprikával, összepirítottam, majd egy púpozott evőkanál liszttel, összeforgattam, és felöntöttem annyi forróvízzel, hogy bőven ellepje. Ízesítettem: sóval, borssal, majoránnával, római köménnyel, 2 gerezd áttört fokhagymával, egy csészényi házi paradicsomlével.
Ezután 1 óra 20 percet rotyogtattam kis lángon. 50 perc után hozzá adtam két szép, zsenge, apróra kockázott fehér karalábét. 2 perccel a főzési idő vége előtt belekevertem 2 dl tejfölt.
Durum tésztával tálaltam.

Heti menü

A menüket mindig 2-3 hét késéssel sikerül bepötyögni.
Ennek a hétnek az egyik nagy tanulsága az volt, hogy szeretjük a bundás kenyeret. Nagyon sok hagyományos ételt nem szoktam készíteni, többek közt ezt sem, Bartos Erika viszont igen -tudjuk ezt az Anna, Peti, Gergő könyvekből-, úgyhogy a csipet-csapat is benyújtotta az igényt, hogy mint mindenben, ezügyben is kövessük a Bartos családot. Maradandó lesz.
A másik viszont az, hogy nem szeretjük a sütőporos sós tésztákat. Elkészítettem ugyanis Gabojsza spárgatortáját, ami a műfajnak jeles képviselője, de mi valahogy mégsem éreztük magunkénak. Ebben ez irányban nem fogok kalandozni, azt hiszem, mert ha ez sem vált be, a többi szinte esélytelen.

Heti menü

Hétfő:
húsleves, rántott hús, kukoricás bulgur (maradék a hévégéről)
Kedd:
argentin padlizsán, meggyzselé
Szerda:
csirkehúsos zöldsaláta pirított zsemlekockákkal, meggyes brownies
Csütörtök:
maradék az előző két napról
Péntek:
spárgatorta
Szombat-vasárnap:
világgá mentünk!

Aszalt gyümölcsök csokiköntösben

Amikor bő egy hete két nagyobbik csemetém áttette székhelyét a nagyszülőkhöz, naivan azt gondoltam, láblóbázós egy-gyerekesként annyi mindent csinálok majd, írok például sok-sok blog-bejegyzést. Azt persze nem tudhattam, hogy az itthon maradt egy-gyerek felszorozza magát -nem is hárommal, legalább hattal. Ha nincs, aki szórakoztasson, marad az anyán lógás -minden főzést és házi munkát hörgő üvöltéssel festett alá, és nemtetszése jeléül az éjjeli 2-3 kelést is többszörözte.

Jelentem, szerencsére nem vagyok sokkal fáradtabb, mintha itt lenne mind a három.
Új bejegyzés helyett pedig csak a régi mamihamiról mentegettem át ide a recepteket.

Most viszont annak örömére, hogy tegnap hivatalosan lezártam az elmúlt 3 hét éjszakai műszakban végzett meggybefőző akcióját (nem számoltam össze, de legyalább 60-70 üvegnyi kismindenféle készült), most összekapom magam és írok. Valami egészen másról.


Mariann barátnőm sokféle tehetséggel megáldott lény. Kreatív, alkotó típus, legyen szó a környezetéről, a konyhájáról, vagy a szakmájáról.
Hogy a végéről kezdjem, irodalomtudománnyal foglalatoskodik, sok-sok éve elmélyülten kutatja Kazinczy munkásságát és Ő dolgozza fel jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban a Kazinczy-hagyatékot. Különleges dolog még belegondolni is, hogy a kezében most azok a kéziratok forognak, amiken a tintát a nagy író tolla ejtette.
Mindezt azért írtam le, mert megnyílt néhány hete egy kiállítás Kazinczyról "A szép és a jó" címmel, mely többek között Mariann keze munkáját is dícséri. Szívből ajánlom Mindenkinek!

Na és hogy visszatérjünk a konyhába, azt gyanítom, én többet tanultam Marianntól, mint ő tőlem. Például kukoricát pattogtatni. És a legeslegfinomabb mézespuszeli receptjét. Na meg azt a csokiba mártogatott fincsiséget, és ezúttal szó nincs gügyögésről, a fincsiség itt szakkifejezésnek minősül.
Nem kell hozzá más, csak jó minőségű csokoládé és aszalt gyümölcsök. A végeredmény viszont nálunk abszolút mindent visz. Általában fél kiló aszalt gyümölcsnél kevesebbel hozzá sem kezdünk. :)

Aszalt gyümölcsök csokiköntösben

Hozzávalók: aszalt gyümölcs, 20 dekányi gyümölcsönként kb. 10 dkg csokoládé.
Elkészítés: Aszalt gyümölcsből azt válasszuk, amit igazán kedvelünk, nálunk az aszalt szilva, a füge, az alma, a datolya és a vörös áfonya a toplistásak. Csokiból pedig szigorúan jó minőségűt válasszunk, olyat, amit önmagában is szívesen eszegetnénk, tortabevonó, tejbevonó massza és hasonlók tényleg nem alkalmasak erre a célra.
A gyümölcsöket fogpiszkálóra szurkáljuk.
A csokoládét felolvasztjuk. Én ezt mindig úgy csinálom, hogy egy kisebb üvegtálkába beletöröm csokit, azt pedig egy forró vízzel teli nagyobb tálba helyezem, vigyázva, hogy víz véletlenül se kerüljön a csokiba, mert azonnal megkásásodik tőle. Nincs vele más tennivaló, csak néhányszor megkavarni, így a csokoládé pár perc alatt felolvad és biztosan nem ég meg.
Ezután már csak mártogatni kell, sütőpapírra helyezni és türelmetlenül kivárni, míg megszilárdul.
Ha apróbb gyümölccsel, pl. áfonyával, mazsolával, citronáttal dolgozok, azt összekavarom a csokival és teáskanállal kis halmokat pakolok belőle a sütőpapírra.

Ahogy a kép is mutatja, az elkészítése gyerekjáték! :)